Tudástár

Mi az összefüggés egy tábla csokoládé és hat vörösbegy között?

Voltatok már madárgyűrűzésen? Én még sosem, de akkora élmény volt, hogy már a madárgyűrűző tábort fontolgatom. Ha szereted a madarakat, ha nem, ez akkor is tetszeni fog. Nehogy kihagyj egy ilyen tapasztalatot, elmondjuk, miért.

Szöveg:
2021. október 6.

Voltatok már madárgyűrűzésen? Én még sosem, de akkora élmény volt, hogy már a madárgyűrűző tábort fontolgatom. Ha szereted a madarakat, ha nem, ez akkor is tetszeni fog. Nehogy kihagyj egy ilyen tapasztalatot, elmondjuk, miért.

A Dávodi Földvári-tó Természetvédelmi Területen sétálunk, és a nádas felé tartunk, ahol a madárgyűrűző állomás található. Itt vár bennünket Mórocz Attila természetvédelmi őr, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, aki közel egy évtizede koordinálja a területen a madárgyűrűzési programokat.

Most is egy hosszúkás faasztal mellett két önkéntes segítőjével énekesmadarakat gyűrűznek. „Az őszi vonulás időszakát éljük, van gazdagon befogás” – mosolyog, és a szögre akasztott kis vászonzsákokra mutat. Ezekben izegnek-mozognak a hálóból begyűjtött madárkák. Elő is kerül az egyikből az első vörösbegy. És elkezdődik a gyűrűzési procedúra, amelynek során először a madár pocakjára érkezik egy-két fújás, hogy a gyűrűző lecsekkolja, milyen kondiban van az állat, mekkora zsírréteget halmozott fel a hosszú út előtt.

A nádi énekesmadaraknak az a stratégiájuk – tudjuk meg Attilától –, hogy megállnak egy helyen, fölnyomják a kondit, ameddig bírják, amíg táplálék rendelkezésükre áll, összegyűjtik a kaját, és utána lehet, csak 2-300 km múlva állnak meg legközelebb. Rengeteg kalóriát égetnek el a vonulás során, hiszen gyors röptű madarak. Aztán behuppannak a következő nádasba, és jól bekajálnak, majd újra továbbállnak.

A szárnyhosszúság mérése következik, azután fejjel lefelé egy tölcsérbe rakják a madarat, mely egy mérlegen áll, és jön a méreckedés.

Hát, nem gondolom, hogy ezt a „fejjel a tölcsérben” pozíciót annyira kedvelné az állat, de a testtömegét csak így tudják meghatározni, és mivel sokáig nem tartózkodik ilyen testtartásban, vélhetően hamar kiheveri. Mielőtt elengednék, kap egy méretének megfelelő alumínium jelölő, ornitológiai gyűrűt a lábára, és az adatokat a gyűrűzési terepnaplóba is beírják. A vonulási ciklus végén ezeket az adatokat számítógépre viszik, így azok a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos adatbázisának részévé válnak.

Ez az apró vörösbegy és további gyűrűzésre váró társai kicsit úgy jártak, mint Katalinka, akinek el kellett volna szállnia abban a bizonyos gyerekdalban. Ha nem is sós kútba, de vászonzsákba tették, onnan kivették, majd egy tölcsérbe tették, onnan is kivették, végül pedig jól szabadon engedték.

A vörösbegyek egész évben itt vannak, ők nem hosszú távú vonulók. Nem kell nekik vastag zsírréteg ahhoz, hogy túléljék a telet, merthogy folyamatosan táplálkoznak az adott területen. A pindur tollas tömege 16,8 gramm. 6 ilyen madár tömege megegyezik egy tábla csokoládéval – teszi hozzá a madarász szakember.

A következő egy jégmadár. Gyönyörű kék színekben pompázik, viszont ez a szépség nem egy finomkodó grácia, ahogy kiveszik a textikzsákból, védekezési stratégiaként, vagy stresszoldásból, azonnal kinyitja kloákáját, és érkezik, ami a csövön kifér.

Ha a gyűrűző nem készül fel előre erre a nem túl elegáns reakcióra, és nem terít valami eldobandó rongydarabot gyűrűzés előtt a térdére, vagy az ölébe, a ruhája bánhatja, és még büdös is lesz.

Ennek a mutatós példánynak a talpa narancssárga, fölül barna, ebből tudjuk, hogy fiatal, első éves. A csőre alul tartalmaz némi rózsaszínt, illetve narancssárgát, ez pedig azt mutatja, hogy tojóról van szó. A hímeknek ugyanis egyszínű fekete a csőrkávája. Nem nézzük meg a kondiját, mert ha megfújjuk a pocakját, akkor neki több órán keresztül az a dolga, hogy visszarendezze a tollait, hogy ismét vízhatlan legyen a teste.

És előkerülnek a terület leggyakoribb vendégei, a cserregő nádiposzáták. Dávodon, a gyűrűzőhelyen évente 6-8000 madarat gyűrűznek. Az idén eddig csak ebből a fajból 2000 példányt fogtak be. De igen gyakori még a foltos nádiposzáta, a barátposzáta, illetve ha fecskésebb év van, akkor magasan a fecskék nyernek. Tavaly például csak füsti fecskéből 5-6000 példány volt. A partifecske már jóval ritkább errefelé, alig pár száz fordul meg évente.

Tudtad, hogy többféle gyűrűzés létezik?
  • Az egyik a téli madáretetés időszakában zajlik, amikor az etetőn a magvakkal odacsalt madarakat fogják meg. Ilyenkor a telelőállományt mintázzák a szakemberek.
  • A nyár végi, őszi vonuláskor gyűrűzött madarak nem biztos, hogy nálunk költenek, vagy jó eséllyel északabbra, és éppen mennek dél felé.
  • Létezik a költési időben történő gyűrűzés, amit CES-gyűrűzésnek hívnak, és a Constant Effort Sites (Állandó Ráfordítású Gyűrűzés) angol kifejezés rövidítése. Április közepétől július közepéig tartó időszak, amikor egy európai sztenderd program szerint zajlik a gyűrűzés, ilyenkor a költőállományokról és a költési sikerekről érkező információk a fontosak.
  • És van olyan gyűrűzés, amikor nagyobb testű madarak röpképtelen fiókáit jelölik meg, amelyeket a függönyhálós módszerrel nem lehet befogni. Ilyen például a gólya- és a rétisas-gyűrűzés, vagy a gémtelepen a kócsagok, a gémek jelölése.

Eltelt egy óra, felkerekedünk, és megyünk a hálókhoz. Az újonnan érkezettek begyűjtése következik. Gyakorlott, szakszerű mozdulatokkal szabadítják ki őket. Nem könnyű kibogozni a maréknyi méretű, sérülékeny, kis énekesmadarakat a háló fogságából, de nyilván, ha olyasvalaki végzi ezt, aki ért hozzá, akkor a madárnak semmilyen bántódása nem esik.

Itt, Dávodon jelenleg 23 hálóval dolgozunk, van 22 db 12 méter hosszú, illetve egy 6 méteres hálónk. A hálófelületek 3-as, 4-es blokkokban helyezkednek el. Ennek az a magyarázata, hogy amikor esetleg sok fecske összegyűlik az éjszakázás előtt, akkor a gyűrűző fel tudja mérni a rendelkezésre álló segítségkapacitás függvényében, mit vállal be. Ha túl sok a madár, akkor lehetőség van összehúzni egy-kettő-három blokkot, és csak a fennmaradókkal fogni a madarakat. Nálunk nem az a cél, hogy túl sok madarat fogjunk be, hanem inkább a folyamatosság és a rendszeresség a mérvadó – mondja Attila.

És jön a legizgalmasabb esemény. Mindenki kap a csapatból egy befogott madárkát, amit elengedhet. A gyűrűzés valóban egyik legszebb pillanata, ha nem a legszebb, a szabadon engedés. A törékeny madár ott kuporog a tenyeredben, meleg, kis teste remeg, a szíve majd kiugrik a helyéből, és akkor hirtelen szétnyitod a tenyered. Huss, kiröppen, és te boldog vagy, mert a tollas apróság újra ott van, ahol lennie kell, az erdőben, a nádasban, a szabad ég alatt, vagy épp ott, ahol neki a legjobb.

Dávodi Földvári-tó Természetvédelmi Terület

A Duna mentett árterében, a Mohácsi-szigeten, Dávod község határában található. Jellegéből adódóan kitűnő fészkelési helyet biztosít különböző nádhoz kötődő madárfajok és ragadozó madarak számára is, valamint a vonulási időszakban táplálkozási és pihenőhelyként funkcionál. A területet 2000-ben nyilvánították védetté, amelynek a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) a vagyonkezelője. Emellett a Gébics Természetvédelmi Egyesület szervezésében valósulnak meg a gyűrűzések, de az MME 7-es számú Bács-Kiskun Megyei Helyi Csoportja, illetve a DDNPI hozzájárulásával és támogatásával.

Madárgyűrűzés és természetvédelem

A madárgyűrűzés és az ehhez hasonló visszafogások azért is fontosak, mert a megjelölt madarak megkerüléseiből a szakemberek adatokat kaphatnak többek között a madárfaj vonulási útvonalairól, a táplálkozóterületeiről, pihenőterületeiről, a költőterületéről, az egyes egyedek, illetve madárpopulációk életmenetéről, az egyes madárfajok állományainak változásáról. És az adatok ismeretében nemzetközi összefogással sikeresen léphetnek fel a szakmai szervezetek az élőhelyek védelme és az élőhelyek megőrzése érdekében, illetve hozzájárulhatnak számos faj hosszú távú fennmaradásához.

Cikkajánló