Tudástár

Kaptárkövek Budapest környékén

A kaptárköveknél kevés misztikusabb képződmény van, hisz még mindig nem tudjuk, pontosan mi célt is szolgáltak az oldalukba vájt kis fülkék. Ha kaptárkövekről esik szó, mindenkinek a Bükkalja ugrik be először, de kaptárköveket - ha nem is olyan nagy számban - Budapest környékén is találhatunk. Felkerestünk néhányat ezek közül.

Szöveg és fotó:
2021. július 12.

A kaptárköveknél kevés misztikusabb képződmény van, hisz még mindig nem tudjuk, pontosan mi célt is szolgáltak az oldalukba vájt kis fülkék. Ha kaptárkövekről esik szó, mindenkinek a Bükkalja ugrik be először, de kaptárköveket - ha nem is olyan nagy számban - Budapest környékén is találhatunk. Felkerestünk néhányat ezek közül.

A környezetükből kimagasló, fura formájú sziklák és kőtornyok már önmagukban is felkeltik az ember érdeklődését, pláne, hogy rajtuk ember által faragott, kis fülkék is vannak. Ezek keletkezésével kapcsolatban azonban egyelőre több a feltételezés, mint a biztos tudás.

Kik? Mikor? Miért?

A kaptárkövek eredetével kapcsolatban máig több elmélet él. A kaptárkő elnevezés a fülkéket a középkori sziklaméhészettel összefüggésbe hozó elméletből ered, miszerint a fülkékben méhcsaládokat tartottak. A 60-as években ezzel a magyarázattal már „megoldott rejtélynek” tartották a kaptárkövek eredetére vonatkozó kérdést, azóta azonban számos kétely merült fel ezzel kapcsolatban. Például az, hogy jó néhány fülke igen sekély ahhoz, hogy alkalmas legyen egy méhcsalád számára. De az is érdekes, hogy a középkori leírásokban, bár erdei méhészetről írnak, a sziklaméhészettel kapcsolatban nincsenek feljegyzések.

Mik is azok a kaptárkövek?

Kaptárkőnek az olyan sziklát, kőtornyot nevezzük, amelybe hajdan kis fülkéket faragott az ember. Hazánkban eddig több mint félezer fülkét mértek fel. A fülkéknek jellegzetes, felül elkeskenyedő alakja van, átlagosan 60 cm magasak, 30 cm szélesek és 25-30 cm mélyek, és nagy részükön jól látszik a peremen körbefutó keret, ami arra utal, hogy a fülkéket lefedték.

Ahogy azt a Téka füzetek sorozatban megjelent Szakrális kőemlékeink-Kaptárkövek Magyarországon című kiadványban olvashatjuk, a fülkés szikláknak számos más elnevezése is ismert. Hívják még például köpüsköveknek, vakablakos köveknek, bálványköveknek, püspöksüvegnek is.

Egy másik elmélet szerint a kaptárkövek síremlékek vagy urnatemetkezési helyek lehettek. Ezt támaszthatja alá, hogy Bulgáriában, a Rodope-hegységben található trák sziklafülkéket a bolgár kutatók szerint urnatemetkezésre használták a Kr.e. 1. évezredben.

Egy harmadik – legvalószínűbbnek tartott – eredetelmélet szerint a fülkék avar és hun népek kultikus helyei voltak, a fülkékben bálványokat vagy áldozati ételeket helyeztek el. Mindegyik elmélet mellett vannak pro és kontra érvek is, így ez a rejtély egyelőre még megoldásra vár.

Kaptárkövek nyomában

Budapest közelében 17 helyszín 31 sziklaalakzatán 86 fülke ismert. Ezek egy része nem látogatható, vagy azért, mert fokozottan védett területen van, vagy azért, mert olyan helyen van, hogy megközelítése balesetveszélyes. Számos olyan kaptárkő is van azonban, amelyek szabadon látogathatók és a megközelítésük is egyszerű.

Mielőtt neki indulnánk a kaptárkőkeresésnek, érdemes a Duna-Ipoly Nemzeti Park Sziklaleső oldalát böngészni, ahol megtaláljuk az igazgatóság működési területén található kaptárköveket, és ezek megközelítésével kapcsolatban is kaphatunk információkat. Mi ezek közül négy helyszínt kerestünk fel.

Miközben ezt a cikket írtam, egy újabb rejtélybe is belebotlottam. Budapesten a 8-as buszon ültem, amikor Gazdagréten megálltunk a Kaptárkő utcánál. Én itt a környéken nem tudok egyetlen kaptárkőről sem, de akkor vajon miért kapta ezt a nevet ez az utca?

Diósd – Tétényi-fennsík

A Tétényi-fennsíkon fekvő Diósdon több helyszínen is találhatunk kaptárköveket. Például a diósdi kőbánya közelében, egy sziklapad oldalában van egy szép kőfülke. (Pontos koordinátákat itt találjátok.)

Az egykori rádióadó és a Gizella utca között szárazvölgyben, a Római-árokban pedig három kaptárkő is található. Az egyik közvetlenül a völgy aljában futó ösvény mellett található, jó állapotú fülkével rendelkező szikla. Nem sokkal később pedig a völgy aljából egy jól láthatóan kitaposott, meredek ösvény vezet a dombtetőre, amely egyenesen egy kétfülkés, borostyánnal körbefont sziklához vezet. Ezeket a kaptárköveket egyébként érinti a Dió Döme sétálója elnevezésű tanösvény, ami elvezet a diósdi felhagyott kőbányákhoz, amelyekről ebben a cikkben írtunk. A tanösvény különlegessége, hogy minden állomáshoz tartozik egy-egy mese, amit elolvashatunk vagy meghallgathatunk ezen az oldalon.

Diósd egy másik részén, a Szidónia-hegyen az Árvalányhaj utcában is van egy háromfülkés kaptárkő, amely meglepő környezetben látható. A szikla ugyanis egy ház kerítésének a része.

Biatorbágy- Kő-hegy

A Biatorbágy határában található kaptárköveket egy jó kis túrával érhetjük el. Már csak a túra élményéért is érdemes idejönni, az meg csak a ráadás, hogy közben még kaptárköveket is láthatunk.

A körtúra Biatorbágy Iharos nevű településrészéből indul, érinti a Szily-kápolnát, majd onnan a sárga kápolna jelzésen továbbhaladva az Iharos-hegy oldalában vezet. Innen leereszkedünk a Szélkapu-völgybe, majd rövid, de meredek kaptatón felkapaszkodunk a Kő-hegy oldalába. Itt találjuk a három sziklából álló, nemes egyszerűséggel csak Hármas-sziklának nevezett formációt, amelynek oldalában láthatjuk a sziklafülkéket, összesen tízet.

Érdemes felkapaszkodni a Hármas-szikla tetejére, ahonnan szép kilátás nyílik az Iharosra. A szomszédos Négyes-szikla tetejéről még jobb a kilátás, túl a logisztikai központokon és az ipari parkokon még a Gerecse hegyei is feltűnnek.

Innen aztán már csak ereszkedni kell. Kiindulópontunkat az Iharos-völgyön keresztül érjük el, arra figyeljünk, hogy a sárga jelzésről le kell majd térnünk egy balra futó jelzetlen útra, ami az Iharos-völgybe vezet, itt jól jön a GPS. A 4 km-es túrát kényelmes tempóban, sok nézelődéssel 2 óra alatt teljesítettük hatéves kisfiunkkal.

Aki szeretné kicsit hosszabb túrán becserkészni a Kő-hegy kaptárköveit, annak alább egy szuper körtúra, ami regisztrációt követően egy instant körtúraként is teljesíthető.

Pilisborosjenő- Jenői-hegy

A Pilisborosjenő határában található Jenői-torony szintén könnyen elérhető, és szabadon látogatható, alatta halad el a zöld jelzésű turistaút.

Az impozáns Jenői-torony a Fehér-hegy északi oldalán, egy telepített fenyvesben rejtőzik. A dolomitszikla négy darab faragott fülkét tartalmaz. Kettő a nagyobb csúcs déli-délkeleti oldalán, a másik kettő pedig a kisebb rész keleti oldalán található.

A kőtornyot mi egy rövid sétával a Házi-réti horgásztól felől közelítettük meg, a néhol meglepően vadregényes, szurdok-szerű Solymári-völgyön át. De a Jenői-torony hosszabb túrák – például a Kevély-kör – részeként is felfedezhető, egy kisebb túrába foglalva pedig a közelben található Teve-szikla-Egri-vár párossal együtt is felkereshetjük.

Vértes- Haraszt-hegy

A Vértes hegység déli oldalában, Csákvár határában található Haraszt-hegyen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 3,5 km-es tanösvénye vezet végig. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalak növényzete bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben, mint például a cserszömörce, a molyhos tölgy, vagy az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyán. A nyílt dolomit sziklagyepeken pedig olyan melegkedvelő ritkaságok élnek, mint a magyar gurgolya vagy a bájos, fehér virágú Szent István király szegfű.

De a növények mellett klassz kilátópontok is vannak az út során, és az egyik állomáson egy kaptárkövet is láthatunk. A kőfülkéket az erdőben álló hatalmas Nagyszikla oldalában figyelhetjük meg. Ez egyébként a kaptárkövek egyetlen ismert előfordulása a Vértesben.

Forrás: Szakrális kőemlékeink-Kaptárkövek Magyarországon (Szerk: Kiss Gábor, 2011.)

Cikkajánló