Keresés eredménye

A legfrissebb kutatások szerint komoly veszélyben vannak a mocsári teknősök a Kis-Balaton és Balaton déli berkeiben. Nem csupán az emberi tevékenység, az élőhelyek romlása, de a ragadozók is csökkentik a teknősök szaporodási sikerét.

Láprétek szépséges növénye lett 2025-ben az Év Vadvirága, amelyet idén rendhagyó módon közönségszavazás helyett szakmai kuratórium választott meg.

Fiatal kabasólyom landolt Varbó főutcáján. Rosszul érintette a vihar és a csapadékos időjárás, teljesen legyengült, de a helyiek a segítségére siettek, és jó kezekbe került.

Ezek az élénksárga begyű kis madarak egyre népesebb csapatokba verődnek az Alföldön, együtt táplálkoznak és készülődnek a vonulásra. Ilyenkor a sárga billegetők akár több százas csapatait is megfigyelhetünk a nyílt, vizes, mocsaras területeken.

Ezek az eurázsiai sarkvidék tundráin költő kedves kis madarak aránylag ritka vendégeknek számítanak nálunk. Idén pedig a vártnál korábban jelentek meg a kardoskúti Fehér-tónál.

A napokban indult be a védett kék övesbagolynak a rajzása a Hortobágyon. Az ügyesen rejtőzködő éjjeli lepke nappal ritkán kerül szem elé, most mégis sikerült lencsevégre kapni egy szép példányt.

Hazánk állatvilágának e páratlanul impozáns képviselője nemcsak azzal büszkélkedhet, hogy a legnépesebb rovarrend tagja, hanem azzal is, hogy az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park szimbóluma. Nem véletlenül élvez ugyanakkor természetvédelmi oltalmat. Ha megpillantjuk kifejlett példányait, ragadjuk meg fényképezőgépünket, és ne habozzunk exponálni.

Ahová a homokos partfalakat kedvelő partifecskék és a gyurgyalagok már befészkelték magukat, azt a területet nem szabad bolygatni a költési időszak végéig.

A bikapókoknak nemcsak a külseje különleges, de a viselkedése is. Nevüket például onnan kapták, hogy hímjeik veszély esetén bikára emlékeztető támadó pozíciót vesznek fel, leszegik fejüket, potrohukat magasra emelik, és így próbálnak félelmetesnek tűnni.

A fajnak csak az 1936 és 1983 közötti időszakból vannak adatai, ezért is számít nagy szenzációnak újabb példányainak megtalálása az Alföldön. Ez a védett ritkaság, a pannon karcsúbagoly, a nevével ellentétben pedig nem madár.

Bár alapvetően nagyon ritkán lehet velük összefutni, az esők sok helyen tömegesen csalták elő a foltos szalamandrákat. Íme, amit tudni kell róluk.

Ennek a csigának türkizkék teste pazar látványt nyújt az erdei avarban. Egyesek szerint ez Európa legszebb meztelencsigafaja. Hazánkban védett, és nevével ellentétben nemcsak kék színű lehet, a fehérestől a sötétkékig sokféle árnyalatban előfordulhatnak, de a fémes csillogás mindegyik közös jellemzője.

A darvak napjainkban vonuló madárként jelennek meg nálunk, de régen rendszeresen költöttek is itt. Az idei évben újra örülhettünk egy sikeres költésnek, ami nagy szenzációnak számít, ugyanis az elmúlt több mint 100 évben ez volt a harmadik bizonyított eset.

Ezzel a látványos lepkefajjal főleg lápos, vízparti területeken találkozhatunk. Különösen a hím példányok nagyon szépek: elülső és hátulsó szárnyuk is tűzvörös. De másért is különleges ez a védett, repkedő gyönyörűség.

Ezek a lepkék nemcsak szépek és védettek, de az életmódjuk is nagyon különös, ugyanis – ahogy arra a faj neve is utal – egy növény- és néhány hangyafajjal egészen szoros viszonyt ápolnak.

Mostanában lehet megfigyelni az impozáns megjelenésű, akár 3,5 méter magasra is megnövő, védett növényünket, a mocsári csorbókát. Méreteiből adódóan, nem egy észrevehetetlen darab, völgytalpi mocsárréteken, nádasokban, magaskórósokban már messziről észrevehetjük szép, sárga virágait.

Május végén a védett és ritka majomkosbor 18 tövét fedezték fel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Szekszárdi-dombságban. Tolna megyéből ez az egyetlen ismert előfordulási helye a fajnak.