Nagyban benne járunk a madárvonulási szezonban. Néhány madár, például a fecskék és a gólyák már elérték a telelőterületekeiket, mások, például a darvak és a ludak még úton vannak, vagy még el sem indultak. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a madárvonulással kapcsolatban.
Ha a vonulásról beszélünk, mindenkinek a madarak ugranak be elsőként
Pedig nagyon jól tudjuk, hogy nemcsak ők, hanem sok emlős, hüllő, hal vagy épp rovar is vonul, gondoljunk csak a pompás királylepkére, ami az USA északi részéről Mexikóig vándorol ősszel, vagy épp a rénszarvasokra, a gnúkra, a bálnákra. Az azonban tényleg szembeötlő, hogy a madárfajok jókora része vonuló: a létező 9000 fajnak körülbelül a kétharmada. A Magyar Madártani Egyesület (MME) szerint ez mintegy 50 milliárd madarat jelent.

Fehér gólyák vonulás közben

A Holdon telelő madarak
Az ókorban és a középkorban az embereknek még fogalmuk sem volt, mi történik a madarakkal telente, ezért különféle, ma már inkább viccesnek tűnő elméletekkel álltak elő. Arisztotelész például úgy vélte, hogy a madarak egyszerűen átváltoznak ősszel:
a kakukkból karvaly lesz, a rozsdafarkúakból pedig vörösbegy.
Később a fecskék eltűnésére született egy mókás magyarázat, mely szerint ezek a madarak télre elbújnak a lápok, mocsarak iszapjába, de olyan is akadt, aki abban hitt, hogy az állatok a Holdra költöznek ilyenkor. Az első madárjelöléssel kapcsolatban is él egy mendemonda. Egy németországi ciszterci szerzetes 1250 körül állítólag egy füsti fecske lábára erősített pergament ezzel a felirattal: „Ó, fecske, mondd, hol töltöd a telet?”. Tavasszal aztán megérkezett a válasz: „Ázsiában, Petrus házában.”

Füsti fecske

Kis madarak, nagy táv
Vannak olyan fajok, amelyek apró méreteik ellenére elképesztő távolságokat képesek megtenni. A fitiszfüzike (Magyarországon védett) például egy mindössze 8-12 grammos madárka 20 centiméteres szárnyfesztávolsággal, és akár 14 ezer kilométert is repülhet a rossz idő beálltával. A nála jóval ismertebb füsti fecske legfeljebb 19 gramm lehet, mégis képes elrepülni akár 12 ezer kilométeres távolságra is. A vonulási rekordot egyébként a sarki csér tartja (ez a faj már nagyobb: kb. 95-120 grammos, 75-85 cm szárnyfesztávolságú), ami Észak-Európától az Antarktisz széléig vonul, így kb. 70 000 km-t repül le egy évben.

Sarki csér

A távolság alapján rövid-, közép-, és hosszú távú vonulókat különböztethetünk meg. Míg a rövid táv néhány száz kilométert jelent, a „hosszú” kategóriába azok a madarak esnek, amelyek akár 10 ezer kilométert is megtesznek.
Mi az a szökő vonulás?
Egy példa: ha hirtelen beáll a fagy, vagy éppen nagyobb mennyiségű hó esik le, a madarak váratlan helyzettel találkoznak, nincs mit enniük. Ebben az esetben, tehát amikor a körülmények rákényszerítik őket, gyorsan elindulnak délebbre. Ezt nevezzük „szökő” vonulásnak.

Éjszaka vonuló ludak

A legtöbb madár éjszaka vonul
Lehet, hogy nem gondolnánk, ugyanakkor ennek is megvan az oka: például kisebb rá az esély, hogy levadásszák őket. Emellett, mivel éjjel hidegebb van, ezért sűrűbb a levegő és könnyebb a repülés, és a légköri viszonyok is nyugodtabbak. A felhevülés és a kiszáradás veszélye is kevésbé fenyegeti őket az éjjeli repülés során.
Mennyit számít a genetika?
Az, hogy merre, milyen messzire és mennyi ideig vonulnak a madarak, a génjeikbe van kódolva, ami legjobban a fészekparazita kakukknál figyelhető meg, róla ugyanis biztosan tudjuk, hogy nem a szülei nevelik fel, mégis eltalál afrikai telelőhelyére. A vonulási irányt az öröklött tényezők mellett a csillagok pozíciója és a Föld mágnesessége alapján lövik be a madarak.

A kakukk is tudja merre kell vonulnia

Évente 25 millió vonuló madarat vadásznak le illegálisan
Lelövik, megmérgezik vagy csapdával ejtik el őket. A vándorló madarakra emellett más veszélyek is leselkednek: meg kell küzdeniük a ragadozókkal, néha pedig az elemekkel és a táplálékhiánnyal is (ezért is halmoznak fel tartalékokat a vonulás megkezdése előtt).
Mire jó a madárgyűrűzés?
A madarak megjelölése éppen azért hasznos, hogy kiderüljön, merre jár az adott faj egyede. Az aktuális vonulási útvonal, a táplálkozó- és pihenőhelyek, a telelőterületek mind megismerhetőek ezáltal, amikor madarászok a világ más részein leolvassák a gyűrűre írt sorszámot. Magyarországon 1908-ban gyűrűztek először.
Madármegfigyelő napok október első hétvégéjén
Az MME idén is csatlakozik október első hétvégéjén (4-én és 5-én) az Európai Madármegfigyelő Napokhoz. Ha szeretnél résztvenni a rendezvényen, azt 16 megyében és Budapesten is megteheted, jelenleg 54 helyszínen, de ezeknek a száma még emelkedhet. Ide kattintva találod a helyszíneket. A program egyben verseny is az országok között, melyben a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma számít. Tavaly 36 ország 984 helyszínén több mint 3,5 millió madarat figyelt meg a 24 614 résztvevő. Idén október 6-án jön az eredményhirdetés.