Gólyafészkek karbantartását végzik Somogy megyében

Az első nagyszabású fészkelőhely-megújítási munkálatok a Kaposvár környéki településeket érintik. Többek között Jutában, Szennán, Bőszénfán és Szilvásszentmártonban is terveznek ilyen jellegű beavatkozást a szakemberek.

Szerző:
Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Fotó:
Adobe Stock
2020. november 18.

Az első nagyszabású fészkelőhely-megújítási munkálatok a Kaposvár környéki településeket érintik. Többek között Jutában, Szennán, Bőszénfán és Szilvásszentmártonban is terveznek ilyen jellegű beavatkozást a szakemberek.

Itt az ősz, és a nyáron kikelt fehérgólya-fiókák már úton vannak telelőhelyeikre. A fészkek elhagyása után megkezdődhet a fészekkarbantartások időszaka – olvasható a Duna–Dráva Nemzetipark Igazgatóság közleményében.

Mint írják, az ártéri erdeink és vizes élőhelyeink megfogyatkozása miatt a fehér gólyák fészekrakási magatartása is megváltozott. Alkalmazkodtak az emberi jelenléthez, és villanyoszlopokra, kéményekre építik a közel egy méter átmérőjű, gallyakból álló fészküket. Nem raknak minden évben újat, inkább a korábban használt fészkek kora tavaszi tatarozása a jellemző. Ezt a munkát mindig a hím gólyák végzik, ezért körülbelül két héttel a tojók előtt érkeznek vissza. A természetvédelem, az elektromos hálózat üzemeltetője és a lakosság közös érdekeit figyelembe véve, 2020-ban is nagyszabású fészekkarbantartásba kezdtek a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.

A tavasszal épített fészkeket, melyeket a madarak közvetlen a vezetékre építettek, egy speciális magasítóval látják el a szakemberek, ezzel minimalizálva az áramütés kockázatát és elősegítve a folyamatos áramszolgáltatást.

A régebbi, az évről évre újra tatarozott fészkeknél fennáll a veszélye annak is, hogy az egész építmény a súlyánál fogva leomlik, vagy egy nagyobb széllökés alkalmával a földre hullik. Ezért fontos ezeket télen lebontani, és a fészektartókat karbantartani, tehermentesíteni.

A fészkelőhelyek megújítása a gólyák megérkezéséig folyamatosan zajlik. Az első nagyszabású munkálatok a Kaposvár környéki településeket érintik. Többek között Jutában, Szennán, Bőszénfán és Szilvásszentmártonban is terveznek ilyen jellegű beavatkozást, és bíznak benne, hogy a tavasszal érkező gólyák szívesen veszik majd birtokba felújított otthonukat.

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

Nagy termetű gázlómadár, testhossza 95-110 cm, szárnyfesztávolsága 180-218 cm. A kifejlett példány tollazata fekete-fehér, lába és csőre piros. A gólyapárok többsége elszórtan, egyesével fészkel. Nagyméretű gallyfészket épít, amibe általában 3-5 tojást rak a tojó. A fiókákat az egyik szülő a kezdeti időszakban állandóan védi az időjárás szélsőségeitől és a ragadozóktól. A fiatalok 8 hetes koruk után teszik meg az első repülésüket a fészek körül. Tápláléka változatos, férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből, hüllőkből és más kisebb gerincesekből áll. A fehér gólya európai állománya néhány kivételtől eltekintve Afrikában telel. Magyarországra már február végén visszatér egy-egy példány, de nagyobb számban csak március közepétől kezdenek újra megjelenni. Hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Forrás: Duna–Dráva Nemzetipark Igazgatóság

Cikkajánló