História

Főúri fényűzés a Balaton mellett – A keszthelyi Festetics-kastély

A keszthelyi kastély hazai viszonylatban kapásból három dologban is az élen jár: van egy lélegzetelállító, nyolcvanezer kötetes könyvtára, rengeteg olyan bútora, amelyek két-háromszáz éve is ugyanott voltak, az istállóban pedig olyan fogatkiállítást rendeztek be, amilyet sehol máshol az országban.

Szöveg:
Fotó:
Francz Ilona
2020. október 30.

A keszthelyi kastély hazai viszonylatban kapásból három dologban is az élen jár: van egy lélegzetelállító, nyolcvanezer kötetes könyvtára, rengeteg olyan bútora, amelyek két-háromszáz éve is ugyanott voltak, az istállóban pedig olyan fogatkiállítást rendeztek be, amilyet sehol máshol az országban.

Nagyon szeretjük felfedezni a kevésbé ismert kastélyokat és várakat, de időnként azért kedvünk támad ahhoz, hogy a jelentősebbekbe is ellátogassunk. A keszthelyi Magyarország harmadik legnagyobb kastélya, és mint ilyen, kihagyhatatlan azoknak, akiket érdekel az ilyesmi. Ráadásul itt forgatták a Kincsem című magyar sikerfilmet 2017-ben, így aki azt látta, annak a kastély számos része ismerős lehet.

Grófok és hercegek

A Festetics család és Keszthely története 1739-től összefonódik. Ekkor vette meg a horvát származású ősökkel rendelkező Festetics Kristóf a birtokot, és néhány év múlva hozzá is fogott a barokk kastély megépíttetéséhez. Persze ez még nem ugyanaz az épület, amelyet ma láthatunk, csak a középső, keleti szárny. Az U alakú barokk kastély ekkor csupán 34 helyiségből állt, ez a szám ma 101.

Kristóf sokat tett a városért: mesterembereket hozatott, kórházat, gyógyszertárat létesített. A birtokot hitbizománnyá tette, tehát mindig a legidősebb fiúgyermek örökölte. Fia, III. Pál, szintén jelentős személyiség, Mária Terézia jogi és pénzügyi tanácsadója, illetve az első Festetics gróf volt.

Utána I. György következett a birtokosok sorában. Ő alapította a Georgikont, Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézményét, és őhozzá köthető a Helikoni Ünnepségek megrendezése is, amelyre híres írókat és költőket hívott meg. Bővíttette a kastélyt: 1792-ben épült meg a könyvtár és a kápolna. Fiáról, Lászlóról, azt lehet tudni, hogy nagyon szeretett játszani, és ehhez mérten sok pénzt is vesztett. Mentségére szól, hogy a gazdasági helyzet globálisan nem volt túl fényes, de ő mindezek ellenére sem záratta be a Georgikont. Ezután I. Taszilóé lett a birtok, aki sikeres katonai pályafutást tudhatott maga mögött, testvére, II. György pedig a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be az Andrássy-kormányban.

Fia, II. Tasziló, több dolog miatt is említésre méltó. Először is ő volt az, aki Ferenc Józseftől magyar hercegi címet kapott 1911-ben, így a legmagasabb rangú Festetics lett. Másodszor, miután elvette Mary Victoria Hamilton skót hercegnőt, a Festeticsek európai uralkodócsaládokkal kerültek rokoni kapcsolatba. Harmadszor pedig az ő idején nyerte el a kastély a mai formáját, valamint historizáló elemekkel bővült.

Báltermeket, vendéglakosztályokat rendeztek be az épületben, amely új manzárdtetőt kapott, felépült a torony, emellett pedig hőbefújásos fűtési rendszerrel és vízvezetékkel látták el a kastélyt.


A központi fűtés már csak azért is érdekes, mert állítólag mielőtt kiépítették volna ugyanazt a Parlamentben is, ide, Keszthelyre jöttek el megnézni, hogyan működik. III. György Párizsban és Londonban diplomataként dolgozott, és akkor halt meg, amikor fia, IV. György, még csak 8 hónapos volt. A jelenlegi Festetics herceg 1944 szeptemberéig maradt a kastélyban édesanyjával, Maria Haugwitzcal. Ma Bécsben él.

Csellel menekültek meg a kincsek

A kastélyban szép számmal találunk olyan bútorokat, amelyek a 18–19. században is itt voltak, ami egyáltalán nem szokványos dolog. Kastélyaink ugyanis szinte kivétel nélkül durván megsínylették a szovjet megszállást. Általánosságban: ami drága volt, azt eltulajdonították, ami éghető, azt pedig eltüzelték, nem kímélve a míves szekrényeket, értékes könyveket. Hogy itt mégsem ez történt, az a szovjet városparancsnoknak köszönhető, aki művelt emberként első pillantásra fel tudta mérni a berendezések értékét.

Így hát befalazták a kastély egy részét a könyvtárral és néhány szobával együtt, ahol jó néhány sokat érő holmit – bútorokat, festményeket, porcelánokat, szobrokat – elrejtettek.

Egyes mendemondák szerint még egy feliratot is kiraktak, miszerint a kastélynak ebben a szárnyában fertőző betegek fekszenek. A trükk teljes mértékben bevált, csupán a lakosztályokat, szalonokat fosztották ki, azokból viszont sajnos minden eltűnt.

A falazás a lépcsőház után kezdődött, amely ennek ellenére szerencsére csodálatos épségben megúszta a viharos időszakot. A faburkolat mindenhol szlavón tölgy, amely amellett, hogy mutatós, praktikus is: magas csersavtartalma miatt elkerülik a farontó bogarak. A falon körben családi portrékat láthatunk, egyedül Grassalkovich Antalé a kakukktojás, nem is igazán tudni, hogyan került oda. A sarokban III. Pál vehető szemügyre az ijesztően sápadt Mária Teréziával. A különös ábrázolásmód magyarázata, hogy abban az időben egy íratlan szabály szerint nem igazán illett az uralkodót más társadalmi osztályból származó személyekkel együtt megfesteni (ami azt jelenti, hogy legfeljebb a családjával együtt szerepelt a festményeken), a Festeticsek viszont mégis szerették volna kifejezni a tiszteletüket, így Mária Teréziát felöltöztetett mellszoborként csempészték rá a képre.

Ha már 18–19. századi főúri enteriőrkiállítás, a rengeteg festmény mellől nem hiányozhatnak olyan luxuscikkek, mint a díszes meisseni vázák, de láthatunk például egy Boulle-stílusú, tehát teknőspáncél-darabkákkal ékesített órát is, amely a mai napig pontosan jár.

Lovakat ábrázoló festményekből és hozzájuk kapcsolható berendezési tárgyakból is jó pár akad a kastélyban, ami nem csoda, hiszen a Festeticsek híres lótenyésztők voltak, és az ő idejükben virágzott a lóversenyzés is, ami II. Taszilónak köszönhető.

Róla egy impozáns festményt láthatunk a lovas témájú helyiségben. Érdekesség, hogy a díszes ruha, amelyet a képen visel, ott áll egy vitrinben ugyanabban a szobában.

A kastély egyik legnagyobb büszkesége természetesen a különleges könyvtár, amely most is ugyanolyan pazar, mint amikor megépült 1799 és 1801 között.

Itt szintén szlavón tölgyet használtak, körben galéria fut, a polcok fölött pedig még az eredeti feliratok szerepelnek. Festetics György fontosnak tartotta, hogy ne csak magyar művek kerüljenek a polcra, hanem az Európa-szerte megjelenő jelentős kiadványok egy-egy példánya is. Ma több mint 80 ezer úgynevezett könyvtári egységre rúg a kollekció. A kifejezés arra utal, hogy nemcsak könyvek, hanem többek között kották és atlaszok is a gyűjtemény részét képezik. A legrégebbi kötet Thuróczy János Chronica Hungaroruma , amely 1488-ból származik, a legnagyobb példányok pedig minden bizonnyal Napóleon egyiptomi hadjáratáról szóló könyvei.

Ötezer év fogattörténelme – hintók, kocsik, szánok

Az enteriőrkiállítással még nem ér véget a kastély és legfőképp a főúri élet felfedezése, sőt, az még csak a kezdet. Az épület környékén számos kiállítás hívogat, így a kiadott kombinált jegyek is két napra érvényesek, mert ennyi idő alatt lehet igazán kényelmesen felfedezni mindent.

Érdemes tenni egy sétát a parkban: 2015-ben újították fel, kis tavacska bújik meg benne híddal. A hátsó kijárattal szembeni jókora épületben vadászati kiállítást találunk, és a Kastély utcában van az Amazon Ház Látogatóközpont is, ahol „Főúri utazások, úti kalandok” címmel rendeztek be interaktív kiállítást 2016-ban.

Mi a kastély mögötti „pálmaház és madárpark” szekció felé vettük az irányt, előbbit II. Tasziló hozta létre afféle növényszanatóriumnak, ma pedig egzotikus növényeket rejt. A madárparkban 40 vízimadárfajjal lehet megismerkedni. A többek között Ausztráliából, Dél-Amerikából és Kínából származó egyedek most együtt pancsolnak és sziesztáznak a számukra kiépített kis kerti tóban és a partján, a látogatók pedig sétálgathatnak közöttük.

Ha nem jut idő mindenre, és muszáj választani, én mindenképp a hintókiállítást ajánlanám, amit az egykori istállóban rendeztek be.

Anno itt tartották a lovakat, de csak azokat, amelyeket a család tagjai használtak, a versenylovakat ugyanis Fenékpusztán helyezték el.

A 18–19. századi járművek zöme ugyanattól a magánszemélytől került ide, de azóta már máshonnan is jött egy-egy darab, legutóbb Svájcból. Mindet gyönyörűen rendbe hozta az itteni restaurátorcsapat – 19 évnyi munkájuk van benne –, pedig sokszor nem volt könnyű dolguk. Előfordult, hogy teljes kerekeket kellett újraalkotniuk, de olyan is volt, hogy az adott jármű darabokban érkezett, és úgy kellett „összelegózni”. A kiállítás 2004-ben nyílt, és azóta is folyamatosan bővül; most körülbelül 60 járművet vehetünk szemügyre.

A kiállítás tulajdonképpen ötezer évet ölel fel, ugyanis egy bronzkori harci kocsi másolatával kezdődik, és bemutatja a fogatolás fejlődését egészen napjainkig, a versenyeken használatos lovas járművekig.

Emellett megleshetjük annak a kocsinak a testvérét is, amelyet az angol királyi család a mai napig használ nagy eseményekkor, például esküvők alkalmával. Ezenkívül van postakocsi, omnibusz, hatalmas, fehér színű halottashintó és minden, ami a lovas kultúrához kapcsolódik a lószerszámoktól a fogathajtás történetét bemutató tárgyakig. Persze a lovakon túl is van élet: a sort egy klasszikus Ford T-modell, egy Speedster, illetve egy Packard zárja. Szó, mi szó, hasonlóan sokszínű gyűjteményt valószínűleg egész Európában nem találunk.

Hasznos infók

Nyitvatartás

Július 1. – augusztus 31.: mindennap 9.00 – 18.00

Szeptember 1. – szeptember 30.: mindennap 10.00 – 17.00

Október 1. – április 30.: keddtől vasárnapig 10.00 – 17.00

Május 1. – június 30.: mindennap 10.00 – 17.00

Jegyárak

Belépő az összes kiállításra: felnőtteknek 4400 Ft, 6–26 éves korig és 62 éves kortól 2200 Ft

Belépő csak a kastélyba és a hintókiállításra: felnőtteknek 2900 Ft, 6–26 éves korig és 62 éves kortól 1450 Ft

Információk az egyéb jegykombinációkról: helikonkastely.hu

A cikk a Turista Magazin 2019. novemberi számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el.


Cikkajánló