Túraajánlat

Selmeci őrjárat a sziklatornyos Szitnyára

Felvidéki hazajárás mesésen szép dimbes-dombos tájban, ragyogó tengerszemekkel és egy fantasztikus sziklacsúcs szédítő panorámájával.

Szöveg és fotó:
2020. szeptember 1.

Felvidéki hazajárás mesésen szép dimbes-dombos tájban, ragyogó tengerszemekkel és egy fantasztikus sziklacsúcs szédítő panorámájával.

Egy igazi természetjárónak aligha kell bemutatni a Hazajáró című turisztikai-honismereti magazinműsort, ami hétről-hétre megmutatja nekünk a Kárpát-medence szebbnél szebb tájait, kulturális értékeit, valamint a határon túli magyarok mindennapjait. A „hazajárók” küldetéstudata nem állt meg a műsorkészítésnél, turistaegyletükkel régóta szerveznek nyílt túrákat is, melyekhez bárki csatlakozhat. Legutóbb, múlt szombaton (augusztus 29-én) a Selmeci-hegységbe invitálták a bakancsos tájjárókat, akik a hétvégi ledolgozós munkanap és a koránkelés ellenére is több mint százan gyülekeztek a Bacsófalvi-tó (Počúvadlianske jazero) partján, hogy egy alig több mint 20 km-es körtúrával felfedezzék ezt az élményekben gazdag, festői vidéket, és emléket állítsanak egy több mint 100 éves hazafias cselekedetnek.

A kilátásban rendkívül gazdag, javarészt elragadóan szép hegyi réteken haladó, nem túl megterhelő körtúra vezetett volt, azaz a szervezőkkel együtt, kényelmesen, több pihenőt is beiktatva lehetett bejárni a távot. Az ilyen közösségi túrák előnye, hogy nem kell foglalkoznunk a navigációval, családias a légkör, valamint útközben sok érdekes és hasznos információt kapunk a túravezetőktől, akik a táj természeti és kulturális értékeiről, illetve a magyarság történelméről egyaránt mesélnek.


Hol is járunk?
A Selmeci-hegység Szlovákia legnagyobb vulkanikus hegysége, aminek egyedülálló értékeit a természeti kincsek és a jelentős történelmi, illetve műszaki (elsősorban a bányászattal összefüggő) műemlékek közösen adják. A nagymúltú és festői szépségű Selmecbányát körbeölelő környezet mintegy 77630 ha-t foglal magába, amit a Szlovák Kulturális Minisztérium 1979-ban védetté nyilvánított. 1992-ben Selmecbánya és környéke felkerült a Világ kulturális öröksége listájára, azóta pedig ez a csodás környék egyre népszerűbb kiránduló-, illetve üdülőhely a belföldi és külföldi turisták körében egyaránt. Elbűvölő bányatavak, jól kiépített infrastruktúra, pazar kilátást engedő hegyoldalak és vadregényes terep együttesen csábít pihenésre, túrázásra és kikapcsolódásra. Mindezt a hegység legmagasabb pontja, a táj összképe felett őrködő 1009 méter magas Szitnya sziklaoszlopos csúcsa koronázza meg, ahonnan igazi madártávlatban szemlélhetjük e roppant változatos tájat.

Mire emlékezik a Selmeci őrjárat nevű túra?

Az őszirózsás forradalom és a Károlyi-kormány politikája nehéz helyzetbe hozta Selmecbánya lakosságát 1918-ban. Bár a város magyar fennhatóság alatt szeretett volna maradni, az előrenyomuló cseh csapatok és az egyre erősödő cseh-szlovák nemzeti mozgalom fokozott veszélyt jelentettek. A selmeci főiskolai hallgatók ebben a szorongatott helyzetben habozás nélkül jelentkeztek, hogy rendvédelmi szerepet töltsenek be a városban és környékén. Több környékbeli lázadást is levertek, mely során két hallgatótársuk hősi halált halt.

1918. november 7-én Nagysápon Baumerth Károly erdőmérnök-hallgatót, nemzetőrt, helyi zendülők verték agyon. Hurtay György és Zámbor Pál erdőmérnök-hallgatók egy korponai zendülés leverése során sebesültek meg. A korábban olasz frontot is megjárt és vitézül küzdő Hurtay György december 2-án belehalt sérüléseibe.

A szolgálatkész diákság nem csak a környék rendjének fenntartásában vett részt, nekik köszönhetjük a Bányászati és Erdészeti Főiskola felbecsülhetetlen értékű könyvtárának és egyéb eszközeinek kimenekítését is. Miután minden mozdíthatót bevagoníroztak és elindítottak Budapest felé, a selmeci diákoknak sem maradt más választásuk, mint nehéz szívvel búcsút venni az alma matertől és Selmecbányától. Az intézmény Sopronba költözött, a diákok itt folytatták tovább a tanulmányikat.

Ezzel a túrával az Ő szolgálatkészségük előtt hajtunk fejet bízva abban, hogy a magyar nemzet fiatalsága újból képes lenne akár a legnagyobb áldozatot is meghozni, ha úgy kívánná a haza.

(HAZAJÁRÓ HONISMERETI ÉS TURISTA EGYLET)

Nincs is messze!
Budapesttől északnak indulva mintegy 2 és fél, 3 órás autózással lehet elérni ezt a valóban egyedi és a magyar történelem szempontjából is páratlan vidéket, ami az Ipoly és a Garam folyók között terül el. Selmecbányát és környékét az arany- és az ezüstbányászat emelte legjelentősebb városaink közé, aminek az alapításáról szóló legenda úgy tartja, a földalatti kincsek meglelésébe két gyík segített egy Sebenitz nevű pásztornak az Óhegy lábánál. Egy bizonyos: az ércbányászat mind a város, mind az itt élők életét évszázadokra meghatározta, a megbolygatott táj pedig ma is őrzi a bányászat és az ezzel összefüggő tevékenységek nyomait. Utóbbi kapcsán ne valami lehangoló ipari összképre gondoljunk. Ellenkezőleg! A régen letermelt, kopasz dombtetőkről, füves legelőkről elénk táruló vidék nem csupán a mai Szlovákia, de a Kárpát-medence egyik legszebbike is egyben.

A szervezők a köves, sziklás terepet – egyfajta katarzisként – a túra végére tartogatták. Az együtt vonuló kis „hazajáró" közösség addig is meredek oldalakon és kopár hegytetőkön átkelve élvezte a selmeci panorámát, melyben hol közelinek, máskor távolinak hatottak a szomszédos hegyek, a völgyek aljába beült bányatavak és üdülőtelepek, valamint a nagyváros sziluettje, melyek látványos terepasztalra emlékeztető összképet festettek. Az idillit még a tikkasztó kánikula sem ronthatta el, mert szerencsére a túra útvonalán többször is alkalom nyílt a frissítésre és a pihenésre.

Geológiai szempontból a Selmeci-hegységet a közép-szlovákiai neovulkánok közé sorolják. Felépítése sztratovulkán típusú, méretes, 18-22 km kiterjedésű kalderával, ami a neogén időszakban (23 millió évvel ezelőtt és 2,5 millió éve véget ért időszak) több vulkanikus ciklus alatt fejlődött ki. Az eredeti vulkanikus szerkezet az erózió hatásával jelentősen megváltozott, lekopott, így napjainkra az eltérő kőzetek különböző ellenállóképességei alapján változatos, nagymértékben tagolt domborzatot hoztak létre. A vulkanikus kőzetek közül a bazalt, az andezit és a riolit fordul elő, de régebbi korban keletkezett kövekkel, gránitoiddal, triászkori dolomittal, illetve mészkővel is találkozhatunk.

Nem véletlenül nevezik a Selmeci-hegységet, de főleg Selmecbányát az ásványok mekkájának, hiszen több mint 80 féle ásvány került már innen elő. A változatos forma- és színvilágú kvarc-, sulypát-, ametiszt-, argentit-, stefanit- stb. kincseket környékszerte árulják szuvenírként, de ha érdekelnek minket a kövek, érdemes megnéznünk a Selmecbányán Berggericht városrészében található terjedelmes ásványkiállítást.

Fent a Szitnya pompás sziklaoszlopain
A csapat Hegybányáról (Štiavnické Bane), a Selmecbányai-járás legmagasabban fekvő településéről (750m) indult a legendás Szitnya (Sitno) meghódítására. Kaszálókon és változatos faállományú erdőségben hol a turistaúton, hol a hajdani keskeny nyomtávú bányavasút megmaradt töltésein vezetett a túra, amit egyre meredekebb kaptatók követtek. A Szitnya és a Petrov vrch (906 m) közti nyeregben fekvő Tatár-rétről (Tatárska-lúka) már közelről is látszott a hőn áhított sziklacsipkés csúcs. Anno itt táboroztak le a tatárok, mikor a helyieket a Szitnya biztonságot jelentő sziklafalaira űzték. Sok „hazajáró” ezen a sík és hangulatos réten gyűjtött erőt az utolsó rohamra, mielőtt a korábbinál meredekebb, szuszogós, falépcsőzős kapaszkodást megkezdte.

A Szitnyán a folyamatos mállás következtében hatalmas andezittömegek alakultak ki jellegzetes pados, illetve deszkaszerű elválással. A lenyűgöző panorámát nyújtó Szitnya körüli sziklák kőfalként állnak és elérik az 50 méteres magasságot is.

A sziklatornyok tetejéről szédítő magasságból szemlélhetjük az alattunk elfekvő tájat. Előttünk Selmecbánya és a Selmeci-hegység vonulatai, a háttérben felsejlenek a Nagy-Fátra és az Alacsony-Tátra csúcsai. Az izgalmas kilátóhelytől már csak pár métert kell megtenni a majdhogynem Kékes-tetői magasságot elérő, 1009 méteres Szitnya tetejéig. A csúcson kis, toronyszerű épület fogadja a látogatókat, ahol a nyári szezonban egy nem valami nagy, de hasznos kiállítást láthatunk a környék földrajzáról és élővilágáról. A kis pavilonszerű épület, melynek elődjét 1727-ben építtetett Koháry Miklós herceg, villámcsapás áldozata lett, ezért később Coburg Fülöp építtette újjá, és adományozta a magyar turistaegyesületnek.

Karnyújtásnyira a régi kilátótoronytól, a füves plató délkeleti letörésén meleg étellel és frissítővel fogadó turistaház üzemel. Nincs is annál jobb, mikor a csúcson ház áll, ahol az ember megpihenhet, akár meg is szállhat, de elsősorban finom étkekkel és italokkal frissíthet. A túra valójában itt még messze nem ért véget. Hátra volt még a Szitnya várromjának felfedezése, és persze a hegyről való lejutás, vissza a Bacsófalvi-tó parkolójához.

A Szitnya várromjánál

A Szitnyát három oldaláról meredek sziklafalak védelmezték, a negyedik oldalon pedig a vár állt. Az erősséget vélhetően a 13. század második felében kezdték építeni az eddig végzett régészeti kutatások szerint egy hatalmas területű őskori vár maradványaira. A napjainkra meglehetősen leromlott erősségről nem sokat tudunk, az első említése is csupán a 16. századból származik. Ami bizonyos, hogy a felvidéki bányavárosokat védő végvárrendszer egyik tagja volt. Utolsó említése a Thököly-féle kuruc felkelés idejéből való, miután a császári önkényuralom ellen harcoló felkelők kiszorultak erről a vidékről, és a bevonuló győztes Habsburg zsoldosok felrobbantották az erősséget. Szitnya vára azóta is csak pusztul, de még csekély romjaiban is látványos helyszín, ahonnan újfent panorámában lehet részünk, elsősorban keleti irányba.

Meredek és kőgörgeteges ösvény vezetett le a túra végállomására, ahová már hosszan elnyúló kígyózásban értek le a „Selmeci őrjárat” résztvevői. Bezárult a több mint 20 km-es kör, ami bár nem volt hosszú, de tartalmas, egész napos élmény nyújtott, mindezt olyan honi – felvidéki és a Kárpát-medence más részeiről származó – túratársakkal, akiknek fontos a magyar identitás és a magyar kultúra ápolása, valamint a magyar közösség építése. A Hazajáró túrák ugyanis erről is szólnak, mindamellett, hogy a szervezett természetjáró programok közül is a legjobbak és legbarátságosabbak közé tartoznak.

Jövőre is lesz Selmeci Őrjárat Emléktúra, de a Hazajárók honlapján addig is találsz más túrákat és programokat.

Szlovák online turistatérképet ide kattintva találsz

Cikkajánló