Túraajánlat

Lenyűgöző erdők Magyarországon, amelyeket látnod kell

Hála a földrajzi elhelyezkedésnek és a mikroklímának, Magyarország rendkívül gazdag változatos erdőségekben, amelyek bármikor felejthetetlen úti célok lehetnek, ha páratlan vizuális élményre, botanikai ismereteid felfrissítésére és egy laza bakancsos talpalásra vágysz. A Turista Magazin most olyan erdőkbe csalogat téged, ahová az is lehet, hogy újra vissza fogsz térni.

Szerző:
Lénárt Léni
2015. november 6.

Hála a földrajzi elhelyezkedésnek és a mikroklímának, Magyarország rendkívül gazdag változatos erdőségekben, amelyek bármikor felejthetetlen úti célok lehetnek, ha páratlan vizuális élményre, botanikai ismereteid felfrissítésére és egy laza bakancsos talpalásra vágysz. A Turista Magazin most olyan erdőkbe csalogat téged, ahová az is lehet, hogy újra vissza fogsz térni.

1. Ahol állva halnak meg a fák - Őserdő a Bükkben

A Bükkről első blikkre mindenkinek Lillafüred és Szilvásvárad jut eszébe, ami nem baj, de azzal azért nem árt tisztában lenni, hogy az ország egyik legszebb hegységének vannak olyan rejtett területei, amelyek kevésbé ismertek a természetjárók előtt, ezért látogatható részei annál nagyobb élményt nyújtanak: ilyen túracélpont az Őserdő Erdőrezervátum is, amely a Virágos-sár oldalában, Tar-kő és Istállós-kő között található mintegy 850-900 m tengerszint feletti magasságban.

 

12-bukk-fennsik-oserdo.jpg

Fotó: Gulyás Attila  

 

A ma mintegy 375,3 hektár nagyságú területből az első 25 hektárt a 19. század elején vették ki teljesen a művelés alól. A jelenlegi, 59,7 hektáros magterület az erdei ökoszisztéma közvetlen megóvását szolgálja, ezért fokozottan védett és használati korlátozás alá esik. A sejtelmes atmoszférát teremtő, 40-50 méteres bükkfák lombkoronája alatt, mohával, zuzmókkal, gombákkal benőtt korhadó fatörzsek, sűrű aljnövényzet figyelmeztet arra, hogy az élő vegetáció milyen szépen tör magának utat, ha nem háborgatja semmi. A nem mindennapi botanikai kalandot a korai és a hegyi juhar, illetve magas kőris teszi még emlékezetesebbé, amely szintén megtalálható a területen, de a karcsú és a moldvai sisakvirágra, a tűzliliomra vagy a beszédes nevű északi sárkányfűre is rácsodálkozhatsz, ha erre jársz.
Így közelítheted meg

A 7,2 km hosszú Olasz-kapui tanösvényen (Olasz-kapu-Fekete-sár-rét-Tar-kő-Őserdő-Káposztáskert-lápa-Olasz-kapu) a túra kb. 3 órát vesz igénybe.

  

osrd.jpg

  

 

Tudtad?

Néhány évvel ezelőtt hazánkban először az Őserdő Erdőrezervátumban került elő a korhadó fákon élő, igen ritka bükkös papsapkagomba (Gyromitra parma).

 


2. Botanikai csoda a folyó partján - Long-erdő


A rezes és a zempléni futrinkáknak feltehetően fogalmuk sincs róla, hogy milyen mesébe illő élőhelyet választottak maguknak a Sátoraljaújhely és Vajdácska között, a Bodrog két oldalán húzódó, mintegy 1123 hektáros természetvédelmi területen, de az biztos, hogy rajtuk kívül számos értékes madárfaj (pl. vörös gém, fekete gólya), emlősfaj (vadmacska, hermelin, vidra) és halfaj (réti és kövi csík) is tökéletes lakóhelyre talált itt.

 

jul-4-9_184-2.jpg

Fotó: Gulyás Attila 

 

A 91-100 m tengerszint feletti magasságú ártéri Long-erdő flórája attól különleges, hogy az Alföldön elterjedt ártéri tölgy-kőris-szil ligeterdők helyét ezen a tájon bükkelegyes gyertyános-tölgyesek veszik át, amelyek a szakemberek véleménye szerint egykori bükkösök maradványerdei lehetnek. Jó hír a virágok szerelmeseinek, hogy a barangolás során olyan növényekkel is találkozhatsz itt, mint a Tisza-parti margitvirág, a mocsári lednek vagy a réti őszirózsa. A morotvákban (pl. Kapronca-ér, Bíró-tó) lebegő és gyökerező hínárokat figyelhetsz meg olyan fajokkal együtt, mint pl. a keresztes békalencse vagy a fehér tündérrózsa.
Így közelítheted meg

A Long-erdő szabadon látogatható, de bármikor részt vehetsz az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 1-2 órás, szervezett, 2-3 km-es túráján is, amelyen részletesen megismerkedhetsz az ártéri erdő élővilágával. Bővebb infó: anp.hu

 

 

Tudtad?

A Long-erdő területén 100 évnél idősebb famatuzsálemek is éltek, de ezeknek nagy része már elpusztult.

 
 

 

3. A Jégkorszak Janus-arcú tanúja - Fenyőfői-ősfenyves

Ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen a Kárpát-medence belsejének egyetlen talajtani okokból fennmaradt őshonos erdeifenyő-állománya, akkor a Zirctől 30 km-re fekvő kicsi zsákfalut, Fenyőfőt kell útba ejtened. A 13. század óta létező település körül a humuszszegény homokos talajon a lombos fafajokkal ellentétben az erdei fenyő a jégkorszak óta szépen fenn tudott maradni.

 

ffd.jpg

 Fotó: leslierope/indafoto.hu

 

Az erdő azért is megér egy alapos sétát, mert itt egyedülálló módon keverednek alföldi és a hegyvidéki növény- és állatfajok, hála a talajviszonyoknak és a földrajzi elhelyezkedésnek. Az inkább sík vidékre jellemző magyar csenkesz vagy a homoki vértő mellett megtalálhatod a kifejezetten hegyvidékeken előforduló szálkás pajzsikát vagy a holdrutát, de az orchideafélék kedvelőinek se lehet okuk panaszra: a vitézkosborban vagy a kétlevelű sarkvirágban is gyönyörködhetsz az erdőben. Ne lepődj meg azon se, ha a fákon királykát vagy fenyvescinegét pillantasz meg, ahogy a kabasólyom is állandó lakója az erdőségnek.
Így közelítheted meg

A településre közúton Győr felől a 82-es úton Bakonypéterdig, onnan Romándon át, Bakonygyirót és Bakonyszentlászló érintésével, Veszprém felől szintén a 82-es úton Bakonyszentkirályig, majd Bakonyszentlászlón át juthatsz el.

 

 


 

Tudtad?

A Fenyőfői-ősfenyvesre először Kitaibel Pál, az európai hírű orvosból lett botanikus hívta fel a figyelmet 18. század végén. A tudós kopjafáját az ősfenyves keleti szélén, a vasútvonal mellett találod.

 

 

4. Lókötő zsiványok tanyája - Cuha-völgyi-erdő

Egy kicsit irigyeljük Savanyú Jóskát, a hírhedt bakonyi betyárt, aki tevékenységénél fogva töviről hegyire kiismerhette magát a Bakony varázslatos erdeiben, de a lehetőség neked is adott. Feltéve, ha befűzöd a bakancsod, és meg se állsz a Cuha-völgy kirándulóerdejéig, amely akácos, cseres-tölgyes, bükkös erdőtársulásokkal, vízmosásokkal, avagy az említett betyár búvóhelyeként szolgáló, a völgy északi kijáratának közelében található Betyárpamlag-barlanggal varázsolja el az erre járó túrázót.

 

dscf5711-2.jpg

Fotó: Gulyás Attila  

 

Révedezni ér, de azért járj nyitott szemmel, mert a terület védett növény- és állatfajokban is gazdag: megtalálható itt például a lónyelvű csodabogyó, a turbánliliom vagy a farkasboroszlán, de ha szerencséd van, láthatsz errefelé havasi cincért, erdei siklót vagy alpesi gőtét is.
Így közelítheted meg
A Győr-Veszprém-vasútvonal mentén fekvő Cuha-völgyi-kirándulóerdőt és a 4 km hosszú tanösvényt közúton és vasúton is megközelítheted. Gépjárművel Vinyéig lehet közlekedni, ahol a tanösvény kezdődik. Gyalogosan a Porva-Csesznek vasútállomástól Vinye felé, illetve Vinyétől a Porva-Csesznek vá. felé lehet haladni a piros sáv jelzésen.

 


 

Tudtad?

A Porva-Csesznek vasútállomásról Porvára és Csesznekre is vezet turistaút, amely számos természeti látnivalót kínál a túrázónak.

 

 

5. Az ezüstös törzsű rengeteg - Vétyemi-ősbükkös


Tormafölde nem egy magyar fantasyregény helyszíne, hanem Lentitől 13 km-re található, és arról nevezetes, hogy a határában fekszik az ország egyik legszebb ősbükköse. Az 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt álló, mintegy 183 hektár kiterjedésű területen belül 31 hektárt foglal el az ősbükkös, a többi körülötte a védőzóna.

 

zalaerdo_zrt.jpg

Fotó: Zaleardő Zrt. 

 

A komoly időutazással kecsegtető erdőségben - amelyet legalább egyszer illik felkeresned, ha szeretsz sűrű, összehajló fák lombkoronája alatt barangolni - 30 éve nem volt fakitermelés, az itt található 40 m magas szemrevaló faállomány kora pedig meghaladja a 170 évet. Értékes növényfaja a zalai bükköny. Az erdőrezervátum kialakításának két fontos célja volt: a nagyközönség előtt is látogatható nevezetesség lehessen, valamint tudományos kutatásokat végezhessenek benne.
Így közelítheted meg

Autóval Tormafölde felől Vétyempuszta felé haladva, a bükkös északi széléig, de csak munkanapokon 7.00 és 15.30 óra között, mert csak ilyenkor van nyitva az erdészeti út sorompója. Gyalog egy 5-9 km-es sétával a piros sáv jelzésen vagy a piros kereszten haladva Maróc, Tormaföld, Páka és Szécssziget felől érheted el.

 

 


 

Tudtad?

Mivel a terület mindig gazdag volt fában, a 19. században fontos üveghuta működött Vétyempuszta közelében, amely Somogy, Vas és Zala megyét látta el üvegtermékekkel.
 

6. A hosszú életű erdő titka - Szentgáli-tiszafás

120 ezer tiszafa egy helyen, amit csak a Kárpátokban élő 180 ezer tiszafa pipál le a földrészünkön - mindez egy 213 hektár nagyságú természetvédelmi területen található, a Veszprémtől nyugatra lévő Szentgál község határában. Hála az itteni jó vízellátottságú, vékony, köves talajnak és a párás mikroklímának, amely kiváló feltételeket az örökzöld növényfaj számára.

 

apr-12-14_010-2.jpg

Fotó: Gulyás Attila  

 

Ha erre jársz, a lassan növő, de igen hosszú életű tiszafásban a védett babéroroszlánt, a tarka nádtippant vagy a széleslevelű nőszőfűt is megcsodálhatod, de állatbarátként is jól fogod magad érezni: a változatos növényfajokban gazdag területen remek élőhelyet talált magának a fekete harkály, a csuszka, de az erdei pinty is. Rajtuk kívül számos rovarral is találkozhatsz.
Így közelítheted meg:
A területet Veszprémből a 8-as úton Márkóig haladva, majd a településen a hárskúti elágazásnál balra fordulva érheted el. Az erdőség korlátozottan, a Veszprémi Erdőgazdaság vezetőjével, engedéllyel látogatható.

 

 

Tudtad?

A tiszafa kemény fájából bútort és fegyvert készítettek annak idején. A legmérgezőbb részei a tűlevelei. A népi hiedelem szerint a mérge megnövelte a fájából készült íjak erejét, de igen hosszú élete és örökzöld volta miatt az „örök életet” is jelképezi.

 


Kapcsolódó cikk:
Növekedett a hazai erdők területe
 

Cikkajánló