Tudástár

Közel 100 év turistatérképekkel a Mátrában – Merre túráztak felmenőink?

A 20. század fordulójától nemcsak a Tátra távoli vidéke, hanem a hazai hegységek is az újonnan alakuló turistamozgalmak figyelmébe kerültek. Így történt ez a Mátrával is: néhány lelkes lokálpatrióta munkája nyomán pezsgő turistaélettel és sűrű turistaút-hálózattal telt meg a hegység a két világháború között. De honnan indult, min ment keresztül a század második felében, és hol tart napjainkban a Mátra turistatérképezése? Írásunkban ezekre is keressük a választ – és egy webes felületen meg is mutatjuk, hogyan is fejlődött a tájegység turistaút-hálózata.

Szerző:
Hajdú Edina
Pál Márton
2021. augusztus 27.

A 20. század fordulójától nemcsak a Tátra távoli vidéke, hanem a hazai hegységek is az újonnan alakuló turistamozgalmak figyelmébe kerültek. Így történt ez a Mátrával is: néhány lelkes lokálpatrióta munkája nyomán pezsgő turistaélettel és sűrű turistaút-hálózattal telt meg a hegység a két világháború között. De honnan indult, min ment keresztül a század második felében, és hol tart napjainkban a Mátra turistatérképezése? Írásunkban ezekre is keressük a választ – és egy webes felületen meg is mutatjuk, hogyan is fejlődött a tájegység turistaút-hálózata.

A mátrai turizmus hajnala és nappala

A Mátra hamar, már a 19. század második felében is hazánk egyik leglátogatottabb hegysége volt. Földrajzi helyzetének, természeti szépségének, kiépített közlekedési lehetőségeinek, valamit a gyógy- és üdülőhelyeinek köszönhette mindezt, ami Trianon után a télisport-lehetőségek folyamatos kiépülésével még nagyobb lendületet vett.

Hanák Kolos nevéhez fűződik a Kárpát Turistaegylet Mátra Osztályának megalakítása 1887-ben. Ez később a Magyar Turista Egyesület osztályaként működött tovább. Az egylet fő feladatának tartotta, hogy Mátrafüred és környéke turisztikai lehetőségeit az ország legtöbb lakójával megismertesse. Már ekkor is nagy számú nyaralótelepnek adott helyet a Mátra-vidék, de Mátrafüred kirándulások kiinduló- és célpontjául is szolgált.

Hanák Kolos már az 1887-ben kiadott Mátra Kalauzában ajánl túrákat szerte a Mátrában, némelyiket már ekkor ellátták (a maitól még jelentősen különböző) festett jelzésekkel.

A természetközeli túrák mellett a kulturális értékek is vonzerővel bírtak: népszerű volt pl. a siroki vár és a Benevár.

Turistatérképek a Mátráról

A fejlődő infrastruktúrára építkezve sorra jelentek meg különböző turisztikai kiadványok, melyek között a 20. század első évtizedeiben már turistatérképeket is találunk. Az első, még nem különösebben elterjedt mű a Magyar Királyi Állami Térképészet által kiadott térkép volt, amelyet Dr. Vigyázó János és Horn. K. Lajos szerkesztett (6. ábra).

A hazai turistatérképek aranykora fűződik a „Kirándulók térképe” (vagy más néven „angyalos térképek”) sorozathoz, amelynek Mátra térképét 1933-ban adták ki.

Ez a térkép már nagyon hasonlít a mai értelemben vett turistatérképekre, ám a kézi rajzolás és megírások miatt sokkal mívesebbnek hat (7. ábra).

A második világháború végét követően a turistatérképek minősége és pontossága romlani kezdett. A hidegháború időszakában a katonai korlátozásoknak köszönhetően a térképkészítés intézményei rá voltak kényszerítve arra, hogy kevésbé informatív és pontos polgári használatú térképeket adjanak ki. Az ebben az időszakban kiadott térképeket bizonyos mértékű torzulásokkal rajzolták meg: néhol kihagyták a vasutakat, esetleg a méretarányt. Egyes térképek méretaránya túl kicsi volt a gyalogláshoz (pl.: Bakony, 1:80 000). A térképeken nem tüntettek föl koordináta- vagy egyéb vetületi információt, ennek következtében a pontos terepi helymeghatározáshoz alig voltak használhatók (8-9. ábrák).


Az 1970-es évektől a legtöbbre már került kilométerháló, ami nagyban megkönnyítette az útvonaltervezést. Később pedig a földrajzi koordináták is megjelentek. Az 1989/90-es rendszerváltás után a Kartográfiai Vállalat monopolhelyzete megszűnt, számos magán térképészeti vállalkozás is alakult, amelyek már tartalmi korlátozás nélkül készíthették a turistatérképeket. Ezek a versenyhelyzet miatt küllemüket és tartalmukat tekintve is sokkal vonzóbbak lettek (10. ábra).

Hogyan változott a mátrai turistaút-hálózat?

A magyarországi jelzésrendszer a Dr. Strömpl Gábor-féle, 1930-ban a Magyar Turista Szövetség által elfogadott egységes jelképrendszerre épül napjainkban is. Célunk volt egy webes felület létrehozása, amelyen a lehető legtöbb évből szerettük volna ábrázolni a jelzett turistautakat. Összesen 55 térképet dolgoztunk fel 55 évből – többségüket levéltári-könyvtári (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet, Országos Széchényi Könyvtár) forrásból, az újabbakat pedig Szarvas András szíves közreműködésével.

A térképek és a rajtuk található útvonalak térinformatikai feldolgozását követően létrehoztunk egy weblapot, amelyen bárki egyszerűen, gombnyomásra vizsgálhatja nemcsak az egész turistaút-hálózat, hanem a különböző jelzések időbeli változását is. A weblapot ide kattintva érheted el.

Megdöbbentő látni, hogy az 1929-es térképen bemutatott, zömmel még Hanák által leírt túrautak az évek során hogyan bővültek, hogyan hálózták be nemcsak a központi területeket, hanem a Mátra egészét!

Az oldalon emellett törekedtünk arra is, hogy minél több információt átadjunk a munkával kapcsolatban: legyen az mátrai turistatörténet, vagy éppen a turistatérképezés hazai históriája. Még bővebben Hajdú Edina szakdolgozatában olvashatunk a témáról, itt.


Jól látható, hogy a turistautak futása akár évről évre jelentősen változhat: egyes utak eltűnnek, míg mások valamilyen turistacélpont megépülésével, fejlődésével együtt megjelennek. Korunk térképészeinek a turistatérképeket és önmagában a turistaságot tekintve kettős a feladatuk. Fontos, hogy az okostelefonok fejlődésével párhuzamosan tudjanak szép és jól használható digitális tartalmakat is átadni a papírtérképek mellett, valamint kifejezetten fontos a térképi örökség megőrzése is. Munkánk is főleg az utóbbihoz szeretne hozzájárulni.

Cikkajánló