Melyek voltak Magyarország legmagasabb hegyei?

Ma hazánk legmagasabb pontja a Kékes, a történelmi Magyarország ezeréves fennállása alatt pedig a Magas-Tátrában található Gerlachfalvi-csúcs volt az. Rövid ideig voltak azonban más rekorderek is, cikkünkből kiderül, hogy melyek és mikor.

A Mátra és egyben Magyarország legmagasabb pontja Trianon óta a Balti-tenger szintjéhez mérve 1014, az Adriai-tenger szintjéhez mérve 1015 méter magas Kékes. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ami helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve.

A kékestetői csúcskő

1 / 5

Fotó: Tóth Judit / MTSZ

Az első világháborút követő békediktátum előtt a haza legmagasabb pontja címét ezer éven át (ezt a 19. századi mérésekig nem tudhattuk) egy tátrai bérc birtokolta, a 2655 méteres Gerlachfalvi-csúcs, (szlovákul Gerlachovský štít) amely magaslatot a történelem során több alkalommal is átneveztek.

Gerlachfalvi-csúcs

2 / 5

Fotó: Adobe Stock

A Gerlachfalvi-csúcsot 1896–1919 között az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója tiszteletére Ferenc József-csúcsnak (Franz-Joseph-Spitze, Štít Františka Jozefa); 1923–1932 között Légionáriusok csúcsnak (Štít Legionárov); 1949–1959 között Sztálin-csúcsnak (Stalinov štít) hívták, ezt követően kapta vissza eredeti nevét az egykori birtokos község, Gerlachfalva (Gerlachov, Gerlsdorf) után, amelynek határában állt.

Sokan egyből rávágnák, hogy Trianon óta a Kékes töretlenül az ország legmagasabb pontja, azonban a 20. századi történelem sokszor átrajzolta a térképet, és ezek az állapotok – még ha rövid időre is –, de új magaslati rekordereket adtak Magyarországnak.

Az 1938 novemberi első bécsi döntéssel a Felvidék déli részét visszacsatolták Magyarországhoz, így a Gömör-Szepesi Érchegység egyik csoportját alkotó Rozsnyói-hegység második legmagasabb hegycsúcsa, az 1293 méter magas Pozsálló (szlovák nevén Skalisko) lett az ország legmagasabb pontja. A Rozsnyótól kb. 8 km-re fekvő panorámás csúcs azonban csak kevesebb, mint fél évig viselte a kitüntető címet.

A Pozsálló (Skalisko)

3 / 5

Fotó: Dömsödi Áron

Kárpátalja 1939 márciusi visszafoglalásával a régi-új északkeleti határunkon magasodó 2061 méter magas Hóvár (Hoverla, a Máramarosi-havasok és Ukrajna legmagasabb pontja) vált legmagasabb földrajzi pontunkká 1939. március 15. és 1940. augusztus 30. között.

Hoverla

4 / 5

Fotó: Artur Abramiv / Adobe Stock

A második bécsi döntés értelmében 1940-ben Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, melynek következtében ismét új rekorderünk lett, méghozzá a Radnai-havasok és a Keleti-Kárpátok legmagasabb hegycsúcsa, a Nagy-Pietrosz-csúcs (románul Vârful Pietrosul Rodnei). A 2303 méteres magaslat 1940–1945 között Horthy-csúcs néven az akkori Magyarország legmagasabb hegye volt. A második világháborút követően hazánk ismét a trianoni határok közé szorult vissza, ezzel a mátrai Kékes újfent a legkiemelkedőbb pontunkká vált.