Hírek

Madárálarcban etették a mentett gyöngybagolyfiókákat

Három gyöngybaglyot neveltek fel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, egy lakóház padlásáról mentették ki őket.

Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép)
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság / Balázsi Péter
Barati Sándor
Kelemen Tamás
2019. december 13.

Három gyöngybaglyot neveltek fel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, egy lakóház padlásáról mentették ki őket.

A nemzetipark-igazgatósághoz mindig sok bejelentés érkezik sérült vagy elárvult állatokról, rendszeresek a gázolások, az áramütések és a mérgezések, de sokszor szólnak nekik akkor is, ha madárfiókák kiesnek a fészekből.

Számos alkalommal előfordul, hogy egy épület felújításánál a tulajdonosnak eszébe sem jut, hogy esetleg védett állatok lakhatnak a falakban vagy a tetőtérben. A mostani eset azért különleges, mert itt az érintett szándékosan próbált odafigyelni arra, hogy ne tegyen kárt a padlásán lakó gyöngybaglyokban, mégis történt valami, amire nem számított. A tulajdonos még büszke is volt a madarakra, figyelte, hogy mikor repülnek ki az ez évi fiatalok, és csak akkor állt neki a tetőszerkezet cseréjének, amikor már jó ideje nem észlelte őket – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán. Arra azonban nem gondolt, hogy ha sok a táplálék, a gyöngybaglyok másodköltésbe kezdenek. A fészekalj a padlás legbelső, legeldugottabb részén volt, így csak akkor fedezte fel, amikor már az egész tetőt lebontották.

Amikor a bejelentés idén augusztus 29-én megtörtént Egerlövőről, egy természetvédelmi őr rögtön a helyszínre sietett. Két, néhány napos fiókáról és négy tojásról volt szó, melyeket azonnal elszállítottak Egerbe. Ilyenkor szokás, hogy az utódokat másik bagolypárhoz adoptálják, de sajnos erre most nem volt lehetőség. A keltetőben két tojás kelt ki, a másik kettő terméketlennek bizonyult. A legkisebb madár nagyon gyenge volt, de három tesója szépen cseperedett.

A nemzetipark-igazgatóság beszámolójából kitűnik, nem könnyű bagolyfiókákat nevelni.

Mivel a gyöngybaglyok igazi éjjeli madarak, így a pótszülőnek a következő néhány hét minden éjszakáján többször is fel kellett kelnie, hogy megetesse őket. Ráadásul ezt egy általa gyártott álarcban kellett megtennie, elkerülendő, hogy túlságosan hozzászokjanak a madarak az ember jelenlétéhez

– írják.

Néhány hét múlva a kisbaglyok egy kültéri röpdébe kerültek, ekkor már kevesebbszer kellett őket etetni. Nem volt más hátra, mint megvárni, hogy megfelelően megtanuljanak repülni, és megbizonyosodni arról, hogy képesek lesznek elkapni a zsákmányukat. Minden szerencsésen alakult, ezért november második felében kerestek nekik egy megfelelő otthont a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben, ahol van búvóhely, elég táplálék, és még a közutaktól és a villanyoszlopoktól is messze van. Meggyűrűzték, és végül szabadon engedték őket – úgyhogy a történet happy enddel végződött.

A gyöngybagoly (Tyto alba)

A faj kötődik az emberek által lakott területekhez, régen templomtornyokban, pajtákban, magtárakban lakott. Európa középső és déli részén, a Közel-Keleten és Afrikában találkozhatunk vele. Magyarországon 800-1000 pár él, többségük a Dél-Dunántúlon és az Alföldön, mezőgazdasági területek közelében. Hazai állományát leginkább a táplálkozó területeinek és a költőhelyeinek megszűnése (templomtornyok, padlások, nyestek), a közúti gázolások, az áramütés okozta pusztulások és a rágcsálóirtószerek miatt fellépő másodlagos mérgezések veszélyeztetik, ahogyan a keményebb telek is, amikor nem találnak zsákmányállatokat a vastag hótakaró alatt.

A gyöngybagoly szív alakú arcfátyláról könnyen felismerhető, de jellegzetes rikoltó hangja is. Termetre közepes. Általában pocok-, egér-, és cickányfajokból lakomázik, de van, hogy kisebb énekesmadarakat, denevéreket vagy ásóbékákat zsákmányol. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Cikkajánló