A Kárpát-medence valaha ismert legnagyobb kék vércse éjszakázóhelye alakult ki a Hortobágyon, ahol több mint ötezer madár kering látványosan az égbolton.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai különleges jelenségről számoltak be: a pusztán egy olyan éjszakázóhely alakult ki, amelyben több mint ötezer kék vércse gyűlt össze – ez a legnagyobb ismert gyülekezőhely a Kárpát-medencében.
Minden évben augusztus közepétől október elejéig csapatokba verődve járják a táplálékban gazdag alföldi élőhelyeket, mielőtt elindulnának több ezer kilométeres útjukra a közép-afrikai telelőhelyek felé.
A kék vércse (Falco vespertinus) 1906 óta védett és 1954 óta fokozottan védett faj Magyarországon, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Napközben kisebb csapatokban vadásznak szárnyas hangyákra, szitakötőkre vagy mezei pockokra, estére azonban látványosan egy-egy facsoport vagy kisebb erdő felett gyűlnek össze. Mielőtt leszállnának éjszakára, hosszasan köröznek az égen, lenyűgöző látványt nyújtva a szemlélőknek.
A Hortobágyon 8–10 ilyen éjszakázóhely is kialakulhat, amelyeket a szakemberek rendszeresen ellenőriznek, így pontosan nyomon követhetik a vonuló madarak állományát. A kék vércse hazánk egyik legjelentősebb fészkelő- és gyülekezőhelye a Hortobágyi Nemzeti Park, ezért védelmük kiemelt feladat.
A kék vércse a hímek kékesszürke színéről kapta a nevét, népiesen hamvas, vöröslábú vagy palaszürke vércsének, illetve bogárzó sólyomnak is hívják. A tojók más színűek, inkább barnásak, farktollaikon és szárnyaikon sávok húzódnak. A madár 28–31 cm, szárnyfesztávolsága 65–75 cm, tömege 130–197 gramm.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
