Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói legfrissebb elemzésükben bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át a jövőben hazánk természetes erdőtársulásai.
Az idei év júniusa volt a legszárazabb Magyarországon az 1901 óta tartó mérések alapján, és az előrejelzések szerint valószínűleg ez csak rosszabb lesz. Gyakorlatilag március kivételével valamennyi hónap hő és csapadék tekintetében átlag feletti szárazságot hozott. A Duna–Tisza közén, a Balatontól keletre és Békés térségében ismét súlyos aszály pusztít.
Az ELTE meteorológusai — Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita — az ún. erdészeti szárazsági mutató (FAI) segítségével modellezték a hazai természetes erdőtársulások jövőjét: e mutató a május–augusztus közti átlaghőmérsékletet és csapadékösszeget viszonyítja az optimális erdőtípusokhoz.
A masfelfok.hu-n publikált elemzésük szerint, ha nem csökkentjük időben az üvegházhatású gázok kibocsátását, érvénybe léphet a pesszimista forgatókönyv, amelynek köszönhetően
a század végére Magyarország területének több mint 40%-án füves puszta, vagyis sztyepp uralkodik majd, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek a klímaváltozás miatt.
A korábban jellemző kocsánytalan tölgyeseket és cseres állományokat pedig felváltaná a szárazabb erdőssztyepp környezet.
Egy optimista szcenárió szerint, az azonnali kibocsátáscsökkentés esetén maradnak a mai erdészeti szárazsági viszonyok. Ha azonban ezt elodázzuk, jóval több erdőssztyepp várható hazánkban, a bükkösök pedig visszaszorulnak. „Ha a későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyvet tekintjük, akkor a 2061–2080-as időszakra az erdőssztyepp az Alföld szinte teljes területére kiterjedhet” – olvasható a tanulmányban.
A tanulmány szerzői kiemelik, ha az üvegházgáz-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik hazánkban, akkor a 2061–2080-as időszakban megjelenik az eddig egyáltalán nem jellemző, legmelegebb és legszárazabb kategória, a sztyepp az Alföld középső és déli részein, és ez még tovább nő (kb. kétszeresére) a század végére.
A korábban kocsánytalan tölgyes, illetve cseres területeket is várhatóan felváltja az erdőssztyepp kategória.
Mint írják, „A legtöbb csapadékot igénylő és leghűvösebb viszonyokat kedvelő bükkös valószínűsíthetően teljesen kiszorul az országból, és a gyertyános-tölgyes is csak elvétve lesz megtalálható Magyarországon a szimulációk átlaga szerint.”
A kutatók ezért is figyelmeztetnek: a jelenlegi erdők megőrzéséhez és klímaalkalmazkodó képességük fenntartásához sürgős és radikális kibocsátáscsökkentés szükséges. A tanulmány részleteiről a Másfélfok oldalán olvashatsz.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
