Uzdpusztán bújik meg az ország legeldugottabb romkápolnája

Megközelítése is kalandos. A legegyszerűbben talán a göllei temető mellett vezető földúton juthatunk el az uzdpusztai kápolnához. Mivel semmilyen irányjelző tábla nem jelzi a helyét, ezért érdemes a GPS-t használni. Ha autóval érkezünk, gépkocsinkat a temető bejárata előtti parkolóban hagyhatjuk.

Esős időszakot követően inkább gyalog vágjunk neki az útnak, akkor is, minimum bakancs, de inkább gumicsizma húzása javallott a sár miatt. Száraz időben elméletileg gépkocsival is járható, de a mély traktornyomokat, illetve az útra belógó faágakat elnézve, csak bevállalósoknak és azoknak ajánljuk, akik nem féltik az autójukat.

A temetőtől a széles földút közel 2 kilométeren keresztül vezet a termőföldek között, majd egy kereszteződéshez érkezünk, ahol a kőkeresztnél jobbra fordulunk. Közel 1 kilométer után elérkezünk egy erdős, bozótos részhez, ahol egy fehér zacskóval megjelölt oszlopnál bevágunk a szántások közé, majd pár száz méter után feltűnik a fák között az uzdpusztai kápolna romantikus maradványa.

Ahogy hirtelen előbukkannak előttünk a szántóföld mellett a kis, fás ligetben a kápolna falai, majdnem olyan, mintha egy középkori fantasy film kincskeresős díszletébe csöppennénk. A fák ölelésében omladozó, félrecsúszott toronysisak, gótikus ablakkeretek, vakolt és nyers téglafalak mártóznak meg az őszi napfény aranypatinájában. Az átható csendben csak a lombhullás susogása hallatszik. Egy szellőlebbenés zörgő leveleket hurcol szerteszét a romok között. Nem mindennapi itt lenni.

Ez a pusztulatában is hangulatos kis kápolna nem középkori. Meglepődtem, amikor az internet bugyrait alaposan átkutatva is csupán néhány mondatot találtam róla. A Göllei Hírmondó Facebook-bejegyzése szerint a Göllétől északra, a település külterületén, Uzdpusztán található Szent László-kápolna az 1880-as évek közepén épülhetett. Építtetője nagy valószínűséggel Uzdpuszta ekkori birtokosa, Chernel Gyuláné.

A Chernel család elhunyt tagjait a kápolna alatti sírhelyre temették.

Ha belépünk a romok közé, középen látható, hogy megbolygatták a sírhelyet. A növényzettől körbefont és beomlott sírbolt körül, földből kifordult szép, régi, bélyeges téglákat találhatunk.

Uzdpusztáról egy 2004-es göllei örökségvédelmi tanulmányban a következőket írták: „Uzd-puszta helyén a középkorban hasonló nevű helység feküdt, melynek az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1726-ban Bakacs Lukácsné, szül. Csoknay Éva birtoka. 1856-ban Gaal Kristóf örököseié. Később Chernel Gyuláné, szül. Svastics Róza a földesúr, majd Talian és Korda-birtok lett. 1945 után már csak pár család lakja, jelenleg lakatlan.”

A neogótikus stílusjegyeket is magánviselő kecses épületromot és környékét idén tavasszal önkéntesek egy csoportja megtisztította az elburjánzó gaztól. Ám még így is, a tereprendezés után is, egészen fura érzés volt sétálni a beszakadt tetőzet és boltozat alatt, ahol a fák levedlett lombja színes avarszőnyegként borítja a földet. Hallgatni a madarakat a fákon, a csicsergő, trillázó, kántáló madarakat, amelyek leheletnyi életet visznek a pusztuló romok csendes szomorúságába ezen az őszi délutánon. Egy hajdan szép építmény, melyről az idők során kicsit elfeledkeztek. Hagyták, hagy nőjön fű, fa, bokor körülötte kedvére, és engedték, hogy az enyészet lassan majdnem mindent felfaljon.

Aki Göllében vagy annak közelében jár, vagy a somogyi dombok között kirándul, és szereti Fekete István írásait – ha nem, akkor is, mert göllei szülőházának látogatása után, garantáltan kedvet kap majd az író regényeihez –, annak érdemes megnézni a Fekete István Múzeum emlékkiállítását.

Az emlékházat a falu közössége önerőből újította fel, és 2012-ben adták át egy megújult kiállítással a nagyközönségnek. Kevesen tudják, de az egykori göllei tanítói lakás két hírességnek is szülőháza volt. Fekete István (1900–1970) írón kívül, itt született Rácz Vali (1911–1997) színésznő is. Mindkettőjüket emléktábla hirdeti az épület falán.

Bölcsőtől a koporsóig

A Fekete István-emlékkiállítás az író gyermekkorát, Göllén töltött első tíz évét, illetve írói pályafutásának legfőbb állomásait mutatja be. Megtalálhatjuk a kiállított tárgyak között az író bölcsőjét, kedvenc foteljét, sőt azt a kanapét is, ahol utoljára hunyta le szemeit. A személyes tárgyak között a vitrinben felfedezhetjük a „Ballagó idő” című önéletrajzi regényének a kéziratát is.

Ám nemcsak az író szülőházát nézhetjük meg Göllén, hanem sírjánál is tiszteletünket tehetjük. Az író eredeti szándéka szerint a község temetőjében helyezték végső nyugalomra, egy 2004-es újratemetést követően, a Szent Vendel-kápolna tövében. Itt nyugszik felesége, Piller Edith és hűséges barátja, Bogáncs kutya földi maradványai mellett.

A cikk először 2021 novemberében jelent meg.