Tudástár

Gyurgyalag, a fullánkspecialista

Javában zajlik a gyurgyalagok költési időszaka, és mivel kaptunk pár friss fotót róluk, a képek mellett összegyűjtöttünk pár érdekességet is. Most megtudhatod, hogy a kinézetén kívül még mitől olyan különleges hazánk egyik legszebb vonuló madara.

Szerző:
TM
MME
Fotó:
Molnár Péter
Körmendy Zizi
2017. június 29.

Javában zajlik a gyurgyalagok költési időszaka, és mivel kaptunk pár friss fotót róluk, a képek mellett összegyűjtöttünk pár érdekességet is. Most megtudhatod, hogy a kinézetén kívül még mitől olyan különleges hazánk egyik legszebb vonuló madara.

Színes, különleges, akár egy trópusi madár

 

Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter


A gyurgyalag (Merops apiaster) testhossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. Csőre vékony, hegyes és enyhén hajlított, középső faroktollai megnyúltak. Tollazata hasán és mellrészén kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

 

 

Későn érkezik és korán megy

 

Fotó: Körmendy Zizi
Fotó: Körmendy Zizi


Vonuló madárként általában május elején érkezik Magyarországra, majd augusztus végén, szeptemberben indul is tovább, hogy a telet melegebb éghajlaton, Dél-Afrikában töltse.

 

 

Az étel az oka mindennek

 

Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter


A rövid ittlét oka, hogy a menüjében szereplő repülő rovarok, főként darazsak, szitakötők, lepkék és méhek az évnek csak ebben a pár hónapjában vannak jelen olyan számban, hogy elegendő táplálékot biztosítsanak mind a felnőtt egyedek, mind a kikelő fiókák számára, akiknek jól fel kell tölteniük az energiaraktáraikat, mielőtt nekivágnának a hosszú, Dél-Afrikáig tartó utazásnak, ahol majd az év másik felét töltik.

 

 

A vadászrepülő

 

Fotó: Körmendy Zizi
Fotó: Körmendy Zizi


Áldozatára száraz ágról, villanydrótról vagy valamilyen kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után ered, és azt reptében fogja el.

 

 

A fullánkspecialista

 

Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter


A méhészmadár névvel is illetett gyurgyalag étrendjében különleges adottságának és ügyességének köszönhetően a fullánkos rovarok, azaz méhek, darazsak is szerepelnek. Valamennyire ellenálló az esetleges szúrás okozta, testébe bejutó méreganyaggal szemben, de ő sem kockáztat szívesen, mielőtt elfogyasztaná zsákmányát, precíz mozdulatokkal valamilyen kemény felülethez, faághoz ütögeti, csapkodja, dörzsöli a szúrós rovar potrohát, hogy az ott lévő fullánkját és méregmirigyét eltávolítsa.

 

 

Tudtad?

- 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 forint
- a gyurgyalag kétszer is elnyerte az év madara címet, 1979-ben és 2013-ban
- a hazai állomány 15 000 - 25 000 párra tehető
- röptében is táplálkozik
- a legtöbb hím monogám
- télen akár 2500 - 10 500 km-t is megtesz délre vonulva

 

Itt érzi jól magát

 

Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter


Homok- és löszfalakban, homok- és agyagbányákban, illetve folyók meredek partfalaiban fészkel. A párok által közösen készített fészek mintegy 1,5-2 m hosszú, vízszintes, alagútszerű üregekből áll, és kiöblösödő „költőkamrában” végződik.

 

 

A telepes

 

Fotó: Körmendy Zizi
Fotó: Körmendy Zizi

 

Társaságkedvelő madarak. Szívesen ülnek akár csoportosan is kiálló ágakon és villanydrótokon. A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Több száz méteres szakaszokon akár százezer példány is lehetett. Magyarországon mára már eltűntek ezek a hatalmas gyurgyalagtelepek, ritkaságszámba megy a most nagynak számító 50 körüli fészkelőpár egy-egy telepen.

 


Egyre közelebb az emberhez

 

Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter


Néhány évtizeddel ezelőtt elsősorban a nagyobb folyók partfalaiban költött. Újabban a lakott területeken is megtelepedett, néhány gyurgyalagpár például meszesgödrök vagy pincének kiásott mélyedések falában, enyhe lejtésű pusztagyepeken, útpadkában fészkel.

 

 

A függőleges az igazi

 

Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter


Bár sikeresen fedez fel magának új megközelítésű fészekrakó helyeket, a természetes és függőleges folyópartfal a legideálisabb számára. Mivel az időszakosan leomló külső partfalból nem csak a kártevők pusztulnak ki (amelyek a fiókákat veszélyeztetik, elsősorban a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy), de ezekre a helyekre a szőrös ragadozók se jutnak be, így a cseperedő gyurgyalagok biztonságban vannak.

 

 

A figyelmes udvarló

 

Fotó: Körmendy Zizzi
Fotó: Körmendy Zizzi


A hímek május elején kezdenek udvarolni a nőstényeknek, és hódolatuk jeléül egy-egy ízletes rovart nyújtanak át kiszemeltjüknek. Biztosra mennek, hiszen a nagyobb zsákmányt adják oda a tojónak, maguk pedig megelégszenek a kisebb falatokkal.

 

Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter

 

 

A gondos szülő


A május közepén lerakott tojásokon 20-22 napig kotlanak felváltva a szülők, de a hím kevesebbet ül a tojásokon. A fiókák táplálásában is közösen vesznek részt, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek. Idén a változékony tavaszi időjárás miatt, hasonlóan a többi madárfajhoz, pár héttel elcsúsztak ezek a költési időszakok.

 

Fotó: Molnár Péter
Fotó: Molnár Péter

 

 


Kapcsolódó cikkeink:

Itassuk a nyári hőségben a madarakat!

Mit tehetünk, ha a madarakat bolygatják?

Akár az irodában is lelazulhatsz a természet hangjaitól

Cikkajánló