Kéktúra

Jászberényi visszatekintő

2015-ben volt 50 éve, hogy elindult hazánkban, így Jászberényben is az országos ifjúsági kéktúrázás, amelynek jubileumi eseményén fotó- és relikviakiállítást, szabadtéri vetítést és zsíroskenyér-partit rendeztek a múlt, a jelen és a jövő túrázóinak. Természetesen a Turista Magazin is ott volt.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Gulyás Attila
2016. május 25.

2015-ben volt 50 éve, hogy elindult hazánkban, így Jászberényben is az országos ifjúsági kéktúrázás, amelynek jubileumi eseményén fotó- és relikviakiállítást, szabadtéri vetítést és zsíroskenyér-partit rendeztek a múlt, a jelen és a jövő túrázóinak. Természetesen a Turista Magazin is ott volt.

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

 

A jászberényiek életében az Országos Kéktúrának mindig is nagy szerepe volt, és ez főként Faragó László nyugalmazott tanár úrnak köszönhető, aki 5 évtized alatt több ezer diákkal szerettette meg a túrázást és a kéktúraútvonalat. Alföldiként Egerben végezte tanulmányait, és akkor fedezte fel magának a Bükk-vidéket, ami azóta is nagy kedvence. Matematika-fizika szakosként jóban volt a földrajz szakos évfolyamtársaival, akik szívesen vitték terepgyakorlataikra, túráikra. Jászberénybe visszatérve a hűtőgépgyár turisztikai tagozatának volt aktív tagja, és a Gyetvai-, később a gyakorlóiskola úttörőit csábította a hegyekbe, akik boldogan követték őt.


„Te is kéktúráztál?”

 

Nagy egymásra találások, mosolygó ölelések, könnyes szemű hálálkodások. A rendezvényre érkező száznál több vendég, jászberényiek és már innen elszármazott egykori tanárok, diákok és azok gyermekei nézték lelkesen a tájegységenként csoportosított fotókat, próbálták megtalálni magukat, testvéreiket, egykori csapattársaikat, szüleiket a képeken. Beleolvastak a turisztikai naplókba, belenéztek az akkor divatosnak és újnak számító fémvázas hátizsákba, pecsételhettek egy réges-régi - erdőben edződött - bélyegzővel, vizsgálták a nemrég az egész országban újakra lecserélt kéktúrás bélyegzők egyikét, és büszkén olvasták a kéktúrát teljesítő jászberényiek névsorát.

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

Faragó László, Laci bácsi

 

Egyszerű és nagyszerű emlékek

 

És mire emlékszik vissza legszívesebben? - kérdezi az egri rádió riportere Laci bácsitól. „Látja ezt a képet?” - mutat rá Laci bácsi egy, a Ménes-völgyben túrázó csapatot mutató fotóra. - „Na, itt nagyon eláztunk. Itt pedig a Csereháton épp miséről hazafelé igyekvő asszonyokkal találkoztunk, akik búcsúzóul Isten áldját mondtak, ami nagyon szépen hangzott. Vagy az is nagy élmény volt, ahogy itt, a hernádvécsei átkelőnél, a révészre vártunk. Mind szép emlék. Nem kellett nekünk sok, kínai tornacipőben - abban a zöld talpúban - számtalan emléket gyűjtöttünk így össze. Este pedig csak arra vártunk, hogy a helyi iskola széthúzott padjai között álomra hajthassuk a fejünket” - emlékezik vissza. Majd hozzáteszi: „Akkor még könnyebb dolgunk volt, nem volt konkurencia, ez volt mindenkinek a hétvégi, nyári programja, amit mindenki izgatottan várt. Azért jó gyalogolni, mert autóval sok értékes dolog mellett húzhatunk el.”

 

Az első jelvény


Az 1965-től induló kirándulások alkalmával szép lassan ő is befejezte a távot, és tisztán emlékszik a napra, amikor 1972-ben a Vörös-kőnél megkapta az Országos Kéktúra teljesítéséért járó első a jelvényét. (És ezt még kétszer végigjárta.) Sokan vannak ezzel így a kéktúrát teljesítő jászberényiek, akik ezért is örültek, hogy az MTSZ tiszteletbeli, örökös elnöke, Thuróczy Lajos is megjelent az eseményen, megnyitotta a tanár úr képeiből készült fotókiállítást, valamint az MTSZ túrarelikviáit is rendelkezésre bocsátotta. Thuróczy Lajos nevét már sokan olvashatták oklevelükön, és most személyesen is találkozhattak vele.

 

Fotó: Guylás Attila
Fotó: Guylás Attila

Laci bácsi és Thuróczy Lajos

 

Vagdalthús és t. v. paprika

 

Így volt ezzel Patakiné Kocza Anita is, az egész rendezvény lelke, aki a mai napig lelkes túrázó - egy Hanák Kolos, Téli Mátra vagy Mátrai csillagok teljesítménytúrát sem rendeznek meg nélküle. Az ő és testvéreinek jelvényei és túrafüzetei is helyet kaptak a kiállítás vitrinjeiben. „Bennem leginkább az maradt meg, hogy gyaloglásaink során beszélgetésbe elegyedhettünk a kis falvak embereivel, a ház előtt ülő nénikkel, akik szívesen meséltek magukról és a falu életről. De jólesett akkor egy-egy faluba leérve a nyomókút vize, avagy egy fárasztó, meleg nap végén a vagdalthús és a t. v. paprika. Ezért is készültek ebből a rendezvény falatkái, nem spórolásból. Kedves emlék az is, hogy Laci bácsi kakaót, tejet és kiflit vett nekünk reggelire a kisboltban.”

 

Fotó: Gulyás Attila
Fotó: Gulyás Attila

Patakiné Kocza Anita egy jubileumi kéktúra jelvényt is átadott Laci bácsinak

 

Ifjúság és a jövő

 

Most már Faragó László tanár úr lánya - aki szintén tanár - járja a Kéket tanítványaival és Laci bácsi unokáival, a hagyományok továbbvitele tehát a Faragó családnál biztosított. Thuróczy Lajos elmondta, hogy nem egy olyan tanárról tud, aki ma - a Laci bácsiéhoz - hasonló lelkesedéssel és aktivitással viszi az osztályokat az Országos Kéktúra útvonalára, és reméli, hogy a távoli jövőben azok résztvevői is sok hasonló találkozót szerveznek majd országszerte.

Cikkajánló