Hazánkban ritkán előforduló énekesmadarat, törpesármányt fogtak a Dávodi Földvári-tó Természetvédelmi Területen. A madarászok a befogást követően meggyűrűzték a példányt, majd alapos dokumentálás után szabadon engedték, hogy folytathassa vándorútját dél felé.
Hét rézsiklót találtak egy főváros környéki nagyáruház vízóra aknájában. A vízóra-leolvasó ennek nem örült, a helyszínre kiérkező természetvédelmi szakember begyűjtötte a védett hüllőket, majd később a természetben szabadon engedte.
A közelmúltban érdekes kinézetű madár érkezett egy sonkádi család udvarára. A ritka vendég a sarki búvár volt, akit pár napos lábadozás után a szakemberek szabadon engedtek.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kis-Sárréten él az impozáns, nagy méretű, sárga virágú örménygyökér. Mostanában nyílik a gyógynövényként is ismert, védett faj.
A védett vörös vércse egészen meglepő - sokszor emberek által lakott - helyeken képes fészkelni. A zsámbéki romtemplomban tavaly jelent meg, idén pedig visszatért.
Meglehetősen ritkán találkozhatunk hermelinnel a természetben. Óvatos, rejtőzködő állat, ezért is örömteli a hír, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park területén az utóbbi időben felbukkantak példányok, ráadásul menő fehér téli bundában.
Magyarország emlősfaunájának egyik emblematikus képviselője a fürge mozgású, karcsú testalkatú, a hermelinnel igen könnyen összetéveszthető menyét. Földünk legkisebb termetű ragadozójával hazánk szinte minden szegletében találkozhatunk. Ehhez persze szerencse is kell, hiszen az aprócska jószág gyakran portyázik rágcsálók föld alatti járataiban zsákmányra leselkedve.
Hazánk állatvilágának e páratlanul impozáns képviselője nemcsak azzal büszkélkedhet, hogy a legnépesebb rovarrend tagja, hanem azzal is, hogy az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park szimbóluma. Nem véletlenül élvez ugyanakkor természetvédelmi oltalmat. Ha megpillantjuk kifejlett példányait, ragadjuk meg fényképezőgépünket, és ne habozzunk exponálni.
Magyarország egyetlen igazi szalamandrája - amely az Aggteleki Nemzeti Park címerállata - az Északi-középhegységben, valamint a Kőszegi- és a Soproni-hegységben, illetve az Őrségben fordul elő. Jellemzően középhegységi fajként főként a nyirkos, árnyékos, szakadékokkal és szurdokokkal tarkított, idősebb faállományú lomberdőket kedveli. Egyvalamihez kifejezetten ragaszkodik: a tiszta, hideg, lassú folyású felszíni vizekhez, amelyek lárvái átalakulásának színhelyei.
