Tudástár

Hagyjuk, hogy a természet élje a maga életét

Ez a tanács a Turista Magazin nyári számának beporzó rovarokkal foglalkozó cikkében hangzik el. Nem túlzás, a rovarok az egész földi élet alapját jelentik, de egy ideje arról szólnak a hírek, hogy a rovarok és köztük a beporzók veszélyben vannak. A magazinban szakértővel járjuk körbe a témát.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock
2020. július 3.

Ez a tanács a Turista Magazin nyári számának beporzó rovarokkal foglalkozó cikkében hangzik el. Nem túlzás, a rovarok az egész földi élet alapját jelentik, de egy ideje arról szólnak a hírek, hogy a rovarok és köztük a beporzók veszélyben vannak. A magazinban szakértővel járjuk körbe a témát.

A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede profitál valamilyen mértékben az állati beporzók közreműködéséből a termés- és/vagy a magképzés során.

A probléma komolyságát jól érzékelteti, hogy Kínában a növényvédő szerek túlzott használata miatt a rovarok hiánya már olyan mértékű, hogy egyes helyeken a beporzást emberek végzik.

A beporzással kapcsolatban a legtöbb embernek a háziméhek jutnak eszébe, pedig számos vadon élő rovarfaj van, például a vadméhek, a zengőlegyek, a lepkék vagy bizonyos bogárfajok, amelyek nélkülözhetetlenek ebben a folyamatban.

Cikkünkből számos érdekesség is kiderül a beporzókkal kapcsolatban, például az, hogy kik azok a művészméhek, hogy egyes paradicsomfajták esetében miért a poszméhek a leghatékonyabb beporzók, és milyen hatással van már most a klímaváltozás a beporzók életére.

Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos főmunkatársát arról is megkérdeztük, mit tehetünk mi, saját környezetünkben a beporzó rovarok védelméért. „Válogassunk különböző időszakokban virágzó, más-más virágszerkezetű fajokat. A szarkalábakat például szeretik a poszméhek, amelyeknek kicsit hosszabb a nyelve, a margaréta viszont a rövid nyelvű méheknek kedvező. Nem feltétlenül az a szép kert, ahol a pázsitot hetente lenyírjuk, mert ott a beporzóknak nem terem semmi. Érdemes egy gyümölcsösben vagy a kert egy részén hagyni, hogy a vadnövények is térhez jussanak. Itt ne bolygassuk a talajt sem, így a földben fészkelő fajok is könnyebben tudnak fészkelőhelyeket kialakítani. Nem kell mindent, saroktól sarokig folyamatosan kontroll alatt tartani, egy félreeső részében a kertnek nyugodtan hagyhatjuk, hogy élje a természet a maga életét. Ezzel sokat segíthetünk az élővilágnak.”

További részletek a Turista Magazin július-augusztusi lapszámában.

A JÚLIUS-AUGUSZTUSI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, ELŐFIZETNI PEDIG ITT TUDSZ RÁNK.

Cikkajánló