A napokban nagy port kavart a természetbarátok körében, hogy a Zagyva felső szakaszán elkezdték a meder kotrását és a partmenti nádas irtását. Utánajártunk, hogy mi az intézkedés célja, és milyen következményekkel járhat mindez a Zagyva élővilágára nézve.
A Zagyva felső szakaszán megkezdett kotrásról, és a partot szegélyező nádas irtásáról Szendőfi Balázs természetfilmes posztolt először közösségi oldalán.
„Döbbenten tapasztaltuk, hogy a napokban kotorni kezdték a Zagyva folyó felső szakaszát, melynek során a vízparti növényzetet is teljesen eltávolítják” – ezt már a Magyar Madártani Egyesület Nógrád Megyei Helyi Csoportja írta a Facebookon, akik szintén jártak a helyszínen.
Az MME helyi csoportja szerint az évnek ebben az időszakában a kotrás és a növényzet eltávolítása természetkárosítás, ezért kérik a munkálatok leállítását, vagy legalább az elhalasztását az őszi időszakra.
Milyen hatással lehet mindez az élővilágra?
Az MME Nógrád megyei Hegyi Csoportjának tagjai a helyszínen találtak fiókás nádirigó fészket, de éneklő nádi tücsökmadarak, foltos nádiposzáták jelenlétét is tapasztalták, de a madarak mellett még számos más fajt is veszélyeztetnek a munkálatok.
Foltos nádiposzáta
A fent említett védett nádi énekesmadarak mellett olyan vízimadarak is veszélybe kerülhetnek, mint például a guvat, a vízityúk, különböző récefélék vagy a fokozottan védett törpegém, amelyek még fiókáikat nevelik, és ha elpusztul a nádas, akkor azzal elveszítik életterüket.
„A kotrás a Zagyvában előforduló védett halakat is érint, mint a réticsík, vágócsík, szivárványos ökle, fenékjáró küllő, kétéltűeket – a tavi, kis tavi és kecskebékát, vöröshasú unkát –, de más fajok, például a barna ásóbéka ebihalai is ott lehetnek még a vízben, és pettyes gőte és dunai tarajosgőte is előfordulhat.
A szintén védett hüllőfajok közül a vízisiklót és mocsári teknőst is veszélyezteti a kotrás
- olvasható Szendőfi Balázs posztjában. A sornak azonban ezzel még nincs vége, hisz a vízben és a vízparton számos gerinctelen állatfaj is él, mint például a díszes légivadász nevű szitakötő, ami szintén védett és Natura2000 jelölőfaj.
Törpegém
A vízügyi igazgatóság szerint az aszályvédelem miatt kell kotorni
Az ügyről megkérdeztük a munkálatokat végző Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot is, akik azt írták, hogy
az aszályvédelmi akcióterv keretében a Zagyva-patak és vízrendszerén egy 13 km hosszú szakasz engedély és szükség szerinti mederrendezését, fenntartási jellegű kotrását valósítják meg.
Arról is írnak, hogy a patak mellett található állami tulajdonú Maconkai-tározóban az igazgatóság víztöbbletet tart, talajvízdúsítás céljából, illetve egyéb az alsóbb szakaszon jelentkező vízigények kielégítésére. "A tározó vízkészletéből a kisvizes időszakokban például vizet biztosítanak a Heves Megyei Vízmű Zrt. számára is, hiszen a társaság az általa üzemeltetett vízkivétellel három településen, mintegy 15 000 ember ivóvíz ellátásához járul hozzá.
A Maconkai-tározó vízkészletének biztosítása érdekében ezért szükséges a mostani beavatkozás, mivel az esetlegesen érkező csapadék mellett a Zagyva felsőbb részén található Mizserfai-tározóból vízleeresztéssel pótolható a hiányzó víztömeg egy része. A fenntartási munkák a két tározó közötti vízpótló útvonalat érintik.”
Maconkai-víztározó a magasból
Mint írják a beavatkozásról tájékoztatták az érintett települések vezetőit és az illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot is. Válaszukban reagálnak a vízfolyás természeti értékeit érintő aggodalmakra is. „A nemzeti parkkal egyeztetve a patakon a kotrási munkákat csak fél szelvényben, illetve a védett állatok részére kijelölt búvóhelyek megtartásával végzi az igazgatóság. A beavatkozással érintett mederszakasz nem érint természetvédelmi védettségű, illetve NATURA 2000 területet.”
Az MME helyi csoportjának fenti videójában viszont az látszik, hogy tegnap a Zagyva mindkét oldaláról eltűnt a nádas. Ahogy megtudtuk, ma már azonban valóban féloldalas kotrás zajlik, és visszahagyott foltok is vannak.
A természetvédők szerint Zagyva kotrása a táj kiszáradását gyorsítja
Az MME helyi csoportja posztjában kifejti, hogy a kotrás véleményük szerint nem járul hozzá az aszály elleni védekezéshez. „A meder mélyítése, a lefolyás gyorsítása, az árnyaló növényzet eltávolítása mind azt segítik elő, hogy a tájban még éppen megmaradt talajvizek még gyorsabban lefolyjanak.”
Aggályosnak tartják a Maconkai-tározó Mizserfai-víztározóból történő vízpótlását is, mert az jelentős részben bányavizekből táplálkozik. „Miután a Zagyva kotrásával elősegítjük a táj kiszáradását, súlyos felelőtlenség lenne a problémát tovább tetézni azzal, hogy a mélységi vízkészleteket is elkezdjük pazarolni” – írják.
Az MME helyi csoportja a térség vízügyi problémáinak megoldására egy hosszú távú koncepció kidolgozását sürgeti, a vízügyi ágazat, az érintett hatóságok, a természetvédelmi kezelő, a gazdálkodók, a lakosság, valamint a civil szervezetek bevonásával.
Fontosnak tartanák a térségben az árasztások lehetőségének megvizsgálását.
„ Álláspontunk szerint a Bátonyterenye és Nádújfalu közötti szakaszon számos gyep, nádas, valamint ártéri erdő van, melyek alkalmasak lennének elárasztásra azokban az időszakokban, amikor a Zagyva vízszintje magas. Az így kivezetett áradások fel tudnák tölteni a talajokat vízzel, ahonnan később a száraz időszakokban is víz pótlódhatna a Zagyvába.
Az ügyről megkérdeztük a Nógrád vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályát valamit az illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot. Ha kérdéseinkre választ kapunk, frissítjük a cikket.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
