Július 24-én és 25-én rendezik meg a szegedi füvészkert egyik legnagyobb eseményét, a Lótusznapokat. A gyönyörű indiai lótuszok mellett távol-keleti hangulat és izgalmas programok is várják majd a látogatókat.
A szegedi füvészkertben él Közép-Európa legnagyobb szabadtéri indiailótusz-állománya, amely július végén, augusztus elején a legszebb. Az indiai lótusz a nálunk is őshonos fehér tündérrózsa és sárga vízitök rokona, őshazája Ázsia mérsékelt égövi területeinek déli, délkeleti vidékén van. Az indiai lótusz a buddhisták szent növénye, az idő örök körforgását és a megvalósult tökéletességet jelképezi.
Az első indiai lótuszok 1932-ben kerültek a füvészkertbe. A növényre Győrffy István talált rá az óföldeáki Návay-kastély kertjében, és onnan hozták át lovaskocsin az első töveket.
Július 24-én és 25-én megrendezésre kerülő XIV. Lótusznapokon koncertekkel és tradicionális templomi táncokkal várják az indiai kultúra rajongóit, és az idei év újdonságaként Korea kultúrája és művészetei is bemutatkozik majd. De megismerkedhetünk a kínai kalligráfiával, lesz japándob-bemutató és közös reggeli jógázás is.
A növények szerelmesei Ázsia növényvilágával a Lótusz-túrán ismerkedhetnek meg, japán növényvilága pedig egy különálló séta keretében kap kitüntetett figyelmet.
További részletek a lotusznapok.hu oldalon.
