Szurdok vagy szurdik? Mi a különbség?

Magyarországon megannyi vadregényes és gyönyörű természeti látnivalót rejtő szurdokkal és szurdikkal találkozhatunk a kirándulásaink során. Gondoljunk csak a látványos bakonyi Gaja-szurdokra és az egészen elképesztő sziklaformációkkal teletűzdelt Kertes-kői-szurdokra, vagy az ámulatba ejtő nyúli szurdikra és a Szekszárd környéki sejtelmes szurdikokra. De mit tud egy szurdok, és mi az a szurdik?

Kőmosó-szurdok

1 / 4

Fotó: Gulyás Attila / MTSZ

Először érdemes tisztázni, mit is jelentenek külön-külön, és van-e közöttük különbség. S ha van, akkor mi lenne az? Kezdetnek a szurdok viszonylag közismert definíciójából indultunk ki. A magyar nyelv értelmező szótára szerint a szurdok: „Meredek falú keskeny, mély völgy, amelyet rendszerint víz vájt ki.” Az ELTE Földrajzi fogalomtárában hasonló definíciót találunk a szurdokra: „nagyon mély és igen keskeny, meredek (akár függőleges) falú, bevágódó szakaszjellegű völgy.” Veres Zsolt geográfus, A kövek mesélnek blog szerzője Geokéktúra című könyvében mindezt kicsit árnyalva, a következőképpen határozza meg a szurdokot: „keskeny, mély völgy, amelynek oldalfalai függőlegesek, esetleg a völgyhöz befelé hajlanak; kemény ellenálló kőzetekben (például mészkő) alakul ki.”

Gaja-patak szurdokvölgye

2 / 4

Fotó: Joó Annamária / MTSZ

És akkor lássuk, mit tudhatunk a szurdikokról. Az Általános természetföldrajz című tankönyvet (szerk.: Borsy Zoltán) fellapozva azt találtuk, hogy a szurdik olyan löszhasadék, ami ember által a löszbe vájt mélyutakban keletkezik. Szóval az ember beleváj a löszbe, hogy utat alakítson ki, de a csapadékvíz azt idővel kimossa, továbbmélyíti, így jön létre az a löszszakadék, vagy „löszszurdok", amit Tolnában és környékén szurdiknak neveznek.

Kapcsolódó cikkek

Szekszárdi mozaik - szurdikok, szőlők, kilátók

Tovább

Geológiai kalauz készült az Országos Kéktúráról

Tovább

Szintén megbízható forrásnak bizonyul a Dövényi Zoltán szerkesztette A Kárpát-medence földrajza című kiadvány, amelyben a szurdikok kialakulásáról a következőket olvashatjuk: „Függőleges falú, szűk, jellemzően 2-3 méter mélységű mélyutak szinte minden lösszel fedett területen megtalálhatók, de a szőlő- és borkultúrájukról híres vidékek nagyobb meredekségű, fokozottabb antropogén hatásoknak kitett lejtőin a 10-15 méter mély löszmélyutak sem ritkák. A löszmélyutak az idő során, a fokozottabb esőzések és a felszín alatti szuffózió hatására löszszakadékokká alakulnak. A korábbi függőleges falak V alakúvá válnak, a mélységük elérheti a 20-25 métert is, a felszín lepusztulási üteme felgyorsul. Magyarországon jellemzően a Szekszárdi-dombság területén találkozhatunk löszszakadékokkal, melyeket „szurdikoknak" neveznek.”

Szekszárd környéki szurdik

3 / 4

Fotó: Francz Ilona / MTSZ

Mindezek alapján azt leszögezhetjük, hogy

Ugyanakkor azt még érdemes megemlíteni a fentebb idézett fogalommagyarázatok értelmében, hogy a löszmélyút nem emberi utat jelent, hanem azt, hogy egy löszfelszínen kialakított pl. dűlőút a rajta átfolyó csapadékvíz és az emberi használat (keréknyomok) hatására tovább mélyül, és egyre jobban bevágódik a löszbe. Tehát valójában nem az van, hogy eredetileg belevágtak egy több méter mély utat a löszbe, a falak közé, hanem az fokozatosan mélyült ilyenné. Majd aztán később felhagyják, mert mondjuk, már túl szűk, magára marad, és az erózió továbbmélyíti, így lesz belőle löszszakadék, avagy szurdik. Röviden: a szurdikok kialakulásában a természetes folyamatoknak és az emberi tevékenységnek éppúgy szerepe van.

Barlanglakások a Szücsény szurdik löszfalában

4 / 4

Fotó: MTSZ

Ugyanakkor azt is megemlítik a források, hogy a szurdik a szurdok szó egy sajátos tájnyelvi alakja, és helyenként ma is használják mindenféle olyan hosszanti mélyedésre, ami löszben alakult ki, vagy löszben alakították ki. Tehát pl. sima löszmélyutakra, lösszel körülvett dűlőutakra is. Így elmondható, hogy a tájnyelvi használat és a természetföldrajzi fogalom elkülönül.

Végül kíváncsiak voltunk, mit mond a ChatGPT arra a kérdésre, hogy mi a különbség a szurdok és a szurdik között. A válasza elég tanulságos volt, mert igaz, olyan nagyon nagyot nem tévedett, de a lényeget mégsem tudta megmondani (még!). Azt, hogy például a szurdik kifejezetten löszös talajban, míg a szurdok kemény, ellenállóbb kőzetekben jön létre, még csak meg sem említette.

Mint írta, „A szurdok és a szurdik szavak jelentése hasonló, de van köztük néhány fontos különbség, főként a használatban, méretben és a tájnyelvi jellemzőkben.”

Majd a következő táblázatban foglalta össze az eltéréseket:

Összefoglalva:

Tetszett a cikk?

Oszd meg másokkal

Megosztás

Ne maradj le semmiről, kövess minket!

Turista Magazin