„Az angolna egy ufó”- jelentette ki halkutató ismerősöm, amikor e hal fura ívási szokásáról érdeklődtem. De hogy mi köze a hosszúra nyúlt angolnának a Bermuda-háromszöghöz, azt most megtudhatjátok.
Ha helyt adunk annak a feltételezésnek, hogy a Bermuda-háromszögben eltűnt hajók és repülők a földönkívüliek számlájára írhatók, akkor az angolna akár lehet ufó is, hisz nagyon is kötődik ehhez a helyhez. De viccet félretéve, az angolna nyilván nem ufó, viszont életmódját rengeteg rejtély övezi, sok szokására pedig még a mai napig sem tudtak magyarázatot adni a kutatók.
Sokáig az ívásuk helyét se tudták, mígnem egy Erik Bertelsen nevű illetőnek 1967-ben sikerült nagyjából beazonosítania a helyet, ami nem más, mint a Bermuda-háromszög.
Persze ez sokáig csak feltételezés lehetett, ugyanis felnőtt egyedet még sosem láttak erre, viszont bébiangolnákat már az 1900-as évek elejétől igen. Egészen pontosan a Bermudákhoz közeli Sargasso-tengerben nyüzsögnek minden évben egyszer az átlátszó angolnalárvák.
Az angolnának fűzfalevél alakú, áttetsző testű lárvája van
A bizonyítékra, hogy a világ minden angolnája a Sargasso-tengerhez vándorol ívni, egészen 2015-ig kellett várni, ekkorra sikerült ugyanis műholdas nyomkövetővel egy nőstény egyedet idáig követni. Az ok, hogy ilyen sokáig tartott ezt megoldani az, hogy a nyomkövetőt csak nagyon nehezen tudták az angolnákra rögzíteni, végül csak úgy sikerült, hogy műanyag szalagokat ültettek az angolnák bőre alá és erre rögzítették az alig 40 grammos szerkezeteket.
Ráadásul egy példányra többet is, mivel a víz alól már nem tud jelet küldeni az eszköz, és ezért időközönként fel kellett engedni egyet-egyet a víz felszínére. És ha ez még nem lenne elég, a kutatók munkáját az is nehezítette, hogy az egyik vonulási helyen, ahol a jeladós angolnákat elengedték, a cápák minduntalan felfalták őket egytől-egyig.
Európai angolna (Anguilla anguilla)
De vajon miért nem láttak eddig egyetlen felnőtt példányt sem a Sargasso-tengerben és oda vezető úton? Azért, mert az utat 1000-2000 méter mélyen teszik meg és csak éjszakára úsznak fel a felszín közelébe. Az ívás pedig több ezer méter mélyen zajlik, amit még soha senki nem látott.
Hogy mi lehet a mélyben, ami miatt képesek akár több ezer kilométert is megtenni, talán örökre rejtély marad.
Az is különleges az angolnában, hogy a többi halhoz képest az íváshoz ők fordítva vándorolnak, azaz az édesvízű folyókból a tengerbe. Ívás után a víz felszínén úszó, mozgásképtelen lárvákat a Golf-áramlat hozza Európa partjaihoz és mire ideérnek, kifejlődnek. Ez a folyamat akár 2 évig is eltarthat.
Mire Európa partjaihoz érnek már kialakul a felnőttekre jellemző testforma, de még mindig ilyen áttetszőek, ezért ezt a fejlődési stádiumot üvegangolnának nevezik
A kis angolnák pedig megkezdik a felúszást a folyókon, így kerülnek el hozzánk is természetes úton. A felnőtt egyedek elég sokáig maradnak az édesvízű folyókban, 7-19 éves korukig is eléldegélnek ott, ekkorra lesznek ugyanis ivarérettek. Majd valami megmagyarázhatatlan ösztön elindítja őket a folyón lefelé, ki a tengerre, egészen a Sargasso-tengerig, a hosszú út végén pedig szaporodnak, majd el is pusztulnak. Amelyik angolna valamilyen okból nem jut le a folyón, és így nem jut el az ívóhelyig, az nem is fog szaporodni, viszont ezek az egyedek így akár 60-80 évig is elélhetnek.
Rengeteg a kérdés az angolnák körül, még a nemükkel kapcsolatban is, mert még az sem biztos, hogy ugyanaz-e egész életükben, vagy olykor váltják azt. De ami biztos, hogy az angolnák száma nagyon megfogyatkozott, ami köszönhető többek közt a túlhalászatnak, a vizek szennyezésének és a vándorlásukat akadályozó duzzasztógátaknak is.
Sok angolna hálóban végzi, majd sütve vagy főzve tányérra kerül
Az európai angolna például a kihalás szélén van, egyedszámuk az utóbbi 50 évben több mint 90 százalékkal csökkent. A klímaváltozás miatt felmelegedő vizek pedig rontják a fiatal angolnák túlélési esélyeit. Természetesen felmerült a mesterséges szaporítás lehetősége is, főként azért, mert a japánok szusijában az angolna az egyik legkedveltebb alapanyag, de még senkinek sem sikerült megugrania ezt a feladatot. Csekély öröm az ürömben számunkra, hogy a magyarok jutottak el eddig a legközelebb a megoldáshoz. Ha csak nem változik valami pozitív irányban, ami az angolnák túlélését segítené - amire valljuk be, nem sok esély van-, akkor hamarosan ki fognak halni, és akkor ez a sok megválaszolatlan kérdés is örökre titok marad.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
