Harcsák takarítják el a tömegesen elpusztult kagylókat

Az amúgy rejtőzködő életmódot folytató harcsák nem tudtak ellenállni a finom falatoknak, és megmutatva magukat, nagy csapatokban érkeztek lakomázni a Körösökön történt kagylópusztulások helyszíneire. Képeken a nem mindennapi eset, és cikkünkből az is kiderül, miért pusztultak el tömegesen a kagylók.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Szendőfi Balázs
2022. július 12.

Az amúgy rejtőzködő életmódot folytató harcsák nem tudtak ellenállni a finom falatoknak, és megmutatva magukat, nagy csapatokban érkeztek lakomázni a Körösökön történt kagylópusztulások helyszíneire. Képeken a nem mindennapi eset, és cikkünkből az is kiderül, miért pusztultak el tömegesen a kagylók.


Minden évre kijut nekem egy elképesztő harcsafilmezős élmény. Ezúttal a Körösök több pontján is észlelhető kagylópusztulás önkéntes takarítóbrigádjaként tűntek fel ezek a hatalmas és impozáns, máskor rejtőzködő, nagyon ritkán látható halak

- írja Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató közösségi oldalának egyik posztjában pár napja. Balázs nem véletlenül botlott a különleges jelenségbe, ugyanis a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége felkérésére filmet készít a Körösökről, és egyből szólt neki egy helyi hivatásos halőr, amikor tapasztalta a nem mindennapi történést.

Amikor Balázs megérkezett a helyszínre, az a látvány fogadta, hogy amuri kagylók és nagy kosárkagylók százai lebegtek a víz felszínén. Ezt a két, nem őshonos kagylófajt érintette a tömeges pusztulás, az ok pedig egy atkafertőzés, amely a túlszaporodásuk miatt következhetett be. Minél többen vannak, annál könnyebben adják át egymásnak a fertőzést, a természetnek tulajdonképpen ez az egyik eszköze arra, hogy kordában tartsa egy faj létszámát.

Az elpusztult kagylók pedig igazi csemegét jelentenek a harcsáknak, így egyből ott termettek, és hatalmas lakomát csaptak az elpusztult puhatestűekből. A harcsák egyébként nem túl válogatósak, látásuk gyenge, amit a bajuszukkal vagy az oldalvonalukkal érzékelnek, azt megpróbálják megenni. Viszont azt kevesen tudják, hogy ha hozzájutnak, akkor szívesebben fogyasztanak puhatestűeket és rákokat, mint halakat.

Szendőfi Balázs posztjában arra is felhívja a figyelmet, hogy bár még akadnak olyanok, akik azt mondják, káros a harcsa, mert megeszi a pontyot, valójában inkább köszönettel tartozunk nekik. Ugyanis ez a nagyra nővő őshonos ragadozónk egyedül képes természetes szelekciót végezni a túltelepített pontyállományban, valamint az idegen ezüstkárász és törpeharcsa tömegeiben. Most pedig az egyébként megbüdösödő dögöktől is megszabadítja a Körösöket, így ezeket a mederszakaszokat tulajdonképpen mentesítették egy lehetséges fertőzéstől is.

A helyiek már korábban is tapasztaltak ilyen jelenséget a Körösökön, de talán most láthatták a legnagyobb harcsa csapatokat, amik az elpusztult kagylók eltakarítására érkeztek. És bár más halfajok is szívesen csemegéznének a kagylókból, valószínű, hogy a harcsák szeretik őket a legjobban, így ők a leggyorsabbak és leghatékonyabbak a kagylók eltűntetésében.

Természetesen Balázs ezt a különleges eseményt filmre is felvette, a jelenetet pedig a hamarosan bemutatásra kerülő, Volt egyszer egy vadvízország című filmjében láthatjuk majd.

Cikkajánló