Kilátótól kilátóig – Soproni messzelátók

A jelvénygyűjtögetős túramozgalmakban az a szép, hogy előbb-utóbb olyan tájakra és helyekre is ellátogatunk, ahová saját ötlettől vezérelve nem feltétlenül tervezetünk volna utat. A Soproni messzelátók is ilyen, hiszen magunktól valószínűleg nem jutna eszünkbe egy adott vidék vagy tájegység összes kilátópontját (szám szerint 16 + 2-t) felkeresni, amelyek egymáshoz képest részben közel, részben távol, esetenként kieső helyen találhatók, viszont ha meglátjuk mindebben a környék felfedezésének lehetőségét, máris többről fog szólni a dolog holmi pontgyűjtögetésnél.

Nem túl nagy, de lenyűgöző vidék

Az osztrák–magyar határon átívelő Soproni-hegység (a Kőszegi-hegységhez hasonlóan) az Alpok keleti nyúlványa, hazánk legkisebb területű (54 km²) középhegysége, egyben Magyarország legidősebb kristályos röghegysége. Természetes erdeinek legfőbb alkotói a bükk, a gyertyán és a tölgy, a patakok környezetében gyakori az éger, de megtaláljuk itt a jegenyefenyőt, a vörösfenyőt és a lucfenyőt is.

Szintén gyakori errefelé a finom terméséről ismert szelídgesztenye, amelynek jelentősebb állományait elsősorban a Lövérekben csodálhatjuk meg, ahol nem mellesleg szép számban találunk erdei cikláment is, amely a környék jelképének számít. A főként gneiszből és kristályos palából álló hegységben számos – huszonöt állandó – forrás fakad, hazánkban található legmagasabb pontja pedig 557 m magas.

Ebben „partner” a jelvényszerző túránk igazolófüzete, amely nem csupán a felkeresendő helyszíneket mutatja be, de tippeket is ad azok megközelítéséhez.

Kilátók a város körül

A Sopronhoz tartozó Lövérek egyik legalacsonyabb dombja a 298 m magas Sörház-domb, amelyen már 1900-ban is kilátó állt. A tornyot a 20. század első felében több alkalommal felújították, átépítették, majd a második világháborút követően elbontották. Helyén 1968-ban épült új fatorony, amely a 2006-os renoválási munkálatok végeztével nyerte el mai formáját. A csavarozott és ragasztott faszerkezet remek kilátást nyújt az egész városra, a Fertő tóra és a Soproni-hegység erdőkkel borított lejtőire.

Szintén városi környezetben, de már a hegyek lábánál találjuk a Cserkészkápolnát, ahol a Sopronbánfalvi-kőfejtő tetejéről a mélybe ugorva az 1930-as évek létbizonytalanságában sokat vetettek véget életüknek. A tragédiák hatására felvetődött egy olyan emlékhely vagy kápolna létesítésének a gondolata, amely az öngyilkosságot fontolgatókat tervüktől eltántorítaná.

A hegyoldalból gyönyörű kilátás nyílik a nemrég teljesen felújított sopronbánfalvi volt pálos-karmelita kolostorra és egész Sopronbánfalvára (e hajdanán önálló községet 1950-ben Sopronhoz csatolták). Innen csupán 100 m-re találjuk a listánkban is szereplő Alom-hegyi páholyt, ahol 1886-ban létesült a gloriette, amely már nem áll. Helyén ma obszervatórium van, a mellette lévő padoktól viszont csodás a kilátás.

Az egyedülálló Taródi-vártól alig 500 m-es sétával érjük el a pavilonra emlékeztető Vas-hegyen emelt Gloriette-kilátót és a Vas-hegyi páholyt. Előbbi épület sajnos már nem ugyanaz a meredek sziklafal szélén álló, kis méretű pavilon, amely múlt század hangulatát idézte, de a jelenlegi, 3 m magas járószintű szerkezetről is pazar kilátás tárul elénk a Várhely csúcsa, a a volt pálos-karmelita kolostor, Sopronbánfalva, a Rozália-hegység és a Schneeberg irányába. Ha a kilátóhoz vezető úton a zöld háromszög jelzéshez érve a másik irányba fordulunk, mintegy. 50 m-t megtéve a Vas-hegyi páholyhoz érkezünk. Innen szintén gyönyörű a kilátás a városra, valamint a páholy alatti kis sziklafalra.

Romwalter Károly, aki a Soproni Városszépítő Egyesület választmányi tagja, illetve lelkes természetjáró is volt, 1876-ban saját költségén építtetett kilátót a 398 m magas Váris-hegyen, amelyet aztán egyesületének ajándékozott.

Az eredetileg faszerkezetű és sok viszontagságot kiállt tornyot már a 20. század elején kőből épült kilátóval váltották volna ki, de erre 1936-ig várni kellett. A kilátó alsó része kőből, a három középső szint téglából, a felső csigalépcső vasból készült. A torony teljes magassága 20,6 m. A második világháború után az építmény a városi önkormányzathoz került, a sok hányattatást követően pedig csak 1996-ban került vissza a Soproni Városszépítő Egyesülethez.

A látogatók nem csupán a panorámát élvezhetik a kilátóból: falai között állandó kiállítást nyílt, ahol neves botanikusainkról, a Soproni Tájvédelmi Körzet legfőbb értékeiről szerezhetünk ismereteket. Nem messze innen, az eddig érintett helyszíneinkhez hasonlóan parkerdei környezetben találjuk a Dalos-hegyi páholyt, ahonnan szintén nagyszerű panoráma tárul elénk a dombok által körbeölelt városra.

Erdei élmények, varázslatos táj

A várost magunk mögött hagyva bevesszük magunkat az erdőbe. A legegyszerűbben a Kertvárosnak vagy Sopron-Kertvárosnak is nevezett Sopronbánfalváról, illetve déli irányból a Récényi út felől érhetjük el a körpanorámás Várhely-kilátót, amely nevében is őrzi az egykoron itt kialakult, Közép-Európa legnagyobb kora vaskori telepének emlékét.

A Várhely-kilátó 12 m-es fatornyából belátni az egész környéket, és a következő állomásunkra, a 467 m magas Poloskás-bércre is rálátunk, ahol a Béke-kilátó (egyes térképeken Köves-háti kilátóként szerepel) magasodik. Innen a Brennbergi-völgyre, az Ultrára és a Soproni-medencére, továbbá a Lajta-hegység vonulataira, a Hohe Wandra, a Raxra és a Schneebergre is rálátunk.

A Soproni-hegység déli részén a Muck szebb napokat látott kilátótornyához is ellátogatunk. Muck Endre a századfordulón rengeteget tett a környék turisztikai infrastruktúrájának kialakításáért. Az 1906-ban felépített, 27 m magas, lakószobával is ellátott, igen díszes kilátó – és maga a hegy is, amelyen áll – a „soproni erdők atyjának” a nevét viseli.

Az 1950-es években a torony a vasfüggöny által elzárt területhez tartozott, látogatása tilos volt, ráadásul egészen 2006-ig (a határőrség pihenőházaként) a Belügyminisztérium kezelésében állt. Ezt követően erdei szálláshelyként üzemelt, de pompás faszerkezete ekkorra már rég ledőlt. A romos kőépület még megvan, de kilátóként ma sem használhatjuk.

A Mucktól a Vasfüggöny túraútvonal zöld jelzését nyugat felé követve, mintegy 6 km-es, határ menti gyaloglással érjük el a hegység legmagasabb magyarországi pontját, az 557 m-es Magas-bércet. A közvetlenül az országhatáron, egy nagy irtás közepén álló fatornyot 2005-ben építették. Érdemes az ide elvezető túránkat kiegészíteni Sopron-Brennbergbánya felfedezésével, ahol hazánk első szénbányája mellett egy látványos kocsmatemplomot is megcsodálhatunk.

Szintén a határsáv mentén, de jóval északabbra, Ágfalva közelében áll a következő kilátópontunk, amelyet anno nem a természetjárók kedvéért hoztak létre. A Borsó-hegy fái között magasodó megfigyelőtornyot határőrizeti célból emelték, de ma már bárki felmászhat rá. Ágfalva környékén járva „begyűjthetjük” a község határában található Ház-hegy kilátóját is. A sajátos formavilágú építményről pompás kilátás nyílik Ágfalvára, a Soproni-hegységre és a szomszédos osztrák falvakra

Fertőmelléki-dombság és tavi panoráma

A Sopron belvárosából észak felé kivezető, piros jelzésű turistaúton 4 km-es sétával érjük el a Hubertusz-kilátót. A 84-es főúton autóval is megközelíthetjük a 2004-ben átadott épületet, amelynek helyén korábban is állt már kilátó, illetve egy vadászlak, de ezek az 1938-ban bekövetkezett földrengésben, valamint a második világháborúban megsemmisültek. Innen közel 11 m-es magasságból szemlélhetjük a Schneeberg vonulatait, Fraknó várát, a Soproni-hegység hegyeit és a Fertő tavat.

A Soproni-hegység saját kék jelzésű turistaútja a várostól keletre húzódó Fertőmelléki-dombság lankáira is elvezet. Ezt az útvonalat követve felérünk a Pinty-tetőre, ahol hajdanán fakilátó ált. Ma geodéziai mérőtorony őrködik a magaslaton. A lezárt toronyba nem mehetünk fel, és sajnos ugyanez igaz a soron következő kilátóra is. A kéket követve, majd a sárgán egy kis kitérőt téve érjük el a Kecske-hegyet, amelyen egy 2022-ben átadott, új kilátóból csodálhatjuk meg a környék egyik legszebb panorámáját, amelyben a Soproni-hegység és a Fertő tó víztükre a két meghatározó elem.

Nem kötelező, csak ajánlott

A jelvény megszerzésének nem feltétele, de soproni utazásunk szempontjából kihagyhatatlan kilátópont a város jelképének számító Tűztorony. Az 58 m magas, többféle stílusjegyet magán viselő, festővászonra kívánkozó torony sokféle történetet mesél a város múltjáról.

A túramozgalom szervezői által ajánlott másik kilátóhely a Fertőboz határában álló Gloriette. Az 1800-as években József nádor gyakran megfordult Sopronban, látogatásai alkalmával pedig szívesen kirándult a Fertő tó környékén. A Fertőboz fölötti magaslatról nyíló kilátás úgy megragadta, hogy a nádor tiszteletére gróf Széchényi Ferenc 1801-ben megépíttette az azóta már több renoválást is megért, Gloriette néven ismert „minikilátót” ahonnan ma is csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre.

A cikk a Turista Magazin 2020. július–augusztusi számában jelent meg.