A bikapókoknak nemcsak a külseje különleges, de a viselkedése is. Nevüket például onnan kapták, hogy hímjeik veszély esetén bikára emlékeztető támadó pozíciót vesznek fel, leszegik fejüket, potrohukat magasra emelik, és így próbálnak félelmetesnek tűnni.
Ennek a csigának türkizkék teste pazar látványt nyújt az erdei avarban. Egyesek szerint ez Európa legszebb meztelencsigafaja. Hazánkban védett, és nevével ellentétben nemcsak kék színű lehet, a fehérestől a sötétkékig sokféle árnyalatban előfordulhatnak, de a fémes csillogás mindegyik közös jellemzője.
A darvak napjainkban vonuló madárként jelennek meg nálunk, de régen rendszeresen költöttek is itt. Az idei évben újra örülhettünk egy sikeres költésnek, ami nagy szenzációnak számít, ugyanis az elmúlt több mint 100 évben ez volt a harmadik bizonyított eset.
Ezzel a látványos lepkefajjal főleg lápos, vízparti területeken találkozhatunk. Különösen a hím példányok nagyon szépek: elülső és hátulsó szárnyuk is tűzvörös. De másért is különleges ez a védett, repkedő gyönyörűség.
Ezek a lepkék nemcsak szépek és védettek, de az életmódjuk is nagyon különös, ugyanis – ahogy arra a faj neve is utal – egy növény- és néhány hangyafajjal egészen szoros viszonyt ápolnak.
Mostanában lehet megfigyelni az impozáns megjelenésű, akár 3,5 méter magasra is megnövő, védett növényünket, a mocsári csorbókát. Méreteiből adódóan, nem egy észrevehetetlen darab, völgytalpi mocsárréteken, nádasokban, magaskórósokban már messziről észrevehetjük szép, sárga virágait.
Hazánk állatvilágának e páratlanul impozáns képviselője nemcsak azzal büszkélkedhet, hogy a legnépesebb rovarrend tagja, hanem azzal is, hogy az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park szimbóluma. Nem véletlenül élvez ugyanakkor természetvédelmi oltalmat. Ha megpillantjuk kifejlett példányait, ragadjuk meg fényképezőgépünket, és ne habozzunk exponálni.
Május végén a védett és ritka majomkosbor 18 tövét fedezték fel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Szekszárdi-dombságban. Tolna megyéből ez az egyetlen ismert előfordulási helye a fajnak.
A napokban az újszegedi panelházak között havasi sarlósfecskék tűntek fel. Elképzelhető, hogy a megfigyelt négy madár költésbe is kezd.
A szabadon engedett süniknek ideális élőhelye lesz a Lakitelek mellett található Tőserdő. Itt elegendő táplálékot és búvóhelyet találnak majd maguknak. Vigyázat, a fotókat látva, kiakadhat a cukiságfaktor!
A gólyatöcsöt régen széki gólyának is hívták, mert színezetével és hosszú lábaival nagyon emlékezet a fehér gólyára. A gólyatöcsök már visszaérkeztek a telelőterületekről és javában készülődnek a költéshez.
Virágos rét és egy darab lepkeháló? Ugyan! Felszerelés elő, a cél: a semmi mással össze nem téveszthető buckabagoly megtalálása.
A tavasz egyelőre meglehetősen száraz, ami sok más mellett a kétéltűek szempontjából sem kedvező. Kezdetét vette ugyanis a szaporodási időszak, a békák és gőték mellett a szalamandrák is ébredeznek már.
A búbos cinege nálunk csak szórványosan fordul elő. A Mecsekben tíz éve észlelték először a faj jelenlétét. Azóta nemcsak hogy folyamatosan jelen van néhány példány, de a számukra kihelyezett mesterséges odúkban rendszeresen költenek is.
Az első nagyszabású fészkelőhely-megújítási munkálatok a Kaposvár környéki településeket érintik. Többek között Jutában, Szennán, Bőszénfán és Szilvásszentmártonban is terveznek ilyen jellegű beavatkozást a szakemberek.
Az őszi füzértekercs egy kistermetű kosborféle, és különlegessége, hogy a többi orchideánkkal ellentétben nem tavasszal, hanem ősszel virágzik. Már ha virágzik, mert ha nem megfelelőek a viszonyok, akkor van, hogy még leveleket sem növeszt.
Az erdei ciklámen a Soproni-hegység erdeiben szinte mindenfelé előfordul. Nem véletlen, hogy épp erről a növényről nevezték el az ország első tanösvényét, amely Sopron környékét járja be.
Különleges látványban lehet része annak, aki ebben az időszakban kilátogat a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületére, ahol most virágzik a magyar sóvirág. A lila virágok néhol több hektáros foltokban, szinte szőnyegként borítják be a tájat.
Az alföldi puszták már napok óta pacsirtaénektől hangosak, jelezve, hogy nyakunkon a tavasz.
Hazánkban ritkán előforduló énekesmadarat, törpesármányt fogtak a Dávodi Földvári-tó Természetvédelmi Területen. A madarászok a befogást követően meggyűrűzték a példányt, majd alapos dokumentálás után szabadon engedték, hogy folytathassa vándorútját dél felé.
Időutazás a Bükkalján, kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyéb emlékei között.
A Börzsöny vadregényes részein hajdan közel kétszáz kilométer hosszan kanyargott a kisvasút.
Országszerte találkozhatunk képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek.
