Keresés eredménye

Érdekes szituációnak volt szemtanúja Fehér Gábor fotós a székesfehérvári Sóstón. Szerencsére nála volt a fényképezőgépe, és egy pompás fotósorozatban örökítette meg, mi történik akkor, ha a préda nincsen egyedül, és a különleges hármasból végül, ki lesz a győztes, és ki az, aki hoppon marad.

Majdnem kiirtottuk, aztán visszatelepítettük őket, elszaporodtak, most pedig egy új rendelet értelmében kilőhetik a hódokat az országban.

A vidrát nappal ritkán látni, főleg éjjel aktív, ezért is volt nagy szerencséje a felvétel készítőjének, hogy fényes nappal sikerült megörökítenie a vadászó vidrákat. Ám az izgalmas fordulat ezután jön, vajon mi történik, ha rétisasok csapnak le a vidra ebédjére? Mutatjuk a videókban.

November 5-én egy elpusztult vörösnyakú ludat találtak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén. A vizsgálatok során kiderült, hogy az állat testében ólomsörét volt. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, 20 ezernél is kevesebb pár él belőle.

Itt az őszi vadászidény, és egyre több olyan hír jelenik meg, amelyek különböző erdőterületek lezárásáról szólnak. Annak jártunk utána, hogy mit tehet ilyenkor egy természetjáró.

A vidra általában éjjel aktív, így elég nagy mázlija volt Szendőfi Balázsnak, hogy fényes nappal tudta megörökíteni e vidravadászat minden pillanatát, ráadásul drónnal.

Ősszel újra folytatódik az a nemzetközi kampány, amely hét madár hősies vándorútját követi nyomon. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) kezdeményezésével indult kampány a vonuló madarakra leselkedő, emberi eredetű veszélyeztető tényezőkre hívja fel a figyelmet.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az aranysakálok száma Magyarországon, jelenleg mintegy 6500 példányt tartanak számon a szakemberek.

Tőkésrécét és nyári ludat lőttek, utóbbira csak december 31-ig lehet vadászni, emellett kacsahívó magnót használtak, ami a vadászati rend megsértésének minősül.

A Mecsekoldal elhanyagolt kertjeiben megtelepedett vaddisznók nagy károkat okoztak a környék gyümölcsöseiben, ezért a rendőrség augusztus elejétől december végéig engedélyezte a belterületi állomány gyérítését.

A BirdLife International nevű nemzetközi madárvédelmi szervezet napokban megjelent tanulmánya szerint a világban előforduló közel 11 ezer madárfaj 40 %-ának létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, és több jól ismert fajt is a kihalás veszélye fenyeget.

Ha mostanában erdei vadról hallunk, szinte biztosan valamilyen mezőgazdasági kárról vagy éppen - vaddisznó esetében - városi felbukkanásról van szó. Februárban egy vadgazdálkodási jogszabálytervezetet hoztak nyilvánosságra, amely pont a túlszaporodott vadállomány ritkítását tűzte ki célul, és a média a legtöbbször azt a kommentárt fűzte hozzá: végre rend lesz a vadállományban. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű.

A gím- és a dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart. Ne feledd, nem hozhatod ki a trófeát az erdőből.

Majdnem kiirtottuk, aztán visszatelepítettük őket, elszaporodtak, most pedig ismét napirendre került a hódkérdés. A szaktárca engedné kilőni az állatokat, az Országos Környezetvédelmi Tanács tiltakozik, a WWF pedig már régen szólt, hogy baj lesz.

Egyre nagyobb számban bukkannak fel vaddisznók, rókák, szarvasok a balatoni településeken és nagyobb károkat, esetenként veszélyhelyzeteket okoznak, így most a Balatoni Szövetség (BSz) tervet dolgozott ki a probléma kezelésére.

Vadász lőtt le egy gazdájával sétáló kutyát február 10-én Budapesten. Az eset nem példa nélküli, az elmúlt években több hasonlóról hallhattunk. Valóban tartanunk kell attól, hogy kirándulni indulunk a kutyával, és nélküle térünk haza?

A településen gyakran jelennek meg a kárt okozó vadak, ezért június 30-ig belterületi vadászengedélyt adott ki a rendőrség. A lakosok is tehetnek a jelenség megszűnéséért.