Hírek

Pocsolyába borulva találtak rá a webkamerás sas tetemére

A Duna-Dráva Nemzeti Park területén lévő bekamerázott rétisasfészek életét sokan nyomon követik az interneten keresztül, ezért is megrázó, hogy a hím egyed a napokban - egyelőre ismeretlen okokból - elpusztult.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
2016. május 3.

A Duna-Dráva Nemzeti Park területén lévő bekamerázott rétisasfészek életét sokan nyomon követik az interneten keresztül, ezért is megrázó, hogy a hím egyed a napokban - egyelőre ismeretlen okokból - elpusztult.

A nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi őrét május 2-án, a délutáni órákban értesítették telefonon, hogy a bekamerázott fészek közelében egy elhullott rétisasra találtak. A tetem félig ülő helyzetben, fejjel egy kis pocsolyába borulva, görcsbe szorult lábakkal feküdt egy földúton.


Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

A magányos tojó a fiókával, a webkamera képét itt nézheted meg
 

A sas pusztulásával kapcsolatos egyéb nyomot a korábbi esőzések miatt nem találtak. Varga Zsolt természetvédelmi őrszolgálatvezető a Turista Magazin kérdésére elmondta, hogy ha az elhullott madár a földön fekszik, az általában áramütésre vagy mérgezésre utal, de előbbit más jelek is kísérik, amelyek a mostani tetemen nem fedezhetők fel. Az ok lehetne a hímek rivalizálása, összecsapása is, de ennek egyrészt nem most van itt az ideje, másrészt pedig ilyen jellegű külsérelmi nyomot sem találtak a sason. A mérgezés gyanúja nem zárható ki, de biztosat csak az állatorvosi szakvélemény után lehet állítani, ennek eredménye nagyjából egy héten belül várható. Addig is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság megtette a bejelentést az illetékes rendőrkapitányság felé.


A magára maradt tojónak nehéz dolga lesz, ugyanis egyedül kell majd táplálnia a fiókát. A webkamera nagy segítséget nyújt abban, hogy a madarakat folyamatosan, zavarás nélkül megfigyelhessék. Így ha a tojónak esetleg nem sikerülne teljesítenie a feladatot, a természetvédelmi őrök be tudnak majd avatkozni a fióka megmentésének érdekében.

 

 

Mintegy 300 pár költ nálunk

A rétisas (Haliaeetus albicilla) Európa és hazánk legnagyobb ragadozó madara. Szárnyfesztávja eléri a 220-230 cm-t, tömege pedig a 4-7 kg-ot. Röpte lassú, kimért, de vadászata során méreteihez képest meglepően gyors és fordulékony. Az idősebb madarak feje és nyaka egyre jobban kifakul, csőrük sárga, a faroktollak pedig 5 éves koruk után teljesen fehérek lesznek. A fiatalok sötétbarnák, de a szórtan álló fehéressárga tollak miatt kissé „tarkának” tűnnek, csőrük és farkuk is sötét. A tojó nagyobb termetű, mint a hím. A folyók, tavak, mocsarak szabdalta sík vidékek madara. Az 1800-as években még viszonylag gyakori volt, de a folyószabályozások, lecsapolások, vízrendezések, a szántóföldi mezőgazdaság nagy mértékű terjedésével egyre jobban megfogyatkozott. Az 1970-80-as években alig néhány pár költött az ország legeldugottabb helyein. Az 1990-es évektől a célzott védelemnek és a faj egyre alkalmazkodóképesebbé válásának köszönhetően a költőpárok száma folyamatosan emelkedik. Napjainkban már több mint 300 pár költ országszerte. Hatalmas fészkét évtizedekig használja, folyamatosan tatarozza, bővíti. Magassága és átmérője is meghaladhatja a 2,5-3 métert. Vastagabb és vékonyabb ágakat egyaránt felhasznál. A fészek bélése sásból, fűfélékből, nádból és sokszor kukoricacsuhéból áll.

A tojásrakás időszaka általában február közepére vagy végére esik. Az 1-3 tojáson 35-40 napig kotlik, a fiókák pedig kb. 10 hetes korukban repülnek ki. Tápláléka elsősorban halakból és vízhez kötődő madarakból áll. Egyes párok gyakran „ráállnak” valamilyen könnyen elérhető zsákmányra, például mocsári teknősre. A téli időszakban szívesen fogyasztanak dögöt, vadászatok után visszamaradt zsigereket, és a sebzett vízi szárnyasokat is levadásszák. A legtöbb mérgezés is ebben az időszakban történik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai alapján az utóbbi 15 évben közel 100 mérgezett rétisas került kézre, és nem tudhatjuk, mennyi a meg nem talált madarak száma. Európai állománya növekvő tendenciát mutat, ami jó alkalmazkodóképességének is köszönhető. Kárpát-medencei populációja független az északkelet-európai és skandináv populációktól. Megőrzésében Magyarországnak kulcsszerepe van!


Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
 

 

 


Kapcsolódó cikkeink:

Már javában költenek a rétisasok

Idén is a békászó sasoké a Senki szigete

Több mint kétszázezer madarat gyűrűztek meg tavaly

Cikkajánló