Túraajánlat

Madárparadicsom az ország peremén

Madárhangok színes kavalkádja tölti be a levegőt, csapdosó szárnyak szelik át az eget, a víz tükrében játékosan megcsillan a napfény, és lanyha szellőben ringatózik a tóparti nádas - mintha egy festmény elevenedne meg a szemünk előtt Biharugra tavainál sétálgatva. Ha elteltünk a táj szépségeivel, a környéken bőven találunk kultúrtörténeti látnivalókat is: nem csoda, hogy Arany János, Szabó Pál és a Tisza család is erősen kötődött a Békés megye északkeleti csücskében rejtőző vidékhez.

Szerző:
Hídvégi Brigitta
Fotó:
Szatmári Zoltán
2015. november 19.

Madárhangok színes kavalkádja tölti be a levegőt, csapdosó szárnyak szelik át az eget, a víz tükrében játékosan megcsillan a napfény, és lanyha szellőben ringatózik a tóparti nádas - mintha egy festmény elevenedne meg a szemünk előtt Biharugra tavainál sétálgatva. Ha elteltünk a táj szépségeivel, a környéken bőven találunk kultúrtörténeti látnivalókat is: nem csoda, hogy Arany János, Szabó Pál és a Tisza család is erősen kötődött a Békés megye északkeleti csücskében rejtőző vidékhez.

Fotó: Szatmári Zoltán
Fotó: Szatmári Zoltán

 

Ha madármegfigyelésről van szó, hazai vonatkozásban elsőként alighanem mindannyiunknak a Hortobágy, esetleg a Fertő tó környéke ugrik be. Jóval kevesebben ismerik a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a román-magyar határ mellett húzódó káprázatos vidéket, a Biharugrai-halastavak környékét, amely valóságos madárbirodalomként aposztrofálható. Szerkesztőségünk útra kelt, hogy felderítse a nyüzsgő állóvizek és az elfeledett apró falvak világát.

Ornitológusok Mekkája

 

Bázisunktól, a Biharugra központjától nem messze elhelyezkedő Bihari Madárvártától - kíváncsiságtól vezérelve - elsőként a tavak felé vesszük az irányt. Magyarország második legnagyobb halastórendszere természetvédelmi oltalom alatt áll. Ugrai és begécsi egységre tagolható: mi az utóbbit tűzzük ki úti célul.

A változatos élővilág már útközben elvarázsol minket. Előttünk fácánok kergetőznek, időnként elugrándozik a közelben egy-egy nyúl, az árokpart túloldaláról szende őzike pillant vissza ránk, a levegőt pedig immár egyre gyakrabban hasítják szárnyak. Az igazi katarzis azonban a tavak közelében ér minket, szinte nem is tudjuk, melyik irányba nézzünk, nehogy lemaradjunk a legérdekesebb látnivalóról. Itt épp egy nagy goda terjeszti szét a szárnyait, azon a tavon kárókatonák halásznak, erre egy jégmadár kék tolla villan, amott pedig bakcsók csapata pihen.

 

Fotó: Szatmári Zoltán
Fotó: Szatmári Zoltán


A Magyarországon előforduló 371 madárfajból hozzávetőleg 270-nel találkozhatunk - az év más-más szakaszában - a Biharugrai-halastavak környékén. A legnevezetesebb talán az itt telelő réti sas. Ragadozó madaraink közül továbbá rendszeresen költ a környéken a barna rétihéja, tavasszal és ősszel megjelenik a halászsas, és időnként felbukkan egy-egy kerecsensólyom is. Láthatunk még kócsagokat, bölömbikát, jó néhány gém- és récefélét, búbos vöcsköt, nyári ludat… Madárbolondoknak tehát kötelező úti cél!

Az 1970-es évek közepéig a hazai vadászok, később pedig a külföldi bérvadászok kedvtelésének következményeképpen a réce- és a lúdpopuláció körülbelül a tizedére csökkent a térségben. Ekkor fogalmazódott meg egy tájvédelmi körzet létrehozásának ötlete. Erre végül 1990-ben került sor. Valódi eredményt csak a három év múlva bevezetett vadászati tilalom hozott, amelynek hatására rövidesen megsokszorozódott az említett madarak száma. A halastavak egy része fokozottan védett terület, amely a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket tartalmazó ramsari jegyzékben is szerepel, valamint a Natura 2000 hálózat része. A Biharugrai-halastavakat jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park „Kis-Sárrét” nevű részterülete foglalja magában.

 

Fotó: Szatmári Zoltán
Fotó: Szatmári Zoltán

 

A madárvilág feltérképezése után bevetjük magunkat a Vátyoni-erdőbe, s csak a Szépapó terjedelmes lombkoronája alatt állunk meg újra. A több száz esztendős, hatalmas kocsányos tölgy méltóságteljesen tör az ég felé. Törzsének kerülete körülbelül öt és fél méter, és nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy manók és tündérek laknak az odúiban. Errefelé máskülönben is mesekönyvbe illő neveket adtak az erdőknek: Nemeszug, Radványszeg, Csillaglapos - mintha Tolkien birodalmában lépkednénk.

A kultúra ösvényein

Csakúgy, mint Biharugra, a közelben lévő községek - Geszt, Zsadány - is többnyire az ismeretlenség ködébe burkolóznak. Pedig itt nevelkedett Szabó Pál népi író, erre található a Monarchia idején jelentős politikai szerepet betöltő Tisza család hajdani birtoka, és egy ideig még Arany János is otthonának nevezhette a kis települések egyikét.

A geszti Tisza-kastély ugyan nem egyedi a maga nemében, méreteit tekintve sem mondható kivételesnek, sőt, egy alapos tatarozás is ráférne, barokk-copf falainak és a kertjében álló hatalmas platánfának az együttes harmóniája mégis ámulattal tölti el az erre járót. Mi is lelkesen fényképezünk, szemlélődünk, tapogatjuk a terebélyes fa törzsét, közben pedig hallgatjuk kísérőnk - a KMNPI munkatársának - a szavait.

 

Fotó: Szatmári Zoltán
Fotó: Szatmári Zoltán
  
Fotó: Szatmári Zoltán
Fotó: Szatmári Zoltán


Megtudjuk, hogy a magyar-román határtól mindössze fél kilométerre fekvő község területén 1772-ben épült fel a Tisza család barokk kastélya. A kúriát számos alkalommal átalakították és kibővítették. A 19. század elején kapta klasszicista és copf stílusjegyeit, és ekkor nyerte el mai L alakú formáját. Értékes berendezéséből mostanra szinte semmi sem maradt: 1944-ben alaposan kifosztották, a padlást pedig denevérek vették birtokba.

Körbenézek az udvaron, s a falakhoz közeledve váratlanul énekszóra leszek figyelmes. Először azt hiszem, csak a fülem cseng, hiszen a bőregerek tudtommal nem sűrűn dalolnak. Kicsit tétovázom, majd mégis rákérdezek - kiderül, hogy az épület egy részében most iskolát működtetnek, és minden bizonnyal éppen énekóra folyik odabent. A tanintézetet Arany Jánosról nevezték el, aki 1851-ben Tisza Domokos nevelőjeként lakott itt. A kastély parkjában található kis nádfedeles házikó, amely annak idején nyári lakként szolgált a költő számára, most Arany emlékmúzeumaként funkcionál.

Meglátogatjuk a Tisza család kriptáját is; a komor épületben nyugszik többek között Tisza Kálmán, gróf Tisza István és gróf Tisza Lajos. Békés megye legnagyobb sírboltját 1771-ben emelték, s legutóbb 2001-ben újították fel. Most makulátlan állapotban őrzi a nagy múltú család tagjainak földi maradványait, de hiába lesünk be az apró ablakokon, sajnos semmit sem látunk. Érdekesség, hogy az épületet mákgubót ábrázoló motívumokkal díszítették; mint megtudjuk, ebben az esetben a növények az örök álmot szimbolizálják.

 

Fotó: Szatmári Zoltán
Fotó: Szatmári Zoltán
  
08(2).jpg


Talpalatnyi földön

Ha Szabó Pál neve először nem is cseng ismerősen, a Talpalatnyi föld című filmről lehet, hogy már hallottunk. Most eláruljuk: az említett mű alapjául az író könyve szolgált. A népi hangú szerző 1893-ban született, s valójában gyermekkorától fogva tudós ember szeretett volna lenni, ám paraszti származása ezt nem tette lehetővé. Ennek ellenére rengeteget olvasott, s rendkívül sokoldalú tehetségnek bizonyult. Szerkesztőként a Paraszt Ujságnál és a Szabad Földnél is tevékenykedett, forgatókönyveket írt, politikai tevékenységet folytatott a kisgazdapártnál, és 1970-ig több könyve is megjelent. Munkásságát többek között József Attila- és Kossuth-díjjal jutalmazták.

 

Fotó: Szatmári Zoltán
Fotó: Szatmári Zoltán

 

Egykori biharugrai lakhelye ma emlékház, amely a „félgatyaszár utcában” található. A mókás megnevezést Szabó ragasztotta rá, oka egyszerű: a falusiak csak az egyik oldalon építkeztek. A ház most az író munkásságát mutatja be, de a figyelmes szemlélődő számára a személyiségéről is sokat elárul. Az udvarra lépve elsőként a fal mentén szép sorban felaggatott kukoricacsövek ragadják meg a figyelmünket. Hamarosan fény derül a titokra. Az író tüntetőleg lógatta fel a sok tengerit, mivel nem hitték el neki, hogy a növény megteremhet ezen a vidéken. A szépen felújított házikóban szemügyre vehetjük Szabó személyes használati tárgyait, bútorait, könyveit, díjait, családi képeit. A falra a végrendelete is felkerült. Kissé megilletődve olvasom saját temetésére vonatkozó instrukcióit. Az író leszögezi, felesége közelében kíván nyugodni: „[…] mert ha ő nem lenne mellettem, kihajítana magából a föld”.

 

Fotó: Szatmári Zoltán
Fotó: Szatmári Zoltán


Biharugra temérdek meglepetést tartogat még: találunk itt gazdag falumúzeumot, gyönyörű református templomot, egykori kúriából kialakított közösségi házat is. Ahhoz, hogy alaposabban megismerjük az apró falvak varázsát, érdemes több napra ellátogatni ide, és megismerkedni a helyiekkel, akik büszkén őrzik múltjuk emlékeit, a vidék szellemét, valamint a kivételes madárvilágot.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2014. december - 2015. januári számában.



Kapcsolódó cikkeink:

Ritka vendégek a Biharugrai-halastavaknál
Nyugalom keleten (videókkal)
Itt még több madaras cikket olvashatsz

Cikkajánló