Hírek

Még mindig nagy gondot jelentenek az illegális agancsgyűjtők

Az sem legális, ha a talált agancsot csak úgy hazavisszük, de még nagyobb bajt okoznak azok, akik a trófeáik miatt hajtják a szarvasokat.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock / P.L.Photography (kiemelt kép)
2020. február 17.

Az sem legális, ha a talált agancsot csak úgy hazavisszük, de még nagyobb bajt okoznak azok, akik a trófeáik miatt hajtják a szarvasokat.

Ezekben a hetekben – tél végétől nagyjából április elejéig – vetik le agancsukat a gímbikák, ami minden évben az erdőbe vonzza az agancsgyűjtőket. Óriási problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés, hullajtott agancsot csak a területen vadászatra jogosult szervezet írásos engedélyével lehet összeszedni, különben lopásnak minősül. Az agancs információforrásként szolgál a szakembereknek az állomány nagyságáról, kondíciójáról, mozgási irányáról, illetve a szarvasok korára is lehet belőle következtetni.

aagancs cikk01
Fotó: Adobe Stock / Maciej Bledowski

Az agancsozók sokszor nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat – írja az MTI. Olykor még drótokat is kifeszítenek a fák között, így az állatok beleakadnak, és ha egyébként a bika még nem vetné le az agancsot, akár az agancstő egy darabjával együtt törhet le a fejéről a „trófea”. Ez pedig rendesen kimeríti az állatkínzás fogalmát, és akár szabadságvesztéssel is büntethető.

Az a veszély is megvan, hogy a hajtott állatok kerítéseken akadnak fenn, vagy kirohanva az utakra balesetet okoznak. Arról nem is beszélve, hogy a folyamatosan zavart szarvas nem biztos, hogy a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeket használja, és az erdő olyan részein táplálkozik, ahol egyébként nem, így kárt okoz a fiatal facsemeték megrágásával – hívta fel rá a figyelmet Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

aagancs cikk03
Fotó: Adobe Stock / taviphoto

ÖTMILLIÓS BÜNTETÉSRE VAGY SZABADSÁGVESZTÉSRE IS SZÁMÍTHATNAK AZ AGANCSOZÓK


A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a hullatott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. A nevezett jogszabály végrehajtási rendelete 77. §-ának (5) bekezdésében úgy rendelkezik: „A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.” E nélkül tehát a hullott agancs gyűjtése lopásnak minősül. Továbbá a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat az illegális agancsgyűjtőkre a Vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább százezer, legfeljebb ötmillió forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható (84. § (1) f) és (2)).

A szarvasok hajtása az erdőben, amely agancstő-sérüléshez vezet, szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyv 244. §-a értelmében „aki (…) gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (…) a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

Cikkajánló
Miben segíthetünk?