Tudástár

​Ne kerülj célkeresztbe!

Itt az őszi vadászidény, és egyre több olyan hír jelenik meg, amelyek különböző erdőterületek lezárásáról szólnak. Annak jártunk utána, hogy mit tehet ilyenkor egy természetjáró.

Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. szeptember 4.

Itt az őszi vadászidény, és egyre több olyan hír jelenik meg, amelyek különböző erdőterületek lezárásáról szólnak. Annak jártunk utána, hogy mit tehet ilyenkor egy természetjáró.

Különösen ősz folyamán találkozhatunk olyan táblákkal az erdőkben, amelyeken az olvasható, hogy vadászat miatt nem léphetünk be a területre. Az is előfordulhat, hogy a korlátozás tényéről nem (csupán) egy tábla, hanem egy hús-vér ember is tájékoztat minket. Ilyen vagy olyan stílusban, erre vagy arra hivatkozva, kedvesen vagy lekezelően, kompromisszumos megoldást vagy szankciókat kilátásba helyezve. De vajon mit kellene tennünk, mit tehetünk meg, illetve mit nem az ilyen helyzetekben?

Akár fél évre is korlátozhatják az erdőlátogatást

Az erdőtörvény 94. §-a értelmében az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás életet vagy testi épséget veszélyeztet, avagy az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult (értsd: önálló vadászati jog esetén a vadászterület tulajdonosa, a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő) az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását. Nem meglepő módon erre a bizonyos 94. §-ra szoktak hivatkozni az erdőgazdálkodók és/vagy a vadászatra jogosultak, ha erdőlátogatási korlátozást jelentenek be.

Bármit azonban nem tehetnek meg. Az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.

A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét. A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére. Mindez szintén az erdőtörvényben szerepel, csak nem a 94., hanem a 95. §-ban.

Gumiszabály a tájékoztatásra

Az eddigiek tükrében láthatjuk, nem ördögtől való dolog az erdőlátogatási korlátozás, csak épp még az nem derült ki, hogy miként is jut el az erre vonatkozó infó az erdőélményre vágyó természetjárókhoz. Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról – foglalja össze parádés tömörséggel a tudnivalókat a 96. §. A „helyben szokásos módon” kissé „nesze semmi, fogd meg jól!” jellegű, de legyünk inkább pozitívak, és lássuk, mit jelenthet ez a gyakorlatban.

Egy kiragasztott nyomtatványt a falu főterének információs tábláján, egy bejegyzést a települési önkormányzat által üzemeltetett weboldal valamelyik rovatában, illetve az érintett erdészetek, vadászatra jogosultak és/vagy nemzetipark-igazgatóságok honlapjain egy figyelemfelkeltő tájékoztatást, amelyhez rendszerint egy könnyen áttekinthető, digitális platformon létrehozott áttekintő térkép, ritkábban egy ránézésre kézzel rajzolt és kiszínezett, az átlagember számára semmilyen hasznosítható információt nem hordozó térképszerűség tartozik. Célszerű csekkolni ezeket a weboldalakat (a megyei kormányhivatalokét is), mielőtt útnak indulunk, de nem kötelező. Nem állampolgári kötelességünk az internetezés, ahogy a települési információs táblák olvasgatása sem tekinthető annak.

Még mielőtt azt hinnénk, hogy itt vége, kukkantsunk bele egy másik pihentető olvasmányba, amelynek ezt a hívogató címet adták a jogalkotók: 79/2004. (V. 4.) FVM-rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól. A 71. §-t böngészve tudhatjuk meg, hogy amennyiben társas vadászatot tartanak gazdasági vagy földút közelében, az utakra őröket kell állítani, a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén pedig be kell szüntetni a vadászatot.


A kulturált kéréstől a feljelentésig

Maradjunk még egy kicsit a hirdetményeknél, amelyekben esetenként olyasmik is szerepelnek, hogy „a tilalmat megszegőkkel szemben az XY Zrt. eljárást indít, amely súlyos pénzbírsággal záródhat”, hogy „amennyiben a nevezett tilalmi időben az erdő területén a szakszemélyzet bármely tagja jogtalanul ott tartózkodó személlyel találkozik, ellene szabálysértési eljárást kezdeményezünk”, valamint „a fentiek megszegése szabálysértésnek minősül, a tilalmak megszegői ellen az erdőgazdaság feljelentést tesz”.

Eljárás, pénzbírság, szabálysértés, feljelentés – komoly dolgok ezek. Érdekes módon mások a „kérjük, a jelzett időpontban ne tartózkodjanak az erdőben” változattal is megelégednek. Mert így kulturáltabb, stílusosabb a dolog? Vagy mert talán nem is annyira tiszta ez a szabálysértéses téma?

Vegyünk nagy levegőt, olvasmány következik a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényből. Aki a természeti területek a védett természeti területek és értékek, az erdő, valamint a vadállomány őrzésével, védelmével kapcsolatban a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, erdészeti és vadászati hatósági feladatokat ellátó személy, az erdészeti szakszemélyzet tagja, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, illetve a halászati őr jogszabályban előírt felhívásának nem tesz eleget, vagy intézkedését akadályozza, szabálysértést követ el – áll a felhívással szembeni engedetlenségre fókuszáló 244. §-ban.

Igen ám, de vajon abban az esetben is szabálysértésről beszélhetünk, ha az égvilágon senki nem tájékoztatott minket szóban az erdőlátogatási korlátozásról, figyelmeztető táblát egy darabot sem láttunk a terepen, éppen ezért teljes nyugalommal besétáltunk az erdőbe? Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a válasz egy erős nem, ezzel pedig a szankciókkal való riogatás helyett a kulturált hangnemű tájékoztatást választó erdőgazdálkodók, illetve vadászatra jogosultak is tisztában vannak.

Mit tegyünk, ha biztosra akarunk menni?

Erdőlátogatási korlátozás gyakorlatilag az év bármely szakában, bármely napján elrendelhető, de különösen ősszel célszerű előre tájékozódni, hogy az általunk kinézett területen van-e ilyen érvényben, vagy sem. Korlátozást nemcsak vadászat, hanem többek között fakitermelés vagy éppen harcászati gyakorlat miatt is elrendelhetnek. Amennyiben a terepen figyelmeztető táblát látunk, vagy egy útőr tájékoztat minket a korlátozás tényéről, ne nehezítsük meg alaptalan kötözködéssel se a magunk, se a vadászok életét.

Az őröktől nyugodtan kérdezzük meg, milyen kerülőutat ajánlanak, esetleg tudnának-e segíteni a korlátozás miatt számunkra átmenetileg elérhetetlenné vált úti célunk megközelítésében. Ha figyelmeztető táblát találunk, de őrt nem, ki kell derítenünk (gyors internetezés, térképkeresés, telefonhívás), miként kerülhetjük ki az erdőlátogatási korlátozással érintett területet. Hitelt érdemlő információ hiányában ne folytassuk az utunkat a „tiltott területen” annak reményében, hogy majd leállítják a vadászatot, amint megpillantanak minket, mert bár valóban ezt a protokollt kell követniük, nem érdemes sem a testi épségünket, sem az életünket kockáztatni egy ilyesfajta kaland kedvéért.

TIPP: itt vannak egy helyen a lezárások, korlátozások

A Magyar Természetjáró Szövetség által kiadott Természetjáró.hu weblap és applikáció egyik szolgáltatása, hogy összegyűjtik és közzéteszik a legtöbb - erdészetek által bejelentett - lezárást és korlátozást. Ide kattintva lehet megnézni az aktuális információkat.

Vadászati idényekről dióhéjban
  • Gímszarvas: szeptember 1. – február utolsó napja
  • Dámvad: október 1. – február utolsó napja
  • Őz: április 15. – február utolsó napja
  • Muflon: szeptember 1. – február utolsó napja
  • Vaddisznó: egész évben (hajtóvadászatát rendre késő ősszel és télen tartják)
  • Mezei nyúl: október 1. – december 31.
  • Fácán: október 1. – február utolsó napja

(Az áttekinthetőség érdekében nem részleteztük a bikára, érett bikára, tehénre, ünőre, borjúra, bakra, sutára, gidára, kosra stb. vonatkozó vadászati idényeket az egyes fajoknál.)

A cikk a Turista Magazin 2019. novemberi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.



Cikkajánló