Gyereksarok

Szeretnél érteni az állatok nyelvén? – Könyvajánló

Vajon a pingvinszülők hogyan találják meg fiókájukat a hatalmas tömegben? És a bálnák tényleg igazi dumaládák? És hogyan jelzi a prérikutyák őrző-védő szolgálata, hogy égi vagy földi veszély közeledik? Az Állati dumák című gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvben ezekre és még sok más érdekes kérdésre is választ kapunk.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2021. október 25.

Vajon a pingvinszülők hogyan találják meg fiókájukat a hatalmas tömegben? És a bálnák tényleg igazi dumaládák? És hogyan jelzi a prérikutyák őrző-védő szolgálata, hogy égi vagy földi veszély közeledik? Az Állati dumák című gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvben ezekre és még sok más érdekes kérdésre is választ kapunk.

Nemrégiben egy 2,5 órás autóúton nyakig merültünk az állati kommunikációban, kisfiamnak ugyanis ennyi idő alatt olvastam fel Vibók Ildi Állati dumák című könyvét. Eredetileg csak pár fejezetet akartam neki olvasni, hogy ne unatkozzon az úton, de aztán olyan lelkes volt, figyelt, hozzászólt, kérdezett, hogy végül a hazaérkezésig lekötötte a téma. Azt hiszem, egy gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyvtől ennél többet nem is kívánhatunk.

Oké, mondhatjuk azt, hogy a szerzőnek nem volt nehéz dolga, hisz az állati kommunikáció hálás téma. Ki ne hallgatna történeteket a saját farktollaiban elbotló páváról, az éneklő bálnákról vagy a hazudozó madarakról. Ez a téma tényleg minden szinten érdekfeszítő, beszéljen róla akár egy kutató a zoológusok éves vándorgyűlésén, David Attenborough a tévében, vagy Csilla néni a 6. b biológia óráján.

A könyv először a kémiai kommunikációról mesél, ami már az amőbáknál is jelen van, sőt, ezek az egysejtűek akár a profi kémelhárítók, úgy fogják el a többsejtű hidrák egymásnak szánt jelzéseit. Vibók Ildi könyvének nagy erénye, hogy nemcsak sok tudást ad át, de mindezt nagyon érdekfeszítően és szórakoztatóan teszi, sokszor a fiatalok szlengjét beemelve. Itt van például az amőbákról szóló rész:

„Ezek itt amőbáék. Ők egysejtűek, és pont úgy néznek ki, mint a tükörtojások. Amúgy kedvenc kajájuk a hidravacsora. Ezek pedig hidráék. Éppen olyanok, mint egy csomó nyeszlett, a feje tetején álló, nagyon ideges gyökér, de ők már többsejtűek. Egyébként ki nem állhatják amőbáékat, miattuk ilyen parázósak.”

A kémiai kommunikációnál persze nem lehet kihagyni a bűzbombákat eregető bűzös borzokat és a mindenhol jelet hagyó kutyákat sem, de kiderül az is, vajon van-e olyan madár, aminek szuperszimata van. (Spoiler: igen van, de most nem áruljuk el, melyik, a könyvből viszont megtudhatjátok.)

A következő részben a hangokat járjuk körül, közben érdekes kérdések is felmerülnek, amelyekre logikusan levezetett választ kapunk. Hogyan lehet a vízben beszélgetni? Miért van egyes madaraknak személyre szabott jelük? Miért éri meg az énekesmadaraknak, hogy párzási időszakban egész nap hangosan énekelnek? Az kétségtelen, hogy jó pontot szereznek a tojóknál, de ezzel nagy bajba is sodorhatják magukat, hisz a ragadozók többsége sem süket.

Nyerd meg a könyvet!

Ha kedvet kaptál az Állati dumák című könyvhöz, most akár meg is nyerheted tőlünk. Ehhez nincs más dolgod, mint ide kattintva helyesen válaszolni a három kérdésünkre és megadni az e-mail címedet. A megfejtéseket október 31-ig várjuk, a nyerteseket e-mailben értesítjük. A részletes játékszabályzat ide kattintva érhető el. A helyes válaszokhoz itt találtok egy kis segítséget.

Szó esik még az ultra-és infrahangokról, és a denevéreket átvágó, fifikás molylepkékről is. Azt például tudtátok, hogy a medvelepke hogyan próbál kitérni a denevérek útjából? A módszert nem agyalta túl, de ettől az még nagyon hatásos. Ugyanis a medvelepke egyszerűen a földre veti magát, ahol a röpködő denevérek biztos nem keresik. Egy másik kedvelt denevércsemege, a holdasszövő nevű moly kicsit szofisztikáltabb módszerekkel dolgozik. A szárnyán van egy hosszú, megcsavarodott nyúlvány, ami látszólag csak felesleges kolonc, valójában azonban ez egy nagyon hasznos radarzavaró készülék.

Nemcsak illatanyagokkal és hangokkal, de látható jelekkel is lehet kommunikálni, gondoljunk csak a méhek táncára, az integetőrákok jelzéseire vagy a paradicsommadarak elképesztő tollazatára és előadásaira. Itt megint egy sor izgalmas kérdés merül fel. Beszélnek az állatok idegen nyelveket? Mit akar mondani a villódzó szentjánosbogár?

És ha már a kommunikációról beszélgetünk: vajon az állatok tudnak hazudni?

Naná, de tegyük hozzá, csak a végszükség esetén nyúlnak ehhez a kommunikációs eszközhöz. Mint például a billegetőcankó, amikor fiókái életét kell megmentenie. Hogy elcsalja a fészek körül ólálkodó ragadozót, ez a madár képes eljátszani a nagy halált. Előveszi a benne szunnyadó színészlegendát, és sérültnek tetteti magát, vagyis becsapja a macskát, és elcsalja a fészektől, majd ha már kellő távolságban vannak, a billegetőcankó fogja magát, csodás gyógyulást produkál, és szépen elrepül, az előadás pedig – az éhes macska legnagyobb bánatára – itt véget is ér.

A könyvben Igor Lazin vicces illusztrációit láthatjuk, amelyek sokat hozzáadnak a szöveghez, de önmagukban is simán megállják a helyüket. A kiadó elsősorban a 8-12 éves korosztálynak ajánlja a könyvet, de szerintem egy David Attenborough-rajongó 7 éves és egy állatszerető felnőtt számára is remek kis olvasmány ez, amin lehet nevetni, ami elgondolkodtat és amiből sok új ismeretet lehet szerezni, de ha gyakorló biológiatanár lennék, biztos, hogy az órákon is bevetném.

Vibók Ildi: Állati dumák - avagy hogyan kommunikálnak az állatok? (Pagony Kiadó Kft., 2021.)

Cikkajánló