Idén tavasszal a dél-alföldi térségben nagyon kedvezően alakultak a feltételek a partimadarak számára. A bíbicek és a kanalasgémek viszonylag korán, már márciusban megérkeztek, hamar fészket raktak, így most már fiókáikat etetik. A madárvártákból kis szerencsével megpillanthatjuk a fiókákat tápláló és vezetgető párokat.
Ezekben a hetekben az Alföldön sokfelé megcsodálhatjuk a mocsári nőszirom és a fátyolos nőszirom színes virágait. A törékeny eleganciával bíró, mutatós íriszek június elején a legszebb pompájukban tündökölnek.
Eddig alig hússzor sikerült észlelni, most kettőt is láttak az Ópusztaszer melletti Baksi-pusztán.
Csalhatatlanul közeleg a tavasz, megjelentek az első vonuló partimadarak a dél-alföldi pusztákon.
Az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy fenyőrigócsapatokat figyeltek meg a Körös–Maros Nemzeti Park tájain, melyek legfőképp a legelőkön, a kaszálókon és a bokros területeken bandáznak.
A madár észlelése a Dél-Alföldön szenzációszámba megy a madárkedvelők szerint.
A napokban sorra észlelnek különleges madárfajokat az országban. A hétvégén Csongrád-Csanád megye déli részén, Tiszasziget környékén egy kisebb csapat fakó keselyűt láttak.
Többségük mesterséges odúkban, de ami igazán jó hír, hogy a Körös–Maros Nemzeti Park részterületein az utóbbi években egyre gyakrabban bukkannak a szakemberek természetes szalakótafészkekre is.
Már vezetgetik a fiókáikat a túzoktojók a Körös-Maros Nemzeti Parkban, de annyira rejtegetik őket, hogy szinte észrevehetetlenek.
Itthon ritkán látható kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál. Valószínű a Földközi-tenger partvidékéről jöhetett, mert Európában többnyire ott költenek.
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin sokfelé lehet nagyobb csapatokban táplálkozó madarakat látni. Ezek azonban még nem vonulásra gyülekező egyedek, csupán átnyaraló madarakról van szó, amelyek idén nem költöttek.
A Dél-Alföldön fészkelő nagy kócsagok már visszatértek telelőhelyükről és javában készülődnek a költéshez. Párba álltak és már tatarozzák fészküket.
Már öt fehér gólya visszatért Afrikából a Körös-Maros Nemzeti Park tájaira.
Magyarországon ritka kóborlót, lilebíbicet figyelt meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik munkatársa Baks környékén. E faj világviszonylatban is különösen veszélyeztetett, ezért minden egyed felbukkanása külön öröm a madárbarátok és a természetvédők számára.
Ma már nemcsak Budapesten, de a legtöbb a vidéki nagyvárosban is részt vehetünk tematikus városnéző sétákon. Szegeden megismerhetjük például a fűszerpaprika történetét, a századforduló legkedveltebb kávéházait, megnézhetjük az alsóvárosi napsugaras házakat vagy a szecesszió legszebb épületeit. Mi ez utóbbi séta útvonalát jártuk be.
Dér és zúzmara díszíti a dél-alföldi pusztákat, és a fagyos, téli tájban egyre több mezei és búbospacsirtát láthatunk.
Megjöttek az első telelő ragadozó madarak az északi országokból.
A sikeres költés és fiókanevelés után a Békés és Csongrád megyei tájakról 850 fehér gólya indult hosszú vándorútra afrikai telelőhelyük felé.
Az elmúlt években csak egy-egy pár parlagi pityer költött a Csanádi-pusztákon. Örvendetes hír viszont, hogy a megfigyelések szerint idén már legalább öt pár nevelte fel a fiókáit.
25 méter magas kilátót avattak a napokban Nagyéren, amely egy gőzmalom kéménye köré épült. A toronyból beláthatjuk a Körös-Maros Nemzeti Park Montág-puszta részterületét, sőt tiszta időben akár a Világosi-hegyeket is felfedezhetjük a távolban.
Az Élővíz-csatornán úsztunk be Békéscsabára, és egy egészen izgalmas perspektívából láthattuk a várost.
A kamillát évszázadok óta alkalmazott gyógynövényként ismerjük elsősorban, de jellegzetes aromáját fűszerként is érdemes kipróbálni.
Megnéztük Magyarország talán az egyetlen olyan kiállítását, ahol a hajdani személyzet életébe is bepillantást nyerhetünk.
