Lehet-e fürödni benne? Folytatódhat-e idén is a tömeges halpusztulás? Hogyan lehet kompenzálni a csökkenő vízszintet? Mindent egybevetve: mennyire egészséges most harmadik legnépszerűbb tavunk? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
A júniusi halpusztulás után augusztus közepén ismét haltetemek jelentek meg a Velencei-tóban. A jelenlegi pusztulás – most úgy tűnik— lényegesen kisebb intenzitású, de ismét csak felhívja a figyelmet arra, hogy a tó nincs jól.
Kiömlött egy biogázállomás fermentációs hulladéka a Garam középső szakaszán, Zólyombúcson, Szlovákiában. Az első információk szerint tömeges halpusztulást okozott, és küszöbön az ökológiai katasztrófa.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy összefoglalóban elemezte az elmúlt egy hét eseményeit, a halpusztulás okait, és arról is beszélnek, miért van kevés víz a tóban.
Az elmúlt napokban tapasztalható halpusztulás aggasztó, de a kiemelt 3 tonnányi haltetem alig egy százaléka a tó teljes halállományának. Az eddigi vizsgálatok szerint a halpusztulás a vízminőségre nincs olyan hatással, ami miatt szükséges lenne a fürdőzés betiltása.
A Velencei-tavon a múlt hét második felében kezdődött halpusztulás. Eddig körülbelül 5 tonnányi haltetemet szedtek ki a tóból. Az elpusztult halak gyűjtéséhez önkéntesek segítségét is kérik.
Egyelőre vizsgálják a lehetséges okokat, de valószínű, hogy a melegedő vízben lévő kevés oxigén miatt kezdődött el a halpusztulás. A folyamat a tó teljes területén tapasztalható.
Tavasszal általában több a haltetem, de az uralkodó szél és az áramlási viszonyok is befolyásolják, hogy több elhullott halat láthatunk egy helyen. Mindent összevetve évente csupán a Balatonban élő halmennyiség körülbelül 1 százaléka vész el.
Közel négyszáz kiló haltetemet szedtek ki a Holt-Marosból Szegednél. Megfulladtak a halak.
Barangolás a Külső-Somogyban
Panorámás múltidézés a zárt dolomittömbben
Szép tájak, érdekes látnivalók, jó borok és a közösség ereje
