Keresés eredménye

Már öt fehér gólya visszatért Afrikából a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira.

Magyarországon ritka kóborlót, lilebíbicet figyelt meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik munkatársa Baks környékén. E faj világviszonylatban is különösen veszélyeztetett, ezért minden egyed felbukkanása külön öröm a madárbarátok és a természetvédők számára.

Ma már nemcsak Budapesten, de a legtöbb a vidéki nagyvárosban is részt vehetünk tematikus városnéző sétákon. Szegeden megismerhetjük például a fűszerpaprika történetét, a századforduló legkedveltebb kávéházait, megnézhetjük az alsóvárosi napsugaras házakat vagy a szecesszió legszebb épületeit. Mi ez utóbbi séta útvonalát jártuk be.

Dér és zúzmara díszíti a dél-alföldi pusztákat, és a fagyos, téli tájban egyre több mezei és búbospacsirtát láthatunk.

Megjöttek az első telelő ragadozó madarak az északi országokból.

A sikeres költés és fiókanevelés után a Békés és Csongrád megyei tájakról 850 fehér gólya indult hosszú vándorútra afrikai telelőhelyük felé. 

Az elmúlt években csak egy-egy pár parlagi pityer költött a Csanádi-pusztákon. Örvendetes hír viszont, hogy a megfigyelések szerint idén már legalább öt pár nevelte fel a fiókáit. 

25 méter magas kilátót avattak a napokban Nagyéren, amely egy gőzmalom kéménye köré épült. A toronyból beláthatjuk a Körös-Maros Nemzeti Park Montág-puszta részterületét, sőt tiszta időben akár a Világosi-hegyeket is felfedezhetjük a távolban. 

Nem sűrűn látott madárvendégre bukkantak a Dél-Alföldön. A sérült uráli baglyot helyiek vették észre a Kisdombegyház melletti erdőben.

A szalakóták idén is több hullámban érkeztek vissza a dél-alföldi tájakra, ezért széthúzódó költési időszakra lehet számítani. Egyes pároknál napokon belül kikelnek a fiókáik, mások még csak most rakják le az első tojásokat. A jelek szerint ebben az évben is sokan költenek a kihelyezett mesterséges odúkban. 

Az alföldi pusztákon ritkán látott hegyvidéki madár valószínűleg a Bihar-hegységből vagy a Kárpátokból érkezett hozzánk, és vélhetően itt is fog telelni. 

Egy 138 évvel ezelőtti márciusi nap átírta Szeged történetét. Az áradó Tisza több ezer épületet döntött romba. Bejártuk azokat a helyeket, melyek mesélnek a város és a folyó kapcsolatáról, és felkerestük azokat az épületeket is, melyek túlélték az 1879-es nagy árvizet.

Az új, alternatív energiaforrások használatát célzó beruházásoknak köszönhetően a Békés megyei Kaszaper immár teljes értékű „zöld településnek” számít.