Páratlan túraélményt nyújtó hazai sziklavidékek – 1. rész

Hallottál már a különös Kalapos-kövekről, a legendás Damasa-szakadékról, Pázmánd sziklakincséről vagy a Balaton „új” tanúhegyéről? Összeválogattunk néhány olyan sziklás helyszín, melyek nem csupán látványukkal, egyediségükkel is elkápráztatnak.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Gulyás Attila (Kiemelt kép)
2023. február 10.

Hallottál már a különös Kalapos-kövekről, a legendás Damasa-szakadékról, Pázmánd sziklakincséről vagy a Balaton „új” tanúhegyéről? Összeválogattunk néhány olyan sziklás helyszín, melyek nem csupán látványukkal, egyediségükkel is elkápráztatnak.

Ezek a lenyűgöző helyszínek önmagukban is kiváló túracélpontot jelentenek. Van köztük erdő mélyén megbújó, nagyobb kirándulással elérhető, illetve rövid sétával is bejárható sziklatáj, amelyeket méretük és formaviláguk tesz egyedivé. Lássuk hát, melyek ezek a bakancslistás helyek, ahová egyszer mindenkinek el kéne látogatnia.

A Kőszegi-hegység gyűrt formái – Kalapos kövek
Az országban igen kevés helyen, köztük Bozsok határában találkozhatunk zöldpalával. Ráadásul itt igen extrém alakzatokat ölt ez a kőzet, aminek kialakulása a földtörténeti középkorra (jura, kréta időszakra) tehető, amikor még errefelé mindent tenger borított, és a vízfelszín alatt vulkanikus folyamatok zajlottak. A későbbi metamorfózis, azaz a nyomás- és hőmérséklet-változás átalakító ereje formálta ezeket a kőzeteket zöldpalává, melyek igen látványos, gyűrt alakzatokban bukkannak a felszínre.

A sok millió évvel ezelőtt lezajló hegységképződés során az egykori, tenger alatti vulkáni anyagba különböző mennyiségű mészanyag is keveredett. A kőzet felszínre kerülése után a magasabb mésztartalmú rétegek a környezeti hatásoknak (csapadék és szél) kevésbé álltak ellen, így gyorsabban pusztultak, kikoptak a keményebb rétegek közül, hátrahagyva ezeket a sokszor bizarr formájú monstrumokat, melyek kisebb barlangokat, látványos sziklapárkányokat is rejtenek. Ezeket a bámulatos, gyűrt természeti csodákat Bozsok felől a kéktúra jelzésein mindössze 3 km gyaloglással érhetjük el. Ebben a cikkünkben egyéb látnivalókat is bemutatunk a környékről.

Damasa-szakadék sziklacsarnokában
A Bükk-vidék egyik kistája az Upponyi-hegység, amelynek északkeleti részén találjuk hazánk egyik leglátványosabb sziklahasadékát. A turisták által kevésbé ismert, ugyanakkor ámulatba ejtő, közel 20 méter mély és 170 méter hosszú Damasa-szakadékot a kutatók is csak a 20. század végén kezdték el komolyabban vizsgálni. A keletkezésével kapcsolatban nem csupán ritka és érdekes földrajzi jelenségre derült fény, hanem a róla szóló legenda is egy rendkívüli és valós esemény – népi motívumokkal is kiszínezett – történetét örökítette meg. Minderről ebben a cikkünkben olvashatsz részletesen. Elöljáróban csak annyit, a Damasa-szakadék a tömbös hegycsuszamlás iskolapéldája, anno óriási robajjal alakult ki ma formája.

Az Országos Kéktúra Putnokot és Upponyt összekötő szakaszáról a kék kereszt jelzésen egy 2 km-es kitérővel lehet megközelíteni a látványos szakadék feletti sziklaperemet, illetve a mini kanyonba vezető ösvényt. A testi épségünk érdekében ezt fokozott elővigyázatossággal tegyük. Annak ellenére, hogy a terület látogatása nincs engedélyhez kötve, a balesetek elkerülése érdekében a szakadék főágának bejárása csak nagy körültekintéssel ajánlott, a csúszós és omladozó mellékjáratok pedig életveszélyesek, ezért ezek felfedezését barlangjárásban gyakorlott vezető és megfelelő felszerelés nélkül semmiképpen se kíséreljük meg. A Damasa hasadékhálózata az ágasvári Csörgő-lyuk után hazánk második legnagyobb, több mint 200 m hosszúságú, nem karsztos álbarlangrendszere. A szakadék 20 m körüli mélységében, a tömbök között, a szűk, sötét hasadékokban még nyár elején is 0°C körüli hőmérsékletet mérhetünk, és az eldugott, mély részeken akár még havat is találhatunk benne.

A pázmándi sziklakincs
A Velencei-hegység Magyarország legidősebb és egyben legstabilabb területe. Pákozdhoz és Sukoróhoz közeli látványos sziklaképződményeit (Kocka, Pandur-kő, Gyapajszsák) egyre több kiránduló fedezi fel, ám ennek a tájnak a kevésbé ismert, legkeletibb része is tartogat izgalmas látnivalót, ahol a geológiai kuriózum mellett a botanikai látnivalók és a panoráma is lenyűgöző. Mindezt a Velencei-tótól 6 km-re fekvő Pázmánd határában, a Zsidó-, avagy a Kálvária-hegyen találjuk.

A községtől alig pár lépést kell megtennünk, hogy máris egy mini sziklaszorosban találjuk magunkat, ami már önmagában is megkapó látványt nyújt, de az itt található kövek anyaga és formái még inkább fokozzák a hely érdekességét. Hazánk geológiai értelemben legidősebb és egyben legstabilabb területe a Velencei-hegység. A közel 300 millió éves múltra visszatekintő kőzet a vulkanikus tevékenység során lassú kihűléssel gránittá szilárdult, szilícium-dioxidban gazdag magmának köszönheti a létrejöttét. A pákozdi sziklatáj formagazdagságán túl plusz érdekességgel is bír: a gránitréteget 30-40 millió évvel ezelőtt – az eocén korban – több helyen is andezitláva törte át, aminek kovásodott andezitagglomerátuma egy körülbelül 70 méter széles sávban figyelhető meg. A hegy sziklafalában kisebb hasadékok, illetve álbarlangok is létrejöttek, ezek közül az egyik, a közel 10 méter hosszú Maléza-barlang, ami a Velencei-hegység tektonikus álbarlangjai között igen jelentős méretűnek számít.

A piros turistaút kísér végig minket a pákozdi sziklakerten, majd fokozatos emelkedéssel érkezünk meg a sziklaplatós hegytetőre. Itt nem csupán pazar kilátásban lesz részünk, a geológiai értékek mellett botanikai különlegességeket rejtő sziklagyepet is láthatunk. A turistaút közvetlen közelében szélben lengedező árvalányhajas rét terül el, de megpillanthatunk itt lilában pompázó törpe nőszirmot, őszi füzértekercset vagy egybefüggő farkaskutyatej-mezőt is.

A Balaton „új” tanúhegye
A Tapolcai-medence legészakibb települése Zalahaláp, amely település határában magasodik a bazaltbányászat során megskalpolt Haláp. A hegy tájsebe első látásra elég lehangolónak hat, de bejárva, jobban megismerve már egészen más szemmel fogunk nézni erre a hajdanán 358 méter magas, most csupán 291 méteres hegyre. A hegylábnál kialakított parkolótól induló 3 km hosszú Haláp tanösvény infótáblái is segítenek ebben a szemléletváltásban, hiszen minél több ismeretet szerzünk a környék természeti képződményeiről és történelméről, annál izgalmasabb lesz ez a páratlan helyszín.

A Haláp a Balaton-felvidék tanúhegyei közül a legfiatalabb. A 6 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység eredményeként látványos 5- és 6-szögletű, 20-80 cm-es oszlopos elválasztású bazalttömböket láthatunk a kráter oldalában, de mindezt csak a közelmúltban felhagyott bányászatot követően. Addig ugyanis ez elzárt terület volt. A lávakifolyások itt nemcsak függőlegesek, mint például a Hegyestűn, hanem vízszintes és ferde irányban is láthatók. A bányászat által felszínre került tömbök csodás formái, változatos színei a geológia iránt kevésbé fogékony embereket is lenyűgözi. A sajátos mikroklímával rendelkező és számos védett növényérdekességet is felsorakoztató Halápról a kilátás is fantasztikus. A zavartalan körpanorámában többek között a balatoni táj jellegzetes magaslataira látunk rá, na és persze a nem is oly távoli víztükörre.



Cikkajánló