Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

A Soproni-hegységgel nem lehet betelni

Turista Magazin 2019.06.27.

Terepfutók között könnyű elcsábulni - és túrázóként is belefutni, kocogni. A SopronTrail pompás hangulata, nyüzsgése és forgataga magával ragadó és egészen különleges. Ehhez hozzájön a szuper ellátás, Brennbergbánya miliője, sok kedves ember - no és a Lövérek szépsége. 

A sok jelzetlen (de remekül kitáblázott-szalagozott) vadregényes ösvény még a Soproni-hegység ismerőinek is számos kellemes meglepetést tud okozni! A két évvel ezelőtti emlékek ismét ide vonzottak, és ezúttal is pompás élményeket szerezhettem.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Brennberg egyedülállóan különös kocsmatemploma előtt már nyolckor elrajtolok. Meglepően sok túratársat előzök a kezdő emelkedőkön, de egy fényképezés során engem is előz egy fehér pólós fiatal srác.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Az első ellenőrző pont (Vörös-híd) után komisz emelkedő következik: itt a futóknak külön szakaszverseny is van. Még itt is előzök néhány túratársat, fent pedig ámulhatok a gyönyörű kilátásban.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán
 

Sajnos a Poloskás-bérc tetején erre egy erdőirtás is „rásegít”. A Béke-kilátónál barátságos pontőrök mondják, hogy második vagyok. Ennek örömére fellépcsőzök további panoráma végett - és nem is bánom meg.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Szép erdők, kiváló terep: az előző napok esői inkább javítottak, mint rontottak a terepen. Mára is csapadék néz ki, dzseki a derekamon. Amit a második ellenőrző ponton (Matyi-pihenő) tervezek letenni időlegesen, hiszen ide visszatérünk még egyszer. Ám odaérkezésemkor (miközben válogatok a „terülj asztalkám” kínálatából) valami csepegni kezd. Marad hát a kabát. Nem sokkal később fel is veszem: szépen esik. De tényleg szépen: szinte üdítő, kellemes és olyan nyugodtan esik. Nem sokáig: talán 30-40 perc, ami alatt egyszer csak utolérem fehér pólós társamat, és egy hosszú lejtőn előzök is.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Ilyen hosszú lejtő több is akad errefelé - persze a hozzájuk tartozó hosszú emelkedőkkel. Néhol MTB-pálya jelzését látom, néha (ritkaság!) turistajelzés is akad. Nem különösebben figyelem őket: a szalagozás 100%-os biztonságot ad, mindvégig.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Füzes-árok és Pedagógus-forrás: pár fotó, egy futólagos mosakodás, és itt a Lövér Kalandpark - újabb ellenőrző pont. Hátrapillantok: megérkezett az első futó. És a fehér pólós srác. Uhhh. Gyorsan eszem-iszom, és jöhet a Hétbükkfa, meg a Ciklámen-tanösvény.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Sokadszorra is elvarázsol, lehetetlen vele betelni! De még így is készülök „A Nap Csúcspontjára”. Meg is érkezek a fenyveshez (jaj, de finom az illata!), és itt van, igen!

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

A Tolvaj-árok: Magyarország egyik legszebb szakasza. Kocogok a könnyű lejtőn, futók húznak el egyre többen, de újra meg újra meg kell állnom.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Fényképezek, gyönyörködök, szívom be a látványt, hangokat, illatokat. Ez itt a csoda, igen. A hegyek oldalai, az alant csobogó patak, a hidak és ösvények, a számtalan átkelés.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

A Béla-forrás zárja ezt a szépséget. Megint bőség: eszem-iszom, a kis övtáskámhoz egész nap nem is nyúlok. Oldalra pillantva pedig: igen, a fehér pólós kolléga. Nagy levegőt veszek (talán ő is?), és indulunk, egymás után. Neki a siratófalnak: így hallottam nevezni az imént egy futótárstól. Nem sokat túloz: megszuszogtat rendesen. Persze benne lehet ebben a zsíros kenyér is (olívabogyóval, sós paradicsommal), meg a kóla is. De azért csak feljutunk. Nemsokára meg lejtők - ez már az Ultra környéke. Megint jókat futok, hosszú egyenesek, fotós lefényképez, pedig mondom, hogy én csak gyalogos vagyok. Seprűkötő-hegy, aztán megint ereszkedés, megint nagy futás: és nem látom a fehér pólót.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Matyi-pihenő, másodszor! Derűs a személyzet, még mindig - sőt, ezúttal rozéfröccsel is kínálnak. Hú, jól esik - de balra tekintek, mert valaki érkezik: és fehér pólója van. Aú. Rövidtávos-túrázók jönnek még mindig, őket előzöm - és várom, hogy most minjárt, engem is. Tényleg így lesz, de egy futó az, és fehér pólója van. Hoppá! Hátranézve sem látom alkalmi útitársamat - mosolygok, hiszen egy játék az egész, semmi több.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Pompás kilátás jobbra, Brennberg felé, fényképért kiált. Aztán gyűrt terep, dimb-dombok sűrűn, komoly (bár rövid) szintekkel. A futónép hátsó traktusa még mindig érkezik, velük kocogok többször is - ezt a tempót már-már én is tudom. Profik nagyon, például az előzéseknél. Itt még mindig sok a rövid távos, és a futók „árnyékában” remekül átvágok én is ezen a mezőnyön. Utolsó ellenőrző pont, műanyag edényekben víz és… Mik ezek, szivacsok?? - Ezek?! Ez maga az Élet, barátom! - mosolyog egy futótárs, és mossa az arcát. És igen, tényleg igen jó érzés a felfrissülés; élek vele én is.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Aztán lejtők, mélyút, és már tudom: mindjárt itt a kis bányászfalu. Az egyedi haranglábtól meg már látszik is a cél. És a templom - hamarosan oda érkezünk le alkalmi futótársaimmal. Szalagok és kapu, fotósok és tapsolók. Uhhh, gáz, én csak túrázó vagyok! De ez itt, most nem is számít. És jó ez így.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Hát sikerül: elsőként érkezem be a fiúkhoz! Méghozzá négy órán belül a 26 kilométer: nagyon örülök. Megkapom a díjazást (kitűző és emléklap), egy gyümölcssör és egy póló társaságában. Meg egy ebédjegy, amire halászlé jár! Kifejezetten jól esik - kellemes zárásaként a szuper napnak.

 

Fotó: Gombos Kálmán
Fotó: Gombos Kálmán

 

Szöveg és fotók: Gombos Kálmán

 

Kapcsolódó cikkeink:

Soproni-hegység újratöltve

Ismét remek volt a Lövérekben túrázni

Teljesítménytúra kilátók és bányászati emlékek között

Bakancsos túra gombákkal és szelídgesztenyével

Sopron - Tűztoronytól a bánfalvi kolostorig

 

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

Kerékpártúra Tokaj történelmi borvidékén

2020.05.25.

A Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.

→ Tovább
Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

Elfeledett várak, pazar panorámák alig negyedórára Egertől

2020.05.20.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

→ Tovább