Ősszel újra folytatódik az a nemzetközi kampány, amely hét madár hősies vándorútját követi nyomon. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) kezdeményezésével indult kampány a vonuló madarakra leselkedő, emberi eredetű veszélyeztető tényezőkre hívja fel a figyelmet.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az aranysakálok száma Magyarországon, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek.
Tőkésrécét és nyári ludat lőttek, utóbbira csak december 31-ig lehet vadászni, emellett kacsahívó magnót használtak, ami a vadászati rend megsértésének minősül.
A Mecsekoldal elhanyagolt kertjeiben megtelepedett vaddisznók nagy károkat okoztak a környék gyümölcsöseiben, ezért a rendőrség augusztus elejétől december végéig engedélyezte a belterületi állomány gyérítését.
A BirdLife International nevű nemzetközi madárvédelmi szervezet napokban megjelent tanulmánya szerint a világban előforduló közel 11 ezer madárfaj 40 %-ának létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, és több jól ismert fajt is a kihalás veszélye fenyeget.
Ha mostanában erdei vadról hallunk, szinte biztosan valamilyen mezőgazdasági kárról vagy éppen - vaddisznó esetében - városi felbukkanásról van szó. Februárban egy vadgazdálkodási jogszabálytervezetet hoztak nyilvánosságra, amely pont a túlszaporodott vadállomány ritkítását tűzte ki célul, és a média a legtöbbször azt a kommentárt fűzte hozzá: végre rend lesz a vadállományban. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű.
A gím- és a dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. Ne feledd, nem hozhatod ki a trófeát az erdőből.
Majdnem kiirtottuk, aztán visszatelepítettük őket, elszaporodtak, most pedig ismét napirendre került a hódkérdés. A szaktárca engedné kilőni az állatokat, az Országos Környezetvédelmi Tanács tiltakozik, a WWF pedig már régen szólt, hogy baj lesz.
Egyre nagyobb számban bukkannak fel vaddisznók, rókák, szarvasok a balatoni településeken és nagyobb károkat, esetenként veszélyhelyzeteket okoznak, így most a Balatoni Szövetség (BSz) tervet dolgozott ki a probléma kezelésére.
Vadász lőtt le egy gazdájával sétáló kutyát február 10-én Budapesten. Az eset nem példa nélküli, az elmúlt években több hasonlóról hallhattunk. Valóban tartanunk kell attól, hogy kirándulni indulunk a kutyával, és nélküle térünk haza?
A településen gyakran jelennek meg a kárt okozó vadak, ezért június 30-ig belterületi vadászengedélyt adott ki a rendőrség. A lakosok is tehetnek a jelenség megszűnéséért.
Két olasz orvvadász szó szerint halomra lőtt egy csomó récét, köztük védetteket is.
Európa egyik utolsó ártéri erdeje az őszi vadászidény végétől újra szabadon látogatható. Ráadásul talán épp októberi színpompa idején mutatja legszebb arcát.
Átadták a Soproni Parkerdő új tanösvényét, ahol kipróbálható vadgazdálkodási berendezések és interaktív információs táblák várják a kirándulókat.
Lassan beköszönt az ősz, egyben a vadászati főidény, így országszerte több helyszínen lép életbe erdőlátogatási korlátozás.
Íjászok, vadászkutyák, vadételkóstoló és ismeretterjesztő előadások: a következő két hétvégén Lillafüreden és Pálházán is különleges programok várják a látogatókat.
A következő hetekben egyre többször találkozhatunk levetett agancsokkal a természetben, ugyanis a gímszarvasbikák ilyenkor hullatják el koronájukat.
Még vagy tizenöt éve mesélte a struccfarmos csóka, a struccnál mekkora előny, hogy különösebben nem kell rá vigyázni, hiszen minden nálunk honos ragadozó, például a róka ellen meg tudja védeni magát. Nahát, álmélkodtam, próbálkoztak már rókák a farmján? Azok még nem, de az egyik látogató dobermannja tett egy kísérletet. A dobi nekiugrott a fél lábon pihenő struccnak, az pedig az utolsó pillanatig kivárt, és csak a megfelelő pillanatban rúgott bele. A kutya repült egy kicsit, mielőtt az istálló falának nyekkent volna: a meccs a felek általános megelégedésére véget is ért. Azóta komoly változások vannak a magyar vadonban, Vuk az ország nagy részén egyértelműen vesztésre áll, s mások lettek a csúcsragadozók.
A szükségtelen nézeteltérések civilek és vadászok között könnyen elkerülhetők az Országos Magyar Vadászkamara szerint. A vadásztársak számára közzétett felhívásukban összegyűjtötték mindazon szempontokat, amelyek betartásával megteremthetők a béke feltételei.
Egy osztrák vadász cserkelés közben megcsúszotta a síkos talajon, és fegyvere véletlenül elsült. Társa olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen meghalt.
