A Vértes lankái tövében, Zámoly északi határában kis dombon áll egy kerektemplom romja. A magas fűvel, fákkal, cserjékkel benőtt rom környéke magányos és elhagyatott hely érzetét kelti, mégis pont ez az egyszerűség adja legfőbb vonzerejét, és marasztalja az arra járót. A középkorban elpusztult Kerekszenttamás falu rotundájának maradványai magukra hagyatottságban várják, hogy sorsuk beteljesedjen.
Zámoly községtől északra, a Székesfehérvár–Gánt és a Csákvár–Csákberény közúti kereszteződésnél, a „Szőlőhegy” elnevezésű területen, fák és bokrok ölelésében rejtőzködik egy kör alakú magányos templomrom.
A zámolyiak szőlőhegyének lábánál található Kerekszenttamás plébaniatemplomának maradványa
A hófehér falak melletti tájékoztató tábla szerint a zámolyiak úgy tartják, hogy az építmény „valami török hagyomány lehet”, de valójában a hódoltság idején elnéptelenedett Kerekszenttamás falu templomának maradványa. A „hitetlen” Tamás apostol tiszteletére szentelt rotunda a történeti források szerint a 12. században épülhetett.
Az elpusztult középkori településből mára csak körtemplomának romjai maradtak meg
Kerekszenttamás faluról nem sokat tudunk. Első okleveles említésekor, 1231-ben a Csák nemzetség tulajdonai között tartják számon, a 13. század elején Csókakő, az 1400-as évek közepén Vitány várának birtokaként szerepel.
A helyenként három-négy méter magasan álló, egy méter 30 centiméter vastagságú körfal köveit mészhabarccsal rögzítették, amely rendkívül erős kötést biztosított az épületnek
A középkorban még önálló település volt, majd vélhetően a török idők alatt elnéptelenedett. Lakosai soha nem tértek vissza, és a 17. századtól lakatlanná vált, majd Zámoly része lett, de a helyiek máig Kerekszenttamás pusztának hívják a területet. Csak a templomrom mutatja, hol volt egykor a középkori település.
Mint egy lyukas fog a tájban, templomrom madártávlatból
A romok régészeti feltárásakor kiderült, hogy a román korban nálunk is ismert és kedvelt kör alaprajzú, centrális épülettípus a Magyarországon ritkábban előforduló, apszis nélküli változatot képviseli.
A rotunda falát a helyszínen található kőanyagból építették, méghozzá az ún. öntöttfalas technikával, amely során a külső és belső kvádersor közé szabálytalan alakú törmeléket öntöttek, majd az egészet forró mészhabarccsal kötötték meg.
Ennek köszönhetően egy olyan masszív, kemény falszerkezetű építmény jött létre, amely képes volt évszázadok viharait, háborúkat és a környéken építkezők rombolását is túlélni.
Virágzó kosbor a templomrom melletti füves részen
A templom falainak jelentős része jelenleg is 3–4 méter magasságban áll. Csupán az északi részén hiányzik egy nagyobb, és a déli részen egy kisebb falrész. Az 1963–64-es ásatások során arra is fényt derítettek, hogy a kör alaprajzú templomnak nem csak apszisa nem volt, de faltagoló fülkéi sem. Csupán egyetlen kis fülkéje volt, amely bevágás az északkeleti falban ma is látható, és valószínűleg szentségtartó funkcióval bírt.
A feltételezett szentségtartó helyének falba vágott mélyedése
A hely idilli, bukolikus hangulatát az is fokozta, hogy ottjártunkkor a rom körül elterülő füves területen mezei növények százai virágoztak és illatoztak. A fák zöld lombsubájában pedig énekesmadarak trillázták utolsó napszállta előtti refrénjeiket. A kerekszenttamási nem nagy rom, és nem is túl mutatós, egyszerű látványt nyújt, de ha szeretsz kellemes aurájú helyeket és elhagyott romokat felkeresni, és Zámoly, Gánt, Csákvár vagy Csákberény felé jársz, ne hagyd ki!
A kutyatejfélék is szép számmal pompáznak a rom körüli fűvel borított dombon
Zámoly centrumától kb. 5 km-re található a kerekszenttamási templomrom. A települést észak felé elhagyva, a körforgalom harmadik kijárata után jobbra az első földút vezet el a templomromig. Parkoló nincs kialakítva, de olyan nagy a romok melletti terület, hogy simán ott lehet hagyni az autót. Egész évben szabadon látogatható. A műemlék 2022 őszétől Zámoly Község Önkormányzatának tulajdona.
