Nem is hinnéd, mi mindent rejt Ozorai Pipo várkastélya

Ha van olyan magyarországi vár, amelynek muszáj lenne kilépnie az ismeretlenség homályából, akkor az a Tolna megyében található ozorai várkastély. Amikor leparkoltunk a sallangmentes kockaépület mellett, még mi sem sejtettük, hogy bent egyből leesik az állunk.

Szöveg:
2021. szeptember 2.

Ha van olyan magyarországi vár, amelynek muszáj lenne kilépnie az ismeretlenség homályából, akkor az a Tolna megyében található ozorai várkastély. Amikor leparkoltunk a sallangmentes kockaépület mellett, még mi sem sejtettük, hogy bent egyből leesik az állunk.

A kapun belépve egyenesen a reneszánsz hangulatú, növényekkel gazdagon díszített belső udvarba jutottunk, amelyhez hasonlót a magyarországi várak palettájáról hirtelenjében nem is tudnék említeni. Külalakra a visegrádi királyi palota Herkules kutat rejtő kis udvara ugrik be, ami viszont vegetáció terén az előbbi nyomába sem érhet. Kicsit tehát az volt a benyomásom, mintha hirtelen átléptünk volna Narniába, és ez az érzés csak fokozódott az első emeleten barangolva. De nem szeretnék ennyire előreszaladni.

A várkastély alulreprezentáltságával kapcsolatos előzetes felvetésemre Schranz Mónika létesítményvezető elmondta, hogy bár szép számmal fogadnak látogatókat, főleg nyáron, az általános tapasztalat az, hogy a látogatók nem számítanak arra, amit végül a falakon belül találnak, és a legtöbben meg is jegyzik, hogy jó pár, ennél ismertebb helyen voltak már, de itt mégis sokkal jobban érezték magukat.

Pedig nem volt könnyű dolguk a néhány éve befejezett átalakításnál. Még a 80-as évek felújítása során rengeteg betont használtak, így később nehéz volt olyan enteriőröket kialakítani, amelyek a megfelelő időbe repítik vissza a látogatókat – halljuk a tárlatvezetésen. Meg kell hagyni, ez mégis sikerült, és a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának akkori koncepciójával is tudunk azonosulni, amelynek nem az volt az elsődleges célja, hogy mindent száz százalékig korhű köntösbe öltöztessenek, inkább arra fektették a hangsúlyt, hogy megteremtsék a középkori atmoszférát, amelyet egy átlagos – nem művészettörténész – látogató is könnyen magáévá tehet.

A várkastélyt napjainkban a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Nonprofit Kft. működteti, és három dolognak köszönheti a vonzerejét. A kiállítást roppant igényesen alakították ki, a reprezentatív terek igen látványosak, és nem utolsósorban: nem túl nagy, így kényelmesen befogadható minden inger és információ.

Filippo Scolari Magyarországon csinálta meg a szerencséjét

A földszinten kialakított tárlatot a várban és a környékén talált eredeti régészeti leletekből állították össze, de annyira esztétikusan, hogy még az is kedvet kap a régi érmék, edények és cseréptöredékek nézegetéséhez, aki erre egyébként még sosem érzett ellenállhatatlan késztetést. Az egyik tábláról megtudjuk, hogy ez csak a jéghegy csúcsa: „Az ozorai vár kutatása során számos lelet került elő, amelyeket egy kiállítás keretében lehetetlen bemutatni. Így nem teljesen alaptalan az a vélekedés az emberek részéről, hogy rengeteg kincs van a múzeumi raktárakban, amelyeket az érdeklődő látogatók nem láthatnak.” Nos, amit viszont láthatunk, az hét nyelven beszél.

A termeket bejárva megismerhetjük a várkastély történetét is, amely egészen az 1400-as évekig nyúlik vissza, és kezdete Filippo Scolarihoz köthető.

Az olasz név mögött Ozorai Pipo bújik meg, aki fiatalon jött Magyarországra szerencsét próbálni, és hamarosan igen sokra vitte, inasból Luxemburgi Zsigmond hű lovagjává, bizalmasává lett.

Simontornyán volt várkapitány, amikor megismerte Ozorai András lányát, Borbálát, feleségül vette, és nekifogott a vár megépítésének 1416-ban. Pipo nem katonai erősségnek, hanem családi otthonnak szánta a gótikus, tájba illeszkedő várkastélyt, így az küllemében igencsak eltért az akkori, hasonló építményektől, és inkább a vidéki főúri székhelyekre hajazott. Ennyi idő távlatából nehéz meghatározni, hogyan nézhetett ki pontosan, de egy valószínű alternatíva makett formájában a kiállítás első termében vehető szemügyre. A vár 1423-ra (más források szerint 1426-ra) elkészült, Pipo pedig közben virágzó mezővárost varázsolt Ozorából.

A gótikus várkastélytól a magtárig

Pipo nem sokáig élvezhette az újonnan felhúzott otthon melegét, 1426-ban ugyanis meghalt köszvényben, és attól fogva a felesége lakott az épületben. Gyerekeik sajnos mind meghaltak, és valószínűsíthető, hogy az asszonnyal együtt a szomszédos templom alatt helyezték őket örök nyugalomra a kor szokása szerint. Borbála Hédervári Lőrinc nádorra hagyta az épületet, akinek leszármazottai körülbelül egy évszázadig birtokolták.

A békét csak a Habsburg-csapatok zavarták meg 1491-ben, de rövidesen ismét a Hédervári családé lett a vár. 1510-ben kezdték el átépíteni reneszánsz stílusban, beleértve például a folyosót, az ablakkereteket és a mennyezetet. Nem véletlen, hogy a várkastély legutóbbi felújításainál is ezt a korszakot szerették volna leginkább megidézni: a reneszánsz építészetnek sajnos csak kevés nyoma maradt Magyarországon.

A várkastély nagyon megsínylette a török időket, s mire 1686-ban felszabadították, már csak három oldala állt, a negyediket félig lerombolták az ágyúgolyók. Az Esterházyakhoz került, akik végül 1727-ben fogtak neki a romos vár helyreállításának, de nem azzal a céllal, hogy ők költözzenek be; hivatali és tisztviselői lakásokat, börtönt, borospincét, magtárat hoztak benne létre, és szinte teljesen eltüntették a gótikus és a reneszánsz stíluselemeket. A 19. század elején az újabb átépítés során az egész kastélyt magtárrá alakították. A II. világháború után állami tulajdonba került, gabonát egészen az 1970-es évekig tároltak benne, de irodák, lakások, tantermek, később helytörténeti kiállítás is helyet kaptak itt.

Majdnem negyven évig készült

1981-ben aztán komoly régészeti feltárás vette kezdetét. Ekkor került elő az a gazdag leletanyag, amelynek – ahogy arról már szó volt – egy részét a földszinti kiállításon találjuk. 2002-ben a palotaépületet is felújították, majd 2007-ben a várkastély megnyitotta a kapuit a nagyközönség előtt.

Az újabb helyreállítás, a végső simítások, a jelenlegi tárlat kialakítása és az emeletek berendezése 2015-ben fejeződött be. Ekkorra épült újjá a külső várfal, a saroktornyok, a bejárathoz vezető híd, és korszerűsítették a fűtést. A fő csapásirány a reneszánsz volt, ettől függetlenül másféle stíluselemeket is felfedezhetünk a várkastélyon, hiszen mindent szerettek volna megőrizni, aminek felismerhető nyoma maradt az épületen. Homlokzata inkább barokk, az első emeleten gótikus ablakokat vehetünk szemügyre, a földszintet a 18. századi elrendezéssel láthatjuk.

Az emeleti főúri élettereket budapesti múzeumokból kölcsönkapott tárgyakkal rendezték be, és nem spóroltak a bútorokkal, használati tárgyakkal és díszítőelemekkel. Van itt minden bőséggel, ami egy várkastélyban kötelező: trónterem, ebédlő, fegyverterem, kápolna, vadtrófeák minden mennyiségben, és Borbála rekonstruált hálószobájába is be lehet kukucskálni. Nehogy kihagyd a 17. századi főúri konyhát – kilóg a sorból, mert nem az emeleten, hanem lent található, az udvarból nyílik.

Aki szívesen kipróbálná, hogy milyen lehet egy reneszánsz várkastélyban éjszakázni, az Ozorán ezt is megteheti. A második emeleten öt vendégszoba kapott helyet, mindegyik kicsit máshogy néz ki, de az összeset történelmi bútorokkal, a korszellemet megidézve rendezték be. Még mielőtt megijednél, a középkori hangulat nem terjed ki minden részletre: mindegyik szobához külön fürdő tartozik, úgyhogy éjjeliedényre nem lesz szükség.

Hasznos infók

Nyitvatartás:
Tavasztól őszig hétfő kivételével mindennap 10.00-tól 18.00-ig
Ősztől tavaszig hétfő kivételével mindennap 9.00-tól 17.00-ig

Belépők:
Felnőtteknek: 2000 Ft
Diákoknak vagy nyugdíjasoknak: 1000 Ft
Családoknak (két felnőtt + két 6–14 éves gyermek): 4000 Ft
A belépőjegyek ára tartalmazza a 35-40 perces vezetést is.

Cikkajánló