Szeptember 29.: világnap az élelmiszer–pazarlás ellen

Nyolc év alatt harmadával csökkent a magyar háztartások élelmiszer-pazarlása: ma már fejenként évi 21,5 kiló étel kerül a kukába. A javulás biztató, de évente még így is 206 ezer tonna élelmiszer vész kárba.

Szerző:
Turista Magazin
Forrás:
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
2025. szeptember 29.

Nyolc év alatt harmadával csökkent a magyar háztartások élelmiszer-pazarlása: ma már fejenként évi 21,5 kiló étel kerül a kukába. A javulás biztató, de évente még így is 206 ezer tonna élelmiszer vész kárba.

Kevesebb étel végzi a kukában Magyarországon

Egyre tudatosabban bánunk az ételeinkkel: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) friss kutatása szerint nyolc év alatt harmadával csökkent a hazai háztartások élelmiszerpazarlása. Míg 2016-ban fejenként 33,1 kilogramm étel került a szemétbe, ma már „csak” 21,5 kilogramm. Ez hatalmas előrelépés, mégis 206 ezer tonna élelmiszert dobunk ki évente – akkora mennyiséget, ami 380 ezer ember egyéves élelmezésére lenne elég.

A 2024-es felmérésben 260 háztartás, több mint 700 ember vett részt. Az adatokból kiderült: egy magyar évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, ennek több mint harmada felesleges pazarlás. Egy négyfős család esetében ez közel 160 ezer forint kidobott pénzt jelent évente.

Mi kerül leggyakrabban a kukába?

A leggyakrabban elpazarolt ételek listája nem változott: első helyen a készételek állnak (8,7 kg/fő/év), őket követik a zöldségek és gyümölcsök (4,5 kg), majd a pékáruk (2,8 kg). A pazarlás oka legtöbbször az elfeledett vagy megromlott étel, a túlzásba vitt bevásárlás vagy főzés. Pozitív viszont, hogy a háztartások fele komposztál, és a megkérdezettek 83%-a úgy érzi, képes még tovább csökkenteni a hulladékot.

A javulás mögött több tényező áll: az új generáció fenntarthatóbb szemlélete, az étkezési szokások átalakulása, valamint a Nébih „Maradék nélkül” programjának kitartó szemléletformáló munkája. Szeptember 29-e, az élelmiszerpazarlás elleni világnap különösen jó alkalom arra, hogy mindenki átgondolja a saját szokásait: hogyan vásárol, hogyan főz, hogyan használja fel a maradékokat.

Csatlakozz a 2025-ös felméréshez!

A küzdelem azonban még nem ért véget. Az EU hulladék-keretirányelve szerint a háztartásoknak 30%-kal kell mérsékelniük élelmiszerhulladékukat a következő években. A Nébih 2025-ben is folytatja a méréseket, és várja a csatlakozni vágyó háztartásokat, akik egy hétig hulladéknapló vezetésével járulhatnak hozzá a pontos adatokhoz. Kiemelt figyelmet kapnak majd a gyermekes családok, hiszen náluk a tervezhetetlen étvágy sokszor külön kihívást jelent.

Az érdeklődők a felmérés regisztrációs linkjén már jelentkezhetnek is a 2025-ös felmérésre.

Kevesebb pazarlás, fenntarthatóbb jövő

Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem nemzetközi napját 2019 óta szeptember 29-én tartják. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a pazarlás következményeire és cselekvésre ösztönözzön. Az ENSZ és a FAO szerint az ételhulladék csökkentése javíthatja az élelmezésbiztonságot, mérsékelheti a klímaváltozást és fenntarthatóbb élelmiszer-rendszereket eredményezhet.


Cikkajánló