Hírek

Költőládákkal segítenek a gyöngybaglyoknak

A bagolyfajra néhány évtizede rájár a rúd többek között a költőhelyek számának lecsökkenése és a mezőgazdasági vegyszerhasználat miatt, már csak 800-1000 pár fészkel Magyarországon.

Szerző:
Forrás: dunaipoly.hu/Klébert Antal
MME
Fotó:
Fotó: facebook.com / Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
Adobe Stock
2019. augusztus 28.

A bagolyfajra néhány évtizede rájár a rúd többek között a költőhelyek számának lecsökkenése és a mezőgazdasági vegyszerhasználat miatt, már csak 800-1000 pár fészkel Magyarországon.

A gyöngybagoly, amit éjszakai életmódja miatt ritkán láthatunk, nagyon hasznos madár: pusztítja a mezőgazdaságban problémát okozó pockokat, egereket, cickányokat. Ezért olyan szomorú, hogy állománya hazánkban már a 80-as évekre lecsökkent.

 

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock

 

Fészkelni magtárakban, padlásokon és templomtornyokban szokott, nyílt mezőgazdasági területek környezetében, ahol bőven talál táplálékot. „Amikor egy templom felújítása megkezdődik, a megrendelő egyik elvárása, hogy a tetőtérből zárják ki a parlagi galambokat, mivel ürülékükkel beszennyezik a padlásteret. Ennek a jogos elvárásnak lett a nagy vesztese a gyöngybagoly, mivel így elvesztette az évszázadok óta jól bevált fészkelő helyeit” - olvashatjuk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság oldalán. Ehhez még hozzájön az intenzív vegyszerhasználat, a tanyasi, extenzív mezőgazdálkodás visszaszorulása, a külterjes állattartás csökkenése, az utakon történő elütés és a nyestek is, így nem csoda, hogy csökkent a gyöngybagoly-populáció, egyébként nemcsak nálunk, hanem egész Európában.

 

Fotó: facebook.com / Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
Fotó: facebook.com / Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány


A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, illetve helyi természetvédelmi aktivisták számos településen helyeztek ki költőládákat, legutóbb Szár község templomtornyát hódították vissza a baglyok.

 

Fotó: Adobe Stock
Fotó: Adobe Stock


A fokozottan védett gyöngybagoly természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Két alfaja fordul elő: a sárgás, narancssárgás mellű az elterjedtebb, a fehér mellű igen ritka, a Dél-Dunántúlon találkozhatunk vele. A két alfaj kereszteződései is megfigyelhetők.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Visszacsábítják a gyöngybaglyokat a templomtornyokba

Idén szép számban telelnek baglyok Biharugrán

Baglyok, a szimaptikus ragadozók

Költözhetnek a gyöngybaglyok a kőszegi vár tornyába

Cikkajánló