Hajdan gyomfának tartották, pedig tavaszi barkája és az azt látogató rovarok sokasága az élet körforgásának szimbóluma.
Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett év fafaját 1996 óta minden éveben megválasztják. A közönségszavazás célja, az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés az erdész és a társszakmákat gyakorló szakemberek, a különböző kapcsolódó tudományterüetek kutatói, művelői, illetve a nagyközönség, a hazai erdőjárók, kirándulók, erdőlátogatók, valamint a magyar oktatásban tanuló diákok számára, írta az Országos Erdészeti Egyesület.
A jelöltekre november 7-től november 30-ig lehetett szavazni az Év Fája tematikus honlapon. Idén a kecskefűz, a hamvas éger és a rezgő szállt versenybe a címért. A végeredmény roppant szorosan alakult: a 2050 szavazatból 745 vokssal nyert a kecskefűz, a rezgő nyár két szavazattal lemaradva lett a második, míg a harmadik a hamvas éger lett 562 jelöléssel.
A fűzfafélék családjába tartozó kecskefűz (Salix caprea) Európában és Ázsia nyugati- és középső részein őshonos. A kecskefűz termetes bokor vagy kisebb fa, 3-10 méter magasra nő meg, levelei 4-10 centiméter hosszúak és 2-4 centiméter szélesek, fénytelen olajzöld színűek. Fatermetű egyedei viszonylag ritkák. A feltűnően nagy barkavirágzatok lombfakadás előtt jelennek meg, felnyílás előtt ezüstös-fehér, prémes szőrzet burkolja őket. Részben ez a fafaj szolgáltatja a húsvéti barkát.
Dombvidékektől mintegy 2000 méter magasságig nyirkos, gyakran vízfolyásos vályogtalajokon, erdei vágásokban, erdőszéleken, ligeterdőkben, tölgyesekben fordul elő. Nem különösebben igényes, a gyengébb minőségű talajokon is jól fejlődik. Az elsők között szokott megjelenni az erdei irtásterületeken, töltéseken, kavicsbányákban. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/045N41CSJSAJ.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
