Kíváncsi vagy rá, hogy miként képesek fatörzseket elharapdálni a hódok? Mutatjuk.
Bizonyára sok természetjáró találkozott már vízpartok közelében hódok által kidöntött vagy megrágcsált fatörzsekkel, és elgondolkozott azon, miként képesek ilyen mutatványokra. Szerencsére manapság ez sem maradhat titokban, ugyanis a neten hemzsegnek a „munka közbeni” hódos videók. Ezek közül mutatunk most néhányat, és közben pár érdekességet is elárulunk ezekről a rejtőzködő rágcsálókról
Itt van mindjárt bemelegítésnek egy közel 12 perces felvétel, amelyben az elejétől a végéig megnézhetjük, mennyi idő alatt, és miként dönt ki egy karvastagságú facsemetét egy hód. A motivációja a táplálékszerzés, ugyanis a lombkoronában lévő zsenge rügyekhez és kéreghez szeretne hozzájutni.
És akkor következzék a fő attrakció, amelyben már egy viszonylag vastag fával fáradozik egy példány. Az ilyen nagyobb fákba rendszerint akkor vágják a fogukat, ha nincs a víz közelében kellő mennyiségű alacsony lombozatú cserje, vagy kisebb csemete.
A videót nézegetve jogosan merül fel a kérdés, miként nem vásik bele foga? Ennek titka, hogy metszőfogaik zománcrétegében vasvegyületek találhatók – ezért is olyan narancssárgás a színük –, és mindezek mellé egy hihetetlenül erős rágóizom is társul.
Végezetül itt egy szuper videó a hódok egyik legismertebb képességéről, a gátépítésről. Az ember után a hódok alakítják át a leglátványosabban a környezetüket, ugyanis kisebb-nagyobb vízfolyások mentén gátakat építenek – sárból, kövekből és faágakból –, hogy a megemelkedett vízszint ellepje a kotorékuk bejáratát.
A keletkezett tavacskának egyéb járulékos hasznai is vannak, egyrészt a megtelepedett hínárfajokat is szívesen fogyasztják, másrészt sok vízi és vízközeli életmódot folytató, védett vagy fokozottan védett fajnak biztosít megtelepedési és megélhetési lehetőséget.
