
Eladó a kékestetői kőtorony
A Kékes tetején álló nyolcemeletes kőtorony az 1950-es évek végén épült antennatoronynak, később hotel működött benne, de már több mint tíz éve üresen áll. Tulajdonosa most közel egymilliárd forintért árulja.
A Kékes tetején álló nyolcemeletes kőtorony az 1950-es évek végén épült antennatoronynak, később hotel működött benne, de már több mint tíz éve üresen áll. Tulajdonosa most közel egymilliárd forintért árulja.
Ma hazánk legmagasabb pontja a Kékes, a történelmi Magyarország ezeréves fennállása alatt pedig a Magas-Tátrában található Gerlachfalvi-csúcs volt az. Rövid ideig voltak azonban más rekorderek is, cikkünkből kiderül, hogy melyek és mikor.
A Természetjáró csapata idén tavasszal a Börzsönyről készített anyagokat. Mivel a képek kicsit szürkék, kicsit savanyúak lettek (bár legalább a mieink!), a Természetjáró heti túraajánlójában színes helyekre kalauzoljuk el kedves Olvasóinkat.
A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.
Azt szinte minden magyar tudja, hogy hazánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-középhegységben található, és a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes. Ám arra a kérdésre, hogy miről kapta a nevét, már jóval kevesebben tudják a választ. Szerinted miért hívják Kékesnek?
Remek kilátópontok, az ország legmagasabb természetes vízesése, a Károlyi családhoz kötődő emlékek; többek között ezek a látnivalók várják azt, aki Kékestetőről indulva Parádfürdőig ereszkedik.
A Kékest a legtöbben egy könnyű hegyi sétáért, a szép kilátásért, illetve a környék vendéglátós szolgáltatásaiért keresik fel. Pedig a hegytömbnek van egy kevésbé ismert arca: oldalában látványos bükkösök, merészen letörő sziklaszirtek sorakoznak, ezeket pedig az ország legszebb ösvényeinek egyikén kereshetjük fel. A Természetjárón található, könnyű hétvégi kirándulások sorából mutatjuk az egyik legizgalmasabbat azoknak, akik egyszerű, mégis sportos túraútvonalat keresnek.
Vasárnap este kezdett havazni, ma reggelre 4-5 centis hó borítja hazánk legmagasabb hegyét.
A napokban a természetjárók körében nagy visszhangot váltott ki, hogy visszafestik az egyik mátrai turistaútnak az erdőrezervátum magterületén átvezető szakaszát. A döntés okának, hátterének jártunk utána.
A száraz tények: 21 km táv, 800 méter szint a Mátrában. S a valóság: megannyi szépség, kaland. Induljunk az ország tetejére, hazánk legmagasabb csúcsára a februári tavaszban!
→ TovábbHatalmas ünnepség keretében avatták fel 1930. június 9-én a gyöngyösi Mátra Egylet kékesaljai menedékházát, amely meghatározta a két világháború közti időszak mátrai turizmusát, majd később Sport Szálló néven népszerű üdülőhely lett. Mátraháza névadó épülete és egyben jelképe hamarosan száz esztendős lesz. Ha megéri.
→ TovábbNegyvenkét kilométernyi tömény élmény Gyöngyöstől Parádsasvárig a hegység vadregényes tájain, melynek során felfedezhetjük II. Rákóczi Ferenc mátrai kötődésű emlékeit, és megpillanthatjuk a Mátra egy olyan rejtett, ritkán látható arcát, amely csak nagyon keveseknek adatik meg.
→ TovábbNemzeti ünnepünkön a Mátra magasabb csúcsaira visszatért a téli hangulat. A Kékesen 10 centis hó hullott, de Galyatetőn is fehér lett a táj.
A hideg idő beköszöntével rendszeresen tűnnek fel a neten szebbnél szebb fotók a Tátra hófödte csúcsairól, amelyeket nézegetve felötlik az emberben, hogy milyen jó lenne ezt élőben is látni. Persze a fotók többsége profi géppel készült és utólag megmunkált, viszont egy dolgot nem adnak vissza: azt a fantasztikus érzést, amikor ott állsz a hegytetőn, és a lábaid előtt hullámzik szinte a teljes egykori magyar Felvidék.
→ TovábbA Kékest mindenki ismeri. A legtöbben felmennek autóval, körülnéznek, és már indulnak is haza, abban a hitben, hogy látták a Mátrát, pedig szinte semmit sem láttak. Ha vennék a bátorságot, és belépnének a Kékes évszázados bükkerdejébe, akkor egy kellemes sétával felfedezhetnék a Mátra igazi arcát, az egyik legszebb sziklabércét, a magashegységeket idéző Sas-kőt.
→ TovábbBizony, nem tévedünk, ha hazánk legmagasabb csúcsa körül keressük a megoldást.
Ha az Ilona-völgyi-vízesés a cél, általában Parádfürdőről közelít a kiránduló. Mi most inkább a Kékesről indultunk, és beiktattunk a tervbe egy kis mókusetetést és panorámavadászatot is. A bőséges esőzés a vízesésnek jót tett, nekünk pedig izgalmas kihívásokat tartogatott a csúszkálás a sáros leveleken.
Kékestető az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A jól ismert látnivalókon túl azonban a Kékesnek létezik egy kevésbé ismert, vadregényes arca is. A novemberi Turista Magazin Ökotúra rovatában erről mesélünk.
Most is ezerrel havazik az ország legmagasabb részén, élő webkamerán lehet nézni.
Még mindig szállingózik a hó a Kékesen a webkamerák tanúbizonysága szerint.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.