A napokban 60 kilométer széles görgőfelhő vonult végig az égbolton Békéscsaba-Hódmezővásárhely vonalon. A jelenség - bár félelmetesnek tűnik - ilyen formájában nem veszélyes.
Magyarországon viszonylag ritkán látható görgőfelhőt figyelhettek meg a közelmúltban a Csongrád-Csanád és Békés megyében élők. A különös, henger alakú, 60 kilométer széles gigantikus felhő, mint egy hollywoodi sci-fiben, úgy gördült tova a Körös–Maros Nemzeti Park tájai fölött – olvasható a nemzetipark-igazgatóság weboldalán.
Mint írják, a görgőfelhő egy speciális felhőtípus, amit korábban a peremfelhők közé soroltak, de ma már önálló légköri képződménnyé lépett elő a szakirodalomban. A klasszikus peremfelhők ugyanis mindig valamilyen zivatargóchoz, gomolyfelhőkhöz kötődnek, a görgőfelhőkhöz viszont nem kapcsolódik semmilyen más, heves légköri tevékenység (például zivatar).
Tehát ezek a hosszan elnyúló felhőalakzatok ijesztőnek tűnhetnek, kisebb formájukban azonban teljes mértékben ártalmatlanok.
Ez a légköri jelenség a hideg és a meleg találkozásánál alakulhat ki, méghozzá úgy, hogy a közelgő hidegfront tolja maga előtt a meleg levegőt, megemeli azt, és egy vízszintes tengely mentén elkezdi forgatni.
A felfelé áramló levegő csőszerű hengerformát ölt, ami a sík vidékek felett nagyon széles sávban tud elnyúlni, és nyugodt körülmények között nagy távolságokra is eljuthat.
Mozgás közben az alakja, formája nem változik. Görgőfelhőt hazánkban ritkán lehet látni, legutóbb néhány évvel ezelőtt volt hasonló megfigyelés. A nagyobb kiterjedésű görgőfelhők inkább a tengerpartok melletti sík területeken jellemzőek, ahol akár több száz kilométeres szélességben is ki tudnak terjeszkedni.
2018 márciusában ilyen volt a Szeged felett elhúzó görgőfelhő:
