Aki a téli időszak végén a Drávához látogat, annak különleges látványban lehet része. A vízállás annyira alacsony, hogy a folyó és a meder ritkán látható arcát mutatja meg.
Az elmúlt hetekben a Dráva vízszintje több mérőponton is megközelítette a rekordalacsony vízállást. A barcsi hídnál akár át is gyalogolhatnánk a folyón – írja az Időkép. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint Barcsnál február 16-án a rekodközeli mélységet (-173 cm) is megközelítette a folyó vízszintje. Az eddigi legkisebb vizet 2016. január 4-én mérték, akkor -172 cm volt a vízállás.
Közel 3 hete ingadoznak az értékek a valaha mért legalacsonyabb vízállás közelében
A vízügyi szakértők figyelmeztetnek, hogy mindez a természet szempontjából igen kedvezőtlen hatású, mivel a folyó alacsony vízállásának következtében a talajvíz szintje a folyó irányába áramolva csökken, így a környező területek kiszáradását elősegíti. Bár a homokzátonyok megjelenése ilyen alacsony vízállások esetében nem szokatlan jelenség, a folyón történő hajózást jelentősen megnehezítik.
A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) munkatársa ugyanakkor úgy véli, nem mondható extrém alacsonynak a Dráva jelenlegi vízállása. Inkább rekordközelinek és az átlagos megszokottnál alacsonyabbnak.
A jelenségre a magyarázatot a folyó teljes vízgyűjtő területén kell keresni. A téli időszakban ezeken a magashegyi területeken a csapadék általában ugyanis hó formájában hullik, ami miatt a felszíni és felszín alatti lefolyás lecsökken.
És bár természetvédelmi szempontból ennek az alacsony vízállásnak nincs kiemelt jelentősége, ám súlyosbodó problémaként jelentkezik, hogy a Dráva medre egyrészt a szabályozások, másrészt a vízerőművek miatt egyre mélyül.
A medermélyülésből adódó vízszintcsökkenés fokozódó gondot jelent: a környező erdők és gyepek ugyanis kiszáradnak, a holtágaknak nincs vízpótlása, miközben veszélybe kerülnek az élőhelyek, velük együtt pedig minden vízhez kötött faj, köztük kétéltűek, halak és számos növényfaj – nyilatkozta, Hódossy Attila, a DDNPI természetvédelmi őre a HelloVidéknek.
A szakember hozzátette azt is, hogy a vízszint emelkedése csak a hóolvadást követően, rendszerint márciusban kezdődik, amikor enyhül az idő. A gond elmondása szerint akkor kezdődik, ha ez az alacsony vízszint megmarad a tavaszi időszakra is, mert akkor veszélybe kerül rengeteg élő- és szaporodóhely a folyónál. A szakértők jelenleg abban bíznak, hogy a korábbi évek statisztikai adatai alapján, március második felében már emelkedhet a vízszint.
