Hírek

Előbújtak a rákosi viperák a Kiskunságban

A hideg napokat a veszélyeztetett faj egyedei rágcsálójáratokban vészelik át, a megjelenésük tehát azt jelenti, hogy szerintük is itt a tavasz.

Szerző:
TM
2020. március 10.

A hideg napokat a veszélyeztetett faj egyedei rágcsálójáratokban vészelik át, a megjelenésük tehát azt jelenti, hogy szerintük is itt a tavasz.

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) kizárólag Magyarországon fordul elő, itt is nagyon ritka: a legveszélyeztetettebb gerincesünk. A 20. század során folyamatosan kiszorult az élőhelyeiről. A Hanságban két populációja él, a Kiskunságban tíz, összesen legfeljebb 500 példány. Utóbbiak már „felébredtek” a téli hibernációból a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-posztja szerint.

A rákosi vipera egyébként nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteken, legelőkön él. Általában csak rövidre nő meg, a legnagyobb hím egyed, amit mértek, 47 cm volt, a leghosszabb nőstény 59,8. Párzási időszaka áprilisban van, tojást július-augusztus tájékán rak. Mivel nagyon félénk állat és a mérge is gyenge, a marásától nemigen kell tartani, az maximum rosszullétet okozhat, bár az esetleges allergiás reakciók miatt érdemes lehet vele orvoshoz fordulni.

A csökkenő állomány annak köszönhető, hogy élőhelyei átalakultak: a legelők felszántásán túl a megmaradt kaszálókon az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat a faj számára kedvezőtlennek bizonyult. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés és a szándékos pusztítás, az így megmaradt kis létszámú populációk pedig rendkívül sérülékennyé váltak.

Hazánkban 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik a rákosi vipera, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint.

2004-ben épült a Rákosivipera-védelmi Központ, ahol a rákosi viperák tenyésztésével foglalkoznak, 2009-től pedig szabadon is bocsátják az itt nevelt viperákat. Mostanra kiforrott, milyen intézkedések szükségesek a rákosi vipera hosszútávú megőrzéséhez. Ezt 2019 és 2025 meg is tudják valósítani a nemrég elnyert uniós támogatással. A programban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI), a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), valamint az Agrárminisztérium (AM) szakemberei vesznek részt. A végső cél, hogy 50%-kal nőjön a magyarországi rákosi viperák száma.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság-Facebook, Wikipédia, TM

Cikkajánló