Tudástár

Legendás sziklák és megfigyelésük

A Harry Potter előzményfilm címét kölcsönvéve, állatok helyett most következzen néhány különleges szikla, amelyek nemcsak szépek, de érdekes legendák is kapcsolódnak hozzájuk. Képzeletbeli utazás, sziklákkal és hozzájuk kapcsolódó túratippekkel, a dimbes-dombos Velencei-hegységtől a lélegzetelállító Szádelői-völgyig.

Szöveg:
Fotó:
Gulyás Attila (Kimelt kép)
2021. április 23.

A Harry Potter előzményfilm címét kölcsönvéve, állatok helyett most következzen néhány különleges szikla, amelyek nemcsak szépek, de érdekes legendák is kapcsolódnak hozzájuk. Képzeletbeli utazás, sziklákkal és hozzájuk kapcsolódó túratippekkel, a dimbes-dombos Velencei-hegységtől a lélegzetelállító Szádelői-völgyig.

Az érdekes formájú sziklák, bércek, hegyek nemcsak bennünket, jelenkori természetjárókat nyűgöznek le, de a régi korok embereinek fantáziáját is megragadták. A furcsa alakzatok keletkezésére megpróbáltak magyarázatot találni, ehhez pedig saját ismereteiket, történeteiket, meséiket tudták alapul venni. Így kerültek képbe aztán királyok, sárkányok, bűnök, átkok és persze tragikus szerelmek.

Egy szomorú szerelem emléke – Barát-és Apáca-szikla – Sirok

A Bükk és a Mátra határán álló siroki vár közelében két magányos, 5-6 méter magas szikla áll. A Barát és az Apáca nevet viselő sziklák a vulkáni működés során a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek, amelyeket aztán a külső erők, szobrászmesterként formálták emberalakokra emlékeztető sziklákká.

Elődeink azonban egészen más magyarázatokat találtak a kialakulásukra. Az egyik legenda szerint egy barát és egy apáca egymásba szerettek, de tiltott szerelmükre fény derült, ezért bánatukban leugrottak a hegytetőről, de az ugrás pillanatában sziklává váltak.

Közelükben egy másik érdekes történetű sziklát is találunk, a Törökasztalt, ahonnan ráadásul remek kilátás nyílik a siroki várra. A lapos szikla tetején mélyedéseket, vájatokat látni, amelyek a feltételezések szerint az itt végzett pogány szertartások nyomait őrzik, melyek során a feláldozott állatok vérét csorgatták a sziklába vájt mélyedésekbe.

A sziklák mellett vezet el az Országos Kéktúra útvonala, de alább egy jó kis túrát is ajánlunk.

Bűn és bűnhődés – Noé szőlője – Istenmezeje

A Heves megyei Istenmezeje felett található kopár homokkőfalból szinte szabályos sorokban, egymás alatt cipóalakú, homokkő bordák emelkednek ki, amelyek az embereket szőlőtőkékre emlékeztették, így a formák kialakulását is ezen a vonalon próbálták megmagyarázni.

Az egyik legenda szerint Jézus és Péter apostol az istenmezei szőlős-domb alatt gyalogolva megszomjazott, és a gyümölcsszedő asszonyoktól szőlőt kért. Az asszonyok megtagadták kérésüket, erre Jézus kővé változtatta gyümölcsös kosaraikat. Ezeket látjuk ma is a domboldalon.

A történet több változatban is él, egy másikban egy várandós asszony, egy harmadikban egy koldus kér szőlőt a gazdától, egy másikban egy falubeli szegény asszony szeretne szőlőt kérni beteg kislányának a Noé nevű gazdag, de fukar földesúrtól. A különböző történek aztán közös véget érnek, a birtok ura megtagadja a kérést, ezért megátkozzák őt, és ennek nyomán válik kővé vele együtt a szőlője is.

A szőlőtőkékre emlékeztető formákra a sziklán belüli eltérések adnak magyarázatot. A cementáló oldatokkal jobban átjárt homokkő részek keményebbek, amelyek jobban ellen tudtak állni a külső erőknek, így kiemelkedésként megmaradtak, míg az azokat körülvevő puhább kőzetek lepusztultak mellőlük.

A terület a Bükki Nemzeti Igazgatóság Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetének a része, itt vezet el a 130 km hosszú Kohász Kéktúra, amelynek Istenmezejét érintő szakaszáról ebben a cikkben írtunk.

Az ikonikus sasbérc – Törökugrató – Budaörs

A sorban kicsit kakukktojás a Törökugrató, hisz nem egy szikla, hanem sziklás sasbérc, de különös formája és a hozzákapcsolódó legenda miatt is érdekes közelebbről is szemügyre venni. A 249 méter magas hegy Budaörs jelképe, a Budai-hegység legdélebbi csúcsa, ami a város címerében is helyet kapott. Régebben egyébként Hatvantulkos-hegynek is nevezték, talán a szomszédos Huszonnégyökrös-hegy analógiájára, ide hatvan tulokkal vontattak fel valamit.

A Törökugrató név annyira különös, hogy természetesen egy legenda is kapcsolódik hozzá. A történet 1686-ban játszódik. A Buda ostromakor, a várat védő törökök megsegítésére érkező felmentő sereget már itt a közelben szétverték a magyar hadak. A török vezér menekülés közben felnyargalt a hegyre, de csapdába került, mögötte érkező üldözők és az előtte tátongó szakadék között. A vezért nem akart fogságba kerülni, inkább a halált választotta. Bekötötte lova szemét, és a mélybe vetette magát. Ettől kezdve nevezik a hegyet Törökugratónak.

Döntően mészkőből, valamint dolomitból és márgából álló kis hegy élővilága különösen értékes. A sziklagyepen több fokozottan védett növény, például apró nőszirom is él, de a veszélyeztetett haragos siklóval és pannon gyíkkal is összefuthatunk.

A Törökugrató önmagában is megér egy kis sétát. A hegy a Naprózsa tanösvényen járható be, fentről szuper a panoráma, alattunk Budaörs, szemben pedig a Budaörsi-kopárok sorakoznak. Felfűzhetjük akár egy könnyű körtúrára is, és beiktatható a Budai sárga turistaút, vagy annak főváros környéki szakaszába is, amelyről alább olvashattok.

Csoda egy kis lépésre a határtól – Cukorsüveg – Szádelői-völgy

Összeállításunk következő sziklája is kakukktojás, csak más miatt, ugyanis a magyar-szlovák határ túloldalán található, a Szádelői-völgyben, de nagyon közel a határhoz, Aggtelektől vagy Jósvafőtől félórányi autózással elérhető. Persze, most sajnos nem, de ha egyszer a járványhelyzet lehetővé teszi, nagyon ajánlom a Szádelői-völgy meglátogatását, mert egészen fantasztikus élmény.

A völgy bejáratában fekvő falu, Szádelő neve – utalva annak fekvésére— a „szád”, azaz nyílás, és „elő”, azaz elülső rész szavakból származik.

A völgy az itt szaladó Szár-patak eróziós munkájának köszönheti létrejöttét. A vízfolyás az évmilliók során barlangokat alakított ki, ezek kiszélesedésével és beszakadásával keletkezett a Szádelői-völgy. Kilalakulásához egy eredetmonda is kötődik, amely szerint, Szent László király a kunok elől úgy menekült meg, hogy a hegy az üldözői előtt kettéhasadt.

A lenyűgöző szurdokban különleges sziklaformákat is láthatunk, amelyek legismertebbje a 105 méter magas Cukorsüveg. A sziklatoronyhoz egy tragikus szerelmi történet kapcsolódik. A falu legszebb lánya, akiért sokan epekedtek, kikötötte, hogy annak lesz a felesége, aki hoz neki egy szál árvalányhajat a Cukorsüveg tetejéről. Közben azonban a lány és a falu legszebb legénye egymásba szerettek, de a lány, büszkesége miatt, nem vonta vissza párra találásának feltételeit, csak reménykedett benne, hogy szerelme lesz az, aki kiállja a próbát.

A tervük az volt, hogy mindketten felmásznak a sziklatorony tetejére, és ott csókolják meg egymást. A legény azonban mászás közben lezuhant, és magával rántotta a lányt is, aki segíteni próbált neki. A legenda szerint a szikla tövében temették el őket, a Cukorsüveg pedig azóta könnyezik, a szádelői legények pedig azóta nem tűznek árvalányhajat a kalapjukra.

A Szádelői-völgy a Szádelő településről induló, öt kilométeres tanösvényen járható be, ami a Szár-patakot követve halad végig a völgyben. Végigjárása 4-5 órát vesz igénybe, de a túrát egész napossá is bővíthetjük, ha felkeressük a közeli tornai várat is.

Pár éve mi is jártunk a Szádelői-völgyben, beszámolónkat ebben a cikkben találjátok.

Mint két összeillő ember – Likas-kő – Velencei-hegység

A Likas-kő a Velencei-hegység legmagasabb hegyének, a 352 méter magas Meleg-hegynek a gerincén áll. A hegy állítólag onnan kapta a nevét, hogy a hegység fő tömegét adó gránit miután magába szívta a nap melegét, még sokáig ontja azt magából, amitől az emberek úgy érezték, itt melegebb van.

A Sukoró közelében található szépséges lyukas kő más, mint a pákozdi ingókövek. Anyaga ugyanis nem gránit, hanem kvarcit, ami 40 millió évvel ezelőtt a gránitba benyomuló forró vizes oldatok hatására alakult ki. Az így keletkezett kőzet a környezeténél keményebb lett, jobban ellenállt a külső erőknek, amelyek környezetéből a hozzá képest kevésbé ellenálló gránitot kikoptatták, meghagyva ezt a különös, szoborszerű képződményt.

Egy bizonyos szögből nézve a Likas-kő szerintem olyan, mintha két szerelmes borulna egymáshoz, akik egymásra támaszkodva és egymásból erőt merítve rendíthetetlenül dacolnak az idővel. Ebből kiindulva azt gondoltam, hogy biztos találok majd valami szép szerelmes történetet a szikla hátterében, de hiába kerestem, nem találtam. Aki esetleg ismer a Likas-kőhöz kapcsolódó legendát, kérem, ossza meg velünk.

A Likas-kő rövidebb túrával elérhető például Nadap vagy Sukoró felől érkezve, a sárga majd a piros háromszög jelzésen. Ebben a cikkben egy egynapos túra leírását találjátok, amely érinti a Velencei-hegység szinte minden fontos látnivalóját, többek között a Likas-kőt is.

Forrás és a téma iránt érdeklődőknek ajánlott olvasmány: Az ördögtornyoktól a patkónyomos kövekig című kiadvány, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Bábakalács füzetek 10.



Cikkajánló