Íme, a kéktúra egyik legszebb szakasza videón!

Hömpölygő paplanfelhős napkelte a Csobáncról, színes őszi erdők apró kincsei, pazar kilátások, éjszaka egy temetőben. Ez és még sok izgalmas jelenet Kércz Viktor legújabb kéktúrás videóján, ezúttal a Balaton-felvidéket járta Badacsonytördemictől Városlődig.

Fotó:
Kércz Viktor
2020. november 20.

Hömpölygő paplanfelhős napkelte a Csobáncról, színes őszi erdők apró kincsei, pazar kilátások, éjszaka egy temetőben. Ez és még sok izgalmas jelenet Kércz Viktor legújabb kéktúrás videóján, ezúttal a Balaton-felvidéket járta Badacsonytördemictől Városlődig.

Idén már mutattunk nektek egyet Kércz Viktor kéktúrás videóiból, akkor 350 kilométert tett meg 9 nap alatt és ezt dolgozta fel 3,5 percben. A pörgősebb kisfilm után most egy amolyan „slow movie”-t láthatunk tőle, amely sokkal jobban át tudja adni azt a hangulatot, amely egy egyedül megtett túra sajátja. Ilyenkor valóban el tud mélyülni az ember, belülről lelassul, és olyan dolgokat is észrevesz, amit egyébként a nagy rohanásban nem. A videón látható hangulatképeit látva mi nézők is szépen lelassulunk, és át tudjuk adni magunkat annak a hangulatnak, amelyben Viktor járta le ezt a kicsivel több mint 70 kilométert még november elején. Íme a kisfilm, amely után egy vele készült kis beszélgetést is olvashattok, amelyből kiderül, számára mit jelent a túrázás, hogyan éli meg ezeket az egyedül megtett utakat, és hogy ezúttal mik voltak a legszebb és legnehezebb pillanatai a túra során.

Viktor idén vágott neki az Országos Kéktúrának, és ahogy a videóban is mondta, jövő tavasszal valószínű be is fejezi. De nem ez az egyetlen hosszú túra, amelyet megtett már, tavaly például caminózott is, igaz nem a többek által ismert Camino Francès-t járta le, amely a sokak által csak El Caminónak nevezett Camino de Santiago spanyolországi szakasza. Sokan biztosan nem tudják, de a legtrendibb zarándokút végpontjába, Santiago de Compostela városába több út is vezet, így több caminó is létezik. Viktor pedig ezek közül a Camino del Nortén és a Camino Primitivo-n ment végig egy kis kitérővel egészen az óceánig, így 1050 kilométert tett meg összesen. De több hazai hosszú túrát is maga mögött tudhat már, most épp a kéktúra van soron, de téved az, aki azt gondolja, mindezt valamiféle dicsőségfalra akarná kirakni, hisz a kéktúrán még csak nem is pecsétel.

- Hogy élted meg most ezt a 3 napot? Elég szélsőséges élményeid voltak, hisz a legszebb kilátások, tájak mellett, sötétben túrázás és temetőben alvás is volt.

- Alapvetően egy túrán, ahol nincsen társaságod, sokkal inkább képes vagy észrevenni olyan dolgokat, ami mellett többedmagaddal elmennél. Legyen itt szó tájakról, annak részleteiről, a napszakok egyediségéről, vagy akár saját magadról, ahogyan reagálsz minderre. Ez a jelenlegi túra mindössze 3 nap volt, ennél voltak sokkal hosszabb túráim is, viszont kivétel nélkül az összes „magányos”, többnapos túrámon átélem és megfigyelem ezeket, hossztól függetlenül. A kettősség - nevezzük szélsőségeknek - szintúgy a legtöbb túrára igaz.

Vannak nagyon felemelő, és nagyon nyomorúságos pillanatok. A legtöbb túrázót szerintem pont ez hívja vissza az újabb és újabb kalandokra: a történések valódisága, a szabadság érzése, az ösvényen való élet végtelen egyszerűsége és nehézsége.

- Mi a fontosabb neked, tejesíteni a kitűzött szakaszt, vagy látni is azt a sok mindent, ami az út során szembejön?

- Engem a szakasz teljesítése, mint teljesítmény nem motivál. Nem is pecsételek, az a része nem vonz, magam miatt csinálom. A természeti látnivalók sokkal inkább érdekelnek, egy-egy látványért hajlandó vagyok hosszabb kitérőt tenni. A Kék bővelkedik kulturális kincsekben is, de ilyen tekintetben én nagyon „rossz” vagyok, mivel ezeknek nem megyek utána, csak hagyom, hogy egy-egy környék kialakítson bennem egy képet, benyomást. A motivációm a Kék kapcsán ez, hogy Magyarország tájegységeiről kialakuljon bennem egy-egy kép, és kötődni tudjak mindegyikhez.

- A tájak megismerésén felül én úgy látom, ez az egész valami mást is ad neked, sokan ezért is mennek caminózni. Jól látom? Meg tudod fogalmazni, hogy a tájak látványán és az izomlázon felül egy ilyen túra során mivel gazdagodsz?

- Minden hasonló túrán egy picit jobban megismered magadat, ami hatással lehet a hétköznapi életedre is. Ilyenkor reggel felkelsz, elmész A pontból B pontba, és este azt érzed, a mai nap sikeres volt a maga egyszerűsége miatt, hogy a saját lábadon megtettél x kilométert. Igen, sokan hasonló okokból mennek caminózni is. Tavaly én is végijártam a Nortét és Primitivo-t, és ugyan a kaland miatt indultam neki, a végére sokkal többel gazdagodtam.

- Mi volt a legszebb és a legnehezebb pillanat ezen a mostani három napon?

- A legjobb pillanat a reggel volt a Csobáncon, napkeltével, hömpölygő felhőpaplannal. Azt hiszem ezzel nem okoztam meglepetést, szerintem ez a panoráma az egyik legszebb itthon. A legnehezebb számomra mindig a sötétben túrázás. Tudom, sokan szeretik, szerveznek éjszakai túrákat, valaki ezt még jobban is élvezi. Sajnos most nem tudtam elkerülni ezt a nappalok rövidsége miatt. Ilyenkor azt érzem, hogy elmegyek a látnivalók mellett. Az ilyen sötétben, hidegben, térdig sárba és avarba süppedős, patakon átbotorkálós pillanatok után mindig megfogadom, hogy legközelebb nem lesz ilyen. Persze az élet ezt sokszor átírja.

- Mindkét éjszaka a szabadban, sátorban aludtál, és már elég hideg volt ekkor. Milyen sátrad és hálózsákod van? Milyen ételt viszel ilyenkor magaddal?

- Egy túrabottal felállítható ultrakönnyű sátorban alszom ilyenkor. Az ultrakönnyű túrázás jelenleg forradalmát éli, egyre többen ismerik fel az előnyét többnapos vándortúrázásnál. Egy barátom foglakozik ehhez a fajta túrázáshoz szükséges holmik gyártásával és az általa készített hálózsákot használom, amely 700 gramm és -8 °C-ig jó, így a jelenlegi, már hidegebbnek mondható éjszakák a maguk 0-2 fokjukkal meg se kottyantak még. Enni általában dehidratált ételt, tésztalevest, energiaszeleteket, csokikat viszek.

- Mi a célod a videókkal, amelyeket ezekről az útjaidról készítesz?

A videókkal motiválni szeretném az embereket, hogy merjenek elindulni, picit kilépni a komfortzónájukból. Mindezek felett ez egy vizuális napló saját magamnak.

Sokat gondolkodtam régebben, hogy egyáltalán megosszam-e ezeket, vagy megtartsam magamnak és a családomnak. Egyfajta gyakorlás is, mivel szeretnék egyszer valamilyen formában egy hosszabb dokumentumfilmet készíteni egy nagyobb kalandról, útvonalról.

- Ha teljesítetted az OKT-t, utána mi a terv?

- Vannak külföldi, nagyobb terveim, de ezekről egyelőre inkább nem beszélnék, mert a vírushelyzet mindent átírhat. Ha itthonit kellene mondani, akkor talán a RP-DDK lesz a következő.

Viktor többi kéktúrás és egyéb túrázós videóit ide kattintva nézhetitek meg, de létrehozott egy túráit bemutató közösségi oldalt is, ahol képeket és napi beszámolókat posztol, azt pedig ide kattintva érhetitek el.

Cikkajánló