Túraajánlat

Folyón innen, holtágon túl – Túrák Szarvas környékén

A Békés megyei Szarvas múltja és jelene szorosan összefonódik a természettel, együtt alakultak, változtak, hatottak egymásra az évszázadok során. A kisváros nagyon sok látnivalóval büszkélkedhet, ráadásul természeti környezete is gyönyörű, amelyet gyalog, két keréken és vízi úton egyaránt felfedezhetünk.

Szöveg:
2021. szeptember 11.

A Békés megyei Szarvas múltja és jelene szorosan összefonódik a természettel, együtt alakultak, változtak, hatottak egymásra az évszázadok során. A kisváros nagyon sok látnivalóval büszkélkedhet, ráadásul természeti környezete is gyönyörű, amelyet gyalog, két keréken és vízi úton egyaránt felfedezhetünk.

Rendszeresen megfordulok errefelé, ezúttal azonban nem egyedül jártam be a környéket, egy szakavatott vezető, Tóth Tamás, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre is velünk tartott. Tamás esetében egyáltalán nem túlzás az állítás, miszerint úgy ismeri Szarvast és környékét, mint a tenyerét. A növényektől kezdve a város történetén át a régi szavak eredetéig minden témáról rengeteg érdekességet tud mesélni.

Indulás az Anna-ligetből

Szarvason nem könnyű a programlehetőségek közül választani. Ha például a város szélén, a főútról az egyik mellékútra kanyarodunk, az ország legnagyobb arborétumába és a híres Mini Magyarország makettparkjába, ha a szemközti úton indulunk el, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság égisze alatt működő Körös-völgyi Látogatóközpont és Állatparkba jutunk.

Mi az utóbbi helyen találkozunk Tamással, ahol kerékpárt és kenut is bérelhetünk, és innen indulva önállóan vagy szakvezetés kíséretében járhatjuk be a környéket. Tamás, egyéb őri munkái mellett, nagyon sok túrát vezet. Előre egyeztetett időpontban, szárazföldön és vízen, nappal vagy akár éjszaka, Szarvason és a szomszédos települések környékén egyaránt túrázhatunk vele.

Az Anna-ligetben, ahol a Körös-völgyi Látogatóközpont és Állatpark is fekszik, megnézhetjük kívülről a park egykori tulajdonosainak kastélyát, amely ma a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja. Az Anna-liget névadója gróf Batthyány Anna volt, aki férjével, Bolza Józseffel az 1800-as évek elején kezdte meg a kert kialakítását. Akkoriban még csak egy egyszerű nyaraló állt itt. A mai kastély 1908-ban épült, klasszicizáló késő barokk stílusban. Építtetői Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szarvas országgyűlési képviselője, valamint felesége, Bolza Anna voltak.

Az Anna-ligetben még ma is láthatók azok a hatalmas, kétszáz évnél is idősebb kocsányos tölgyek, amelyek az egykori, természetes keményfa-ligeterdő részei voltak. A kastély parkja ad otthont a Körös-völgyi Látogatóközpont és Állatparknak, ahol (sok más mellett) olyan állatokkal is találkozhatunk, mint például a bölény, a jávorszarvas vagy a fakó keselyű, amelyek ma már nem élnek, de nagyon régen éltek a Kárpát-medencében.

A park gyógynövénykertje mellett alakították ki a kenukikötőt, ahonnan elindulhatunk az ország ötödik legnagyobb állóvizének, a közel 30 km-es Szarvas–Békésszentandrási-Holt-Körösnek a felfedezésére. Ha visszautaznánk az időben, mondjuk a 19. század első feléig, akkor a holtág helyett a folyó hatalmas kanyarulatát találnánk itt. A rendszeres elöntések és a gyarapodó lakosság földigénye miatt azonban ez a folyószakasz sem kerülhette el a szabályozást.

Evezés a holtágon

Ha kenuval elindulunk a városközpont irányába, majd kiérünk a keskeny Anna-ligeti ágból, elérjük az első, 1836-os átvágás helyét, amellyel a legdélebbi nagy kanyarulatot választották el a folyótól, ezzel azonban nem szűntek meg a települést sújtó áradások, így néhány évtizeddel később, 1888-ban a várostól távolabb újabb helyen metszették át a kanyarulatot, kialakítva a folyó mostani, mesterséges medrét.

A városközpont felé evezve, különösen nyáron, ízelítőt kaphatunk a nyüzsgő vízparti mindennapokból, elevezünk a Szarvasi Vízi Színház mellett, és láthatjuk a gyönyörű mocsárciprusokat is, amelyek mára Szarvas emblematikus fái lettek. A faj őshazája Észak-Amerika délkeleti részén, Florida és Mississippi vidékén van, Európába díszfaként került. A holtág partján az arborétum alapítója, Bolza Pál gróf telepítette az első példányokat. A vízről Bolza Pál hajdani kastélyát is megcsodálhatjuk, közvetlenül a holtágon átvezető közúti híd mellett. Korábban a híd másik oldalán is állt egy kastély, ahol Bolza Pál fivére, Géza lakott. A leromlott állapotú kastélyt 1965-ben lebontották, helyét ma a helyi főiskola kockaépülete foglalja el.

Ha jobban kedveljük a csendesebb, vadregényesebb vizeket, akkor a látogatóközponttól induljunk dél felé, a keskeny, Anna-ligeti ágon. Itt alakították ki a Jégmadár vízi tanösvényt is, amely a holtág jellemző állatait mutatja be. A jégmadárról, a mocsári teknősről azonban nemcsak olvashatunk, de jó eséllyel evezés közben is látni fogjuk őket.

Szintkülönbség nincs, látnivaló annál több van

Evezés után vagy előtt érdemes két keréken is felfedezni a környéket. Több hosszabb-rövidebb útvonal közül is választhatunk. Ezekkel kapcsolatban a látogatóközpontban kérhetünk információkat. Egyik szép útvonal a látogatóközponttól délre vezet, a Bika-zug felé, amelynek hangulatos jegenyenyáralléja gyönyörű. Közelében láthatjuk az 1927-ben épült Bika-zugi majorság szép épületeit is, amelyek többsége ma már üresen várja, mit hoz számukra a jövő.

A holtág legdélebbi pontját elérve újra visszaindulunk a város felé. Ezt a területet egyébként Kenderáztatónak nevezik, ugyanis régen itt áztatták a kévékbe kötött kendert, amelynek meg kellett puhulnia ahhoz, hogy később fonalat készíthessenek belőle. A holtágat övező régi gát aljában virágzó növények sokasága fogad minket, amit a legtöbben elintéznének annyival, hogy gyomok. A szakavatott szem azonban sokkal többet lát itt. Tamás lelkesen sorolja a szebbnél szebb növények nevét, amelyek között sárga virágaival ott vannak például a védett Bieberstein-gyújtoványfű példányai is. A töltés mellett alma- és körtefák roskadoznak a terméstől, az erre járó túrázóknak kínálva magukat.

Egy másik túraútvonal az állatparkból a városon keresztül a Hármas-Köröshöz vezet bennünket. Útközben érintjük például a hatalmas, négyezer fő befogadására is képes evangélikus ótemplomot, amely Tessedik Sámuel lelkészi működése alatt épült 1788-ban. Elkerekezünk a történelmi Magyarország földrajzi középpontját jelző szélmalomemlékmű és a híres Szarvasi Arborétum mellett is, amely még a rendszeres látogatókat is képes mindig valami újdonsággal meglepni.

Ha nagyobb túrát szeretnénk tenni, a gáton áttekerhetünk a szomszédos faluig, a kézműves sörkülönlegességeiről ismert Békésszentandrásig, amelynek határában duzzasztómű áll. Az 1936-ban felépült monumentális építmény működésének köszönhetően a folyó vízállása kiegyenlítettebb lett, lehetővé vált a hajózás, illetve a holtágak és a csatornák nyári vízellátásának biztosítása.

Séta a hullámtéri erdőben

A biciklizést gyalogtúrával is kombinálhatjuk, ha például a Hármas-Körös hullámterében kialakított Halásztelki tanösvényt választjuk úti célként. A várost elhagyva a folyót kísérő árvédelmi töltésen kell pár km-t tekernünk a vasúti hídig, amelynek közelében leljük meg a tanösvény indítótábláját. A tanösvény a középkorban itt található Halásztelek faluról kapta nevét, amely a 17. század végére kihalt. A gát mellett, a mentett oldalon, most is van egy kis üdülőfalu, amelynek Halászlak lett a neve, így senki nem keveri össze a Pest megyei Halásztelekkel.

A hullámtérben kanyargó, mintegy 3,5 km hosszú tanösvényt gyalogszerrel érdemes bejárni. Az útvonal egész évben látogatható, kivéve az áradások idején, mert akkor víz alá kerül a terület. Utunk kezdetben a Hármas-Körös partján vezet, majd betérünk a hullámtéri erdőbe, hatalmas nyárfák között haladunk, fűzfákkal tarkított ártéri kaszálón vágunk át, és a tanösvény egyik legszebb szakaszán igazi vadvilágban találjuk magunkat. A hullámtéri vizes élőhelyek, például a természetes lefűződésű morotvák, a gátak építésekor keletkezett kubikgödrök gazdag élővilágnak adnak otthont. Ezekben a sekély állóvizekben, mint amilyet a tanösvény kilencedik állomásán is láthatunk, szabad vízfelszín alig van, mindenütt zöld növények, rucaöröm, sulyom borítják a vizet, májusban pedig mocsári nőszirmok ezrei sárgállnak. Ha csöndben közelít errefelé az ember, és szerencséje van, sokféle állatot megfigyelhet, például mocsári teknőst, szürke gémet, bakcsót, nagy kócsagot, egerészölyvet, de még akár úszkáló vidrát és hódot is.

Egyetlen cikkben persze nem tudunk minden érdekességről írni, hosszan lehetne még folytatni a sort, de reméljük, sikerült kedvet csinálni az ország egyik kevésbé ismert szegletének felfedezéséhez!

A cikk a Turista Magazin 2020 szeptemberi számában jelent meg.

Hasznos infók

Utazás előtt jó ötletekért és hasznos információkért érdemes a következő oldalakat böngészni:

● Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság: kmnp.hu

● Szarvasi Arborétum: pepikert.hu

● Körös Menti Turisztikai és Kulturális Egyesület: korostourist.hu

Cikkajánló