A technológiának köszönhetően a villámokat már nagy pontossággal tudjuk detektálni, ami nem csupán statisztikai érdekesség, biztonsági szempontból is fontos információ.
A villámok helyét és számát az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) SAFIR villámdetektáló hálózata méri nagy pontossággal. Magyarországon évente több százezerre tehető a földet érő (CG – Cloud-to-Ground) villámcsapás-észlelés, melynek döntő többsége a nyári hónapokra (június-augusztus), főként a délutáni és esti órákra koncentrálódik. Az éves átlag ingadozó, mértéke az aktuális időjárási viszonyok függvényében változik, és területileg is jelentős eloszlást mutat. Hazánk legaktívabb villámzónáit az Alföld keleti és déli részein találjuk.


Hogyan történik a villámcsapások számlálása?
Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat egy rendkívül fejlett villámdetektáló hálózatot üzemeltet. Ez a rendszer a SAFIR nevet viseli (Système d’Alerte Foudre par Interférométrie Radioélectrique), mely egy francia fejlesztésű technológián alapul. A SAFIR hálózat lényegében számos, stratégiai helyeken elhelyezett érzékelőállomásból tevődik össze. Az állomások a villámlás során keletkező elektromágneses impulzusokat érzékelik.
Az OMSZ adataiból kiderül, hogy nem egyformán alakulnak a villámlások évei: akadnak „nyugodtabb” és „villámdús” esztendők is. Évtizedes átlagokat vizsgálva Magyarország egészére vonatkozóan nagyjából 300 és 500 ezer közötti a földet érő (CG) villámcsapás-szám.


A villámcsapások gyakoriságának, valamint földrajzi eloszlásuknak pontos megismerése nem csak statisztikai érdekesség: információt szolgáltatnak meteorológiai kutatásokhoz, továbbá a villámkárok elleni hatékony védekezésben is fontos szerepe van. Bár a villámdetektáló rendszerek képesek lehetnek nem földet érő villámok érzékelésére is – intra-felhő (IC), Intra-Cloud vagy felhők közötti (CC) Cloud-to-Cloud – a statisztikák rendszerint a CG villámokra fókuszálnak, mivel ezek jelentik a közvetlen veszélyt az emberekre és infrastruktúrára. A regisztrált villámok száma függ a detektáló hálózat aktuális fejlettségétől és érzékenységétől.
Magyarországon a villámtevékenység Európa többi országához képest átlagosnak mondható. A legélénkebb zónáinkban 2-3 villám/km²/év, vagy annál is több villám csap le, de a kevésbé aktív régiókban ez az érték 1 alatt marad. Magyarország élő villámtérképét ide kattintva találod.
Itthon évente átlagosan 20 és 40 közé tehető azoknak az embereknek a száma, akiket közvetlenül vagy közvetett módon villámcsapás ér. Az esetek túlnyomó részt a szabadban történnek, és az áldozatok nagy része vízparton és sík terepen szenvedi el az egyébként elővigyázatossággal legtöbbször megelőzhető szerencsétlenséget. A tereptől és tevékenységünktől is függ, hogy milyen óvintézkedéseket kell tennünk a villámcsapás elkerülése érdekében. Ebben a cikkünkben sorra vesszük ezeket az életmentő jó tanácsokat.