Gyereksarok

A vetési varjak kirepülnek, a kék vércsék beköltöznek

Ha valaki mostanában az alföldi pusztákon jár, már láthatja a szélsebesen röpködő kék vércséket. A madarak, az egyik utolsó vonuló fajként április végén-május elején érkeznek vissza hozzánk Afrika délnyugati részén található telelőhelyeikről.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock
2020. május 1.

Ha valaki mostanában az alföldi pusztákon jár, már láthatja a szélsebesen röpködő kék vércséket. A madarak, az egyik utolsó vonuló fajként április végén-május elején érkeznek vissza hozzánk Afrika délnyugati részén található telelőhelyeikről.

A kék vércsék nem építenek fészket, elsősorban varjúfélék üres fészkét foglalják el. Szeretnek telepesen költeni, ezért a vetési varjak fészektelepei különösen kedvezőek számukra. Ez egy jól összehangolt társbérlet, mert mire a kék vércsék költésbe kezdenek, a varjúfiókák már kirepülnek. A rendszer jól is működne, ha a varjak száma nem fogyatkozott volna meg.

Évtizedekkel ezelőtt a vetési varjakra mezőgazdasági kártevőként tekintettek, és kíméletlenül irtották azokat. Míg 1980-ban közel 255 000 pár költött Magyarország területén, napjainkban 30 000 pár körül van a fészkelő állomány. Ezért is lett 2001-ben a vetési varjú védett.

A varjak fogyatkozása önmagában is aggasztó, de a kék vércsék számára is jelentősen csökkent az alkalmas költőtelepek száma. Épp ezét a szakemberek odútelepek létesítésével segítik a kék vércséket, amit szerencsére a madarak szívesen el is foglalnak, a hazai állomány 2/3-a ma már műfészkekben költ.

A kék vércse egyébként magányosan is költ, elfoglalja a szarkák, dolmányos varjak vagy az egerészölyv üres gallyfészkét is, de faodvakban is fészkelhet. A szakemberek megfigyelései szerint azonban, ezekben a fészkekben alacsonyabb a költési siker, mert egy telepen, ha sokan vannak, könnyebben meg tudják védeni fészkeiket.

Az Európai Unió legnagyobb állománya a Kárpát-medencében fészkel, így a faj védelmében különösen fontos szerepünk van. A hazai állomány 1200 pár körül mozog. A védelmi munka fontos eleme az odútelepek létesítése mellett az élőhelyek megőrzése. A kék vércse a füves puszták madara, a legeltetett gyepek, a pusztai facsoportok fennmaradása kulcsfontosságú számára. A védelmi munka részeként az elmúlt években az áramütések megelőzése érdekében a főbb kék vércse költő- és vonulóhelyek 4 kilométeres körzetében mintegy 400 km középfeszültségű oszlopszakaszt alakítottak madárbaráttá.

A kék vércsék hazai tartózkodásának látványos szakasza a nyár végi-ősz eleji gyülekezés. A hosszú vándorút előtt a madarak napközben kis csapatokban táplálkoznak, estére azonban akár több ezer példány is összegyűlik az éjszakázó helyeken, amelyek magányos fák, facsoportok, erdőfoltok. Gyönyörű látvány, amikor az éjszakázó fákra való beszállás előtt hatalmas tömegben kavarognak az égnek.

Még több érdekesség a kék vércsékről a falcoproject.hu oldalon

Cikkajánló