Tomajmonostora első említése a 12. századból ismert, de ekkor az apátság már évszázadok óta működhetett.
Egykori bencés apátsági templom maradványait azonosították Tomajmonostorán a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Nemzeti Régészeti Intézetének (NRI) a hajdani nemzetségi monostor területén folytatott feltáró munkája során – írta közleményében az MTI.
Mint felidézik, a terepbejárások után, amelyek során szórványként kő- és téglatöredékek, valamint apró leletek kerültek elő, tavaly geofizikai mérésekkel is igazolták, hogy a mai Tomajmonostora határában egy kiemelkedésen komoly egyházi épület maradványai találhatók.
Mindez egybevág azzal a mai napig élő helyi szájhagyománnyal, hogy a dombon egykor a településnek is nevet adó monostor állt, amelyet a Tomaj nemzetség alapított a 12. században.
A geofizikai mérések egy háromhajós, a lébényi templomhoz hasonlító komoly templom formáját rajzolták ki, az épület északnyugati részén pedig egy rotundát mutattak.
A régészek által nyitott szelvények igazolták a falak helyét. A tégla- és kőtöredékeken kívül nagyon sok szórvány embercsont is előkerült, amelyek arról tanúskodnak, hogy a területet a múltban alaposan feldúlták.
Az NRI szakemberei összesen öt település teljes régészeti topográfiai kutatását végzik el, így az egykori nemzetségi monostor teljes környezetével, utakkal, patakokkal, gazdasági épületekkel, falvakkal együtt lesz értelmezhető.
A feltárás jelenlegi szakaszában még korai mindent pontosan periodizálni, az azonban már most látható, hogy a rotunda falát részben elmetszették az új apátsági templom építésekor, így a két épület feltételezhetően nem állt egymás mellett egy időben. A területen talált melléklet nélküli temetkezések még hatvan méterre is kerülnek elő a templomtól, de az egykori település elhelyezkedését és a dombon lévő temetőt eddig még nem sikerült pontosan behatárolni.
