Hírek

Fénysorompót építenek a dunavirágoknak

A kérészek sokszor az aszfaltra rakják a petéiket, ami nemcsak a hatalmas természetvédelmi kár miatt aggályos, hanem nagyon balesetveszélyes is az autósok számára. Az ELTE és az MTA kutatói a probléma kiküszöbölésére fénysorompókat helyeznének el.

Szerző:
MTI
Fotó:
Potyó Imre
Ravasz Balázs
2018. augusztus 10.

A kérészek sokszor az aszfaltra rakják a petéiket, ami nemcsak a hatalmas természetvédelmi kár miatt aggályos, hanem nagyon balesetveszélyes is az autósok számára. Az ELTE és az MTA kutatói a probléma kiküszöbölésére fénysorompókat helyeznének el.

A dunavirág (Ephoron virgo) az 1960-as éveket követően több évtizedre eltűnt a Dunából, 2010 utáni visszatérése pedig arra utal, hogy valószínűleg sokat javult a vízminőség. Ezzel egy időben egy idáig nem vizsgált, összetett ökológiai csapdára is fény derült.

 

Fotó: Potyó Imre
Fotó: Potyó Imre

Fotó: Potyó Imre (további képei Facebook oldalán)


A védett kérészfaj rajzása idén a szokásosnál korábban, már július végén, augusztus elején elindult a Dunán és az Ipolyon, több helyen is. A nőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, amelynek során a folyó középvonala felett a folyásiránnyal szemben repülnek néhány kilométert, mielőtt lerakják petéiket - olvasható az MTI-n. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe eltünteti ezt a folytonos poláros jelet, ezért a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. A dunavirág rajzása sötétedés után történik, a hidak és a part közúti lámpái magukhoz vonzzák őket, ahol kifáradva a lámpák alatti aszfaltútra szállnak le. Ezt tévesen víznek érzékelik a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt, és petéiket emiatt nem a vízbe rakják, hanem az aszfaltútra, ahol azok kiszáradva elpusztulnak.

 

Fotó: Ravasz Balázs
Fotó: Ravasz Balázs

Fotó: Ravasz Balázs (további képei Facebook és Instagram oldalán)


Ez sokmillió egyedet érint, így a természetvédelmi kár hatalmas. Emellett az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő, síkos réteget képeznek, ami közlekedésbiztonsági szempontból is aggályos. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha a rajzás időszakára lekapcsolnák a közvilágítást, ami azonban a forgalmas útszakaszokon nem lehetséges, hiszen az szintén balesetveszélyes lenne.

 

Fotó: Ravasz Balázs
Fotó: Ravasz Balázs

Fotó: Ravasz Balázs (további képei Facebook és Instagram oldalán)

 

Éppen ezért az ELTE Természettudományi Kar Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA Duna-kutató Intézetének munkatársai most egy olyan fénysorompó kialakításán dolgoznak, ami a víz felszíne fölött tartja a dunavirágokat, és megakadályozza, hogy a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő közlekedési lámpákhoz repüljenek. A kutatók már több prototípust teszteltek, és úgy tűnik, kisebb hidaknál eredményesen működik az elképzelés. Az első éles fénysorompórendszer kiépítése Tahitótfalunál várható 2019-ben.

 

Kapcsolódó cikkeink:

A Duna egyre jobb passzban van, de még sok a tennivalónk

Vízibusszal a bolharákok birodalmában

Fókuszban a természet 4. - Potyó Imre

Mi lesz szegény Dunavirágokkal?

 

Cikkajánló